Az ember élete bizonyos szempontból folyamatos problémamegoldó tevékenység. Ezért is kiemelten fontos, hogy gyermekünket felvértezzük azzal a tudással, mely segíti abban, hogy a leghatékonyabb módon tudja kezelni az élete során megoldandó feladatokat.

Vajon milyen praktikákkal fejleszthető egy gyermek problémamegoldó képessége? A következőkben ezekből mutatunk be néhányat.

A problémák megoldása része a korai tanulásnak, ez teszi lehetővé egy kisgyereknek, hogy felfedezze a fizikai világot, megtanulja a szabályokat, a másokkal való kapcsolatokat, ezen kívül fejleszti a kommunikációs-, és gondolkodási képességet és segíthet az erősebb önérzet felépítésében is.

Megtanulni felelős döntéseket hozni és elintézni a mindennapos problémákat: az ezekre való felkészítés segíteni fog gyermekünknek, hogy fokozatosan felelős, független személyiséggé fejlődjön, magabiztosabb legyen és megfelelően értékelje önmagát. Mindez elengedhetetlen része a mentális egészségnek. Ha pedig a mentális egészség megvan, gyermekünk jobb tanuló lesz, erősebbek lesznek a kapcsolatai és jobban meg fog felelni az élet kihívásainak. Ha valaki hatékony problémamegoldó képességgel rendelkezik, akkor nem fogja várni, hogy majd valaki mindent megold helyette, hanