SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Hiperaktivitást okozhat a kevés alvás?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2017-09-07
Amsterdami kutatók szerint a túl késői fektetés és az esti tabletezés okolhatóak a hiperaktivitás kialakulásáért gyerekkorban - számolt be a Daily Mail.

A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) húszból egy gyermeket, főleg fiúkat érint. Az ebben szenvedő kicsiknek nehezükre esik a kitartó koncentrálás, és többek között ez okoz magatartászavarokat náluk. Az érintett szülőknek a gyermekükkel való mindennapos küzdelem mellett még külön problémát szokott okozni, hogy környezetük – és igen gyakran saját maguk – szerint valahol ők rontották el.

Az Európai Pszichofarmakológiai Kollégium hétvégi konferenciáján ismertetett kutatás is ezt a nézetet látszik támogatni. Az amsterdami VU Medical Centre munkatársai ugyanis azzal az eredménnyel álltak elő, hogy az este sokáig tabletező, majd későn fekvő, ezért kialvatlan gyerekek körében az átlagosnál sokkal magasabb az ADHD-sok aránya.

A diagnosztizált hiperaktívok kétharmadának napi ritmusa ugyanis átlagosan másfél órával van elcsúszva a többiekéhez képest: ez azt jelenti, hogy ezen gyerekek a társaiknál 90 perccel később kerülnek ágyba, reggel azonban ugyanakkor kell kelniük, ezért folyamatosan kialvatlanok.

A kutatás egyik munkatársa, Sandra Kooij professzor szerint nem egyértelmű, hogy az ADHD okozza-e a kevés alvást, vagy fordítva, azonban – mint fogalmazott – „bizonyítást nyert, hogy a hiperaktivitás és az alvászavar egy tőről származik.”
 

Mi okozza a hiperaktivitást?

A kutatókat is évtizedek óta megosztja a kérdés, hogy felelős-e a szülő, és ha igen, milyen mértékben azért, ha hiperaktív lesz a gyermeke. Sokak szerint a betegség genetikai okokra vezethető vissza, mások úgy vélekednek, hogy ha akadnak is az állapotra hajlamosabb gyerekek, a magatartászavar kialakulásáért főleg nevelési hiányosságok felelősek.

A többség valahol középúton foglal állást. Az uralkodó nézet szerint a biológiai tényezők, mint bizonyos fokú agyi károsulás és a kedvezőtlen környezeti hatások, mint például a rosszul működő család egyaránt felelősek lehetnek a probléma kialakulásáért. Sok pszichológus úgy tartja, hogy ma nincs is több hiperaktív gyerek, mint régen, csak az elvárások változtak: kevesebbet engedjük őket szaladgálni, dombról legurulni, több időt kell nyugodtan tölteniük az iskolában, amit sokan nagyon rosszul tűrnek. Más szakemberek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben jellemző lett a pusztán a helytelen nevelés következtében kialakult problémákat is hiperaktivitásnak bélyegezni, ami nagyban torzítja az adatok hitelességét.

Fotó: Venturist / flickr

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja