A differenciálás Báthory Zoltán szerint pedagógiai szemlélet és egyben pedagógiai gyakorlat is. A differenciáló pedagógiai szemlélet tükrözi a tanító, pedagógus egyéni irányultságát a gyermek felé. Ez a tanítói érzékenység a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevételére irányul, míg a gyakorlat a tanár különbségekhez való adaptációját segíti elő mindenféle eszközzel.

A jelenlegi iskolákban az osztályokba érkező kisdiákok igen eltérő képességstruktúrával rendelkeznek. A pedagógusok feladata, hogy a gyermekeket minél több területen megismerjék. Egyre fontosabbá válnak azoknak a képességeknek a feltérképezése, melyek megfelelő fejlettsége nélkül kevésbé sikeres iskolai tanulásról beszélhetünk. Hasonlóan fontos és hangsúlyos azoknak a területeknek az ismerete is, melyek a gyermek erősségei közé tartoznak. Ha mindezek egyfajta láthatatlan egyensúlyba kerülnek, valószínű, hogy a gyermek örömmel és szívesen tanul,s így pozitív élménnyé válik számára az iskola!

A következő képességek és készségek kiemelt jelentőségűek az iskolai életben:

A mozgás ( nagymozgások, finommotorika) szerepe, mint az már köztudott vitathatatlan az észlelési folyamatok és a kognitív funkciók fejlődésében. Minden gyermek másképp fejlődik, s a mozgásuk alakulása sem azonos ütemű. Ezért is fontos, hogy már kicsi korban sokat és sokféle eszközzel ismertessük meg a gyermekeket: sétáljunk nagyokat, szaladgáljunk, fogócskázzunk, bújócskázzunk, gyűjtsünk apró kincseket a természetből, hagyjuk a gyerekeket fára, dombra mászni, kavicsot rugdalni, a járdaszegélyen egyensúlyozva lépegetni, célba dobni! Keressünk minél változatosabb játszóteret, használjuk a hintát, pörgő-forgó játékeszközöket! Mindezek segítik a gyermekek mozgását, s persze sok-sok örömet is adnak nekik és nekünk is!

A mozgás mellett az észlelési területek megfelelő működése is fontos, hiszen a hatékony tanulás alapfeltétele az észlelési funkciók megfelelő működése. Kiemelt szerepe van a vizuális észlelésnek, a beszédészlelésnek és a beszédértésnek, a figyelemnek, a kognitív funkcióknak, az emlékezetnek valamint a logikus gondolkodásnak.

Az iskolai tanulás számtalan lehetőség biztosít a képességek és készségek differenciált fejlesztésére. A Veszprémben működő Kék Madár Személyközpontú alternatív pedagógiai program is nagy hangsúlyt fektet e területre. A gyerekek egyéni képességeihez mérten differenciál. A különböző területek fejlesztése során törekszünk a minél személyre szabottabb tanulási folyamat megteremtésére.

Differenciálunk a tananyag tartalmában: azoknak, akiknek tudásuk már mélyebb, ismereteiket eszköz szinten használják még tartalmasabb és sokrétűbb feladatokat adunk, akiknek nehézségei vannak egyszerűbb, több kis egységre bontva mutatjuk meg az aktuális anyagot. Ugyanígy nagyon fontos tényező az idő is, van, akinek több időre van szüksége egy-egy feladat megoldásához, van, akinek kevesebbre! 

Differenciálunk a feladatok nehézségi fokában, a megoldáshoz, ismeretszerzéshez használható eszközök szintjén. Mindezekhez szükséges diákjaink alapos ismerete, ehhez használjuk a Gardneri modellt. A modell segítségével feltérképezhetjük tanulóink logikai-matematikai, testi-kinesztetikus, nyelvi, térbeli-vizuális és a zenei tehetségterületeit. Így tudatosabban dönthetünk arról, hogy milyen tanulásszervezési eljárásokat részesítsünk előnyben egy-egy közösségben.

Gyakran alkalmazzuk első osztályban a páros munkát, majd később a csoport munkát, a kooperatív technikákat. A csoportok szerveződhetnek spontán, szimpátia alapján, de ugyanígy gyakori az irányított, szervezett csoportalakítás is. Egyre fontosabb a tanulók tanulási stílusának a feltérképezése, e terület szerint is differenciálhatunk. Vannak, akik a vizuális észlelést, mások az auditív, vagy taktilis, kinesztetikus, akár a mozgásos stílus szerint tudnak hatékonnyá válni. Mindezeknek a területeknek a megismertetése és bekapcsolása is fontos! Munkánkban egyre fontosabbá válnak a technika vívmányainak alkalmazása az iskolai tanulás során. Bátran használjuk az interaktív táblát, a tableteket. Mindezekkel szintén újabb területek vonódnak be, s ezek segítségével még mélyebb ismeretekre tehetnek szert a gyerekek. Egyre ügyesebben készítenek már a tanítványaim szófelhőket a tagulon, de ugyanúgy ügyeskednek a tankockák előállításában a learningappson is.

