Balázs Erikának hívnak, óvodapedagógusként dolgozom Kárpátalján, itt élek kis családommal együtt. Boldog feleség, és 2 fiúgyermek büszke anyukája vagyok. Tanulmányaim befejezése után Munkács egyetlen magyar nyelvű óvodájában helyezkedtem el, ahol 3 évig dolgoztam, majd 3 év GYES következett. Ez év szeptemberében ismét munkába álltam, jelenleg kis csoportos csemetéim vannak.
Az óvodánk 10 csoportból áll, folyamatban van még két csoport megnyitása. A 10 csoportban 11 óvónő dolgozik. Egy csoport kivételével minden csoportban egy óvónő dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden nap reggel 7 órától este fél 6 ig tart a munkaidőnk.

Az óvoda magyar tannyelvű, de egyre több az ukrán gyerek. Csoportomban 26 gyerekből egy beszél tisztán magyarul. Sajnos a régi neves magyar város, Munkács, a Zrínyik és Rákóczik egykori lakhelye mára szórványtelepülés lett.
Ebből kifolyólag nagyon nehéz a munkánk, hisz előbb meg kell tanítanunk a magyar nyelvet megérteni számukra, aztán tudjuk megkezdeni a tulajdonképpeni munkánkat. Ezt a folyamatot nagyban segíti az eddigi munkám során szerzett azon tapasztalat, hogy a báb mennyire csodálatos kommunikáció-fejlesztő eszköz!

Ezért írásomban a bábozást, mint nevelőeszközt szeretném bemutatni. Sajnos nagyon nehéz lekötni magyar nyelven az ukrán nemzetiségű gyerekeket, ezért gyakran alkalmazom a versek, mesék, dalok tanításakor a bábot.
Ha nem is értik meg teljes egészében, amiről épp szó van, de nagy érdeklődéssel figyelik mindazt, amit a báb elmesél, eldalol számukra. Meglátásom szerint mennél többet hallják a magyar nyelvet, annál könnyebben sajátítják el és egyre gazdagabb lesz szókincsük. Sok dalocskát tanulunk, amiket könnyen megjegyeznek. Ebben a korban mindent könnyen magukba szívnak.

Vannak félénkebb gyerekek, akik nehezen nyílnak meg, de ha bábot adok a kezükbe, sokkal bátrabban szólalnak meg, sok esetben elmesélik, ami épp bántja, foglalkoztatja őket. A bábozás fejleszti a gyerekek beszédkészségét, gondolkodását, fantáziáját, jól fejleszthető továbbá a gyerekek ritmusérzéke is, ugyanis amikor a báb egyenletes mozgását figyelik, ők maguk is elkezdik utánozni a báb ringását. Munkám során megfigyeltem, hogy ha egy mondókát tapsolással gyakorlunk, nem mindig sikerül követniük engem, de ha épp bábbal mondókázunk, sokkal jobban eltalálják a ritmust.

Mint minden pedagógus, én is gyakran ütközök falakba a mindennapos munkám során. A gyereknevelés nagy felelősséggel jár. Sokszor tapasztalom, hogy pedagógiai munkámban is nagy segítség lehet a báb, ugyanis sok esetben nehéz rábírni a gyereket egy-egy feladat elvégzésére, egy-egy szokás kialakítására, de ha a csoport ismert kesztyűbábja, Brúnó mondja nekik, hogy „Gyerekek, nagyon szeretném, ha összeraknátok a játékokat, mert én most már pihenni / sétálni szeretnék” - akkor sokkal szívesebben látnak a kicsik a feladathoz.

A bábu a gyermek élő barátja. Mellette, vele játszva fejlődik ki tevékenysége, és alakulnak ki kapcsolatai a környező világgal. Az 1-7 esztendős gyermek számára a bábu élőlény, „aki” saját hangján beszél, saját erejéből mozog, és a jelenet, amelyet bábok játszanak el, maga a valóság. Két-három éves gyermek tágra nyílt szemmel, megilletődötten, de egyáltalán nem meglepve figyeli a mozgó és beszélő bábot.

A bábjáték érzelmi, erkölcsi, és esztétikai nevelés is egyben. Bábozás közben feleleveníti tapasztalatait a gyermek, elképzeléseit és szociális élményeit, fogalmakat, kifejezéseket gyakorolhat, hangokat utánozhat és elsajátíthatja az összefüggő beszédet.
A szerepek eljátszása során érzelmi állapotokat élhetnek át. A bábozás elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását.
A gyerekek kommunikációs képessége a kötetlen beszélgetés során jelentősen fejlődik. Megtanulnak kérdezni, válaszolni, mondatokban beszélni, elsajátítják a helyes kiejtést, hangsúlyozást. Eközben feszültség, indulatok, érzelmek szabadulnak fel a játék során, melyet a megfelelő hozzáállással, támogató légkörrel el lehet vezetni. A játék során a gyerekek mind saját magukról, mind társaikról (indirekten) kreatív módon mélyebb tudást szereznek meg.

A kommunikációs fejlődés terén is óriási segítséget kapunk a bábjátéktól, a bábtól. Sok gyerek ma már tiszta irodalmi nyelvvel csak az óvoda, iskola falain belül találkozik először. Ezért van az, hogy nehezebben sajátítják el szavak, mese szövegek, versek, dalok jelentését.
Sok gyerek ettől megijed, bezárkózik, nem akar megszólalni. Ilyenkor hívhatjuk segítségül a bábot, vagy vehetünk részt bábjátékos előadásokon. A szókincs gyarapodik, a beszédtechnika formálódik, a szövegértés javul. A bábelőadások alkalmával, legyen az akár egy foglalkozás keretén belül, a szöveg szép, a bábok beszéde tiszta, a gesztusok pontosak kell, hogy legyenek.
Legalkalmasabb ilyenkor egy népmese feldolgozása. De kisebb gyerekeknél, például kiscsoportban, ahol dolgozom, egy mondóka, rövid versike, ölbéli játék, kiszámoló kiválóan alkalmas a bábozás megszerettetésére, és a beszédkészség fejlesztésére. Ebben nagy segítséget nyújtanak a jól megválasztott bábtípusok: az ujjbáb, a kesztyűbáb, a zsákbáb. De élményként nagyszerű hatással van az én általam bemutatott bábjáték, ha fakanál bábbal jelenítek meg egy rövidebb népmesét.
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.