Kiemelkedően hangsúlyos a pedagógus szerepe e folyamatokban. A differenciálás hasonlóan facilitátori szerepet követel meg a tanítótól. Akkor válhatunk valóban hatékony pedagógussá, ha mi is támogató, segítő szerepet töltünk be, s hagyjuk a felfedezés örömét a diákoknak. Ez egyfajta belső indíttatás, mely személyiségjegyeihez az empátia, a kongruencia, a bizalom is társul. A tanárnak megfelelő figyelemmel kell rendelkeznie, melyhez szeretet is társul. Ezzel leszünk képesek elérni, hogy diákjaink a tehetségüket, képességeiket a lehető legoptimálisabb szinten tudják megmutatni.

A Kék Madár programban minden évfolyamon, elsőtől negyedik osztályig a diákok és a pedagógusok közösen határoznak a tanév során arról, hogy mely projektekben szeretnének alkotni. A következőben egy általam tanított negyedeik osztály Világunk elnevezésű projektje során bemutatott matematika óráról gyűjtöttem néhány feladatot. A feladatokat csoportban oldották meg a gyerekek ugyanazon az órán.  A gyakorlatok különbözőek voltak a csoportok számára! A csoportok közül voltak olyanok, melyekben sajátos nevelési igényű tanuló is dolgozott. A munkájukat számtáblával segítettem! Néhány játékban együtt dolgoztunk, de a fő hangsúly a csoportok önálló munkáján volt!

Emlékezetfejlesztés:

Mire emlékszel? ( projektoron kivetítve)

Kivetítőn az adott témához kapcsolódó képek neveinek a megfelelő sorrendben történő lejegyzése. ( A gyerekek 1 percig memorizálhatják a képeket.)
A képek: hold, nap, csillagok, távcső, űrhajó, szkafander, 429, Föld, tűzhányó, vihar
Ellenőrzés: a képek újbóli kivetítésével

Szerialitás-nagyságviszonyok:

Teremtsünk rendet!

Különböző állításokat rendeznek csökkenő sorba a gyerekek. Az állítások:

• A Nap körül keringő bolygók száma: 8
• Ennyi idő alatt forog a Föld saját tengelye körül meg egyszer: 24 óra
• A Nap sugarai ennyi idő alatt érkeznek meg a Földre: 500mp
• Galileo Galilei felfedezi a Jupiter négy holdját: 1610
• W. Herschel felfedezi az Uránuszt: 1781
• A Szputnyik űrhajó először kerüli meg a Földet: 1957
• Az első ember a Holdon, N. Amstrong: 1969
• Megépül az első űrállomás: 1971
• Felszáll a Columbia űrhajó: 1981
• A Plútó már nem számít bolygónak: 2006
• Az északi és déli sark átmérőjének nagysága: 12 713 km

Ellenőrzés: közösen, a számok felsorolásával

Csoportmunkák- Szöveges feladatok megoldása:

1. Keressétek meg a műveletek elnevezéseit, ragasszátok fel! Oldjátok meg a füzetbe lemásolva a műveleteket, becslés százasra kerekített értékkel! 

2. A kérdés szempontjából van-e felesleges adat? Az adatokból kiszámítható-e az eredmény? Ha igen oldjátok meg a feladatot!

a)
A nyári lúd ősz elején indul vándorútjára. Mekkora utat tesz meg, ha egyenletes sebességgel repül, s naponta 220 km-t tesz meg?
Megoldás:__________________________
__________________________________
__________________________________
__________________________________

b)
Egy hajónak az Atlanti-óceánon 9865 km távolságra kell árut szállítania. Hány km van még hátra az útból, ha pontosan 128 órája indult el, és végig egyenletes sebességgel haladva óránként 49km utat tett meg?
Megoldás:__________________________
__________________________________
__________________________________
__________________________________

3. Alkossatok a következők felhasználásával szöveges feladatot! Adjátok meg a megoldást is! 
galloway marha, csorda, hím, nőstény, 23, 28, nőstény, hím, legalább, legfeljebb, 160-290 kg, 140-260 kg, kivonás, szorzás
Szöveg:____________________________
__________________________________
__________________________________
__________________________________
Megoldás:__________________________
__________________________________
__________________________________
__________________________________
 

Felhasznált irodalom:
Báthory Zoltán : Tanulók, iskolák - különbségek : Egy differenciális tanításelmélet vázlata. - 3. átd. kiad. - Budapest : OKKER K., 2000. - 330 p.
Bozsikné Víg Mariann (szerk.) (2008): Fejlesztő tervek gyűjteménye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet, Miskolc
Czike Bernadett (1997): Az alternatív iskolák jellemzői - kezdeti elveik, mai gyakorlatuk In: Új Pedagógiai Szemle 1997/6./
Heacox D. ( 2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Szabad Iskolákért Alapítvány
Kövecsesné dr. Gősi Viktória (2014): A „többszörös intelligencia területeinek” fejlesztése projektben In: Katedra (online) 2017. március 26.
Papp Gabriella (2006) : A differenciálás megközelítésének néhány módja a tanulásban akadályozott tanulók együtt és külön nevelése során, Fejlesztő Pedagógia 2006/6. szám

Képek:
Naplemente: Pavel Gusev / FreePhotosBank
Buborék: Carlos Martín Carrasco Zepeda / FreePhotosBank
Hold: Stephen H / FreePhotosBank
Égbolt: System Admin / FreePhotosBank
Hajó: System Admin / FreePhotosBank
Nyári lúd: PIERRE MUNCH / FreePhotosBank
Galloway marha: PIERRE MUNCH / FreePhotosBank
 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

betöltés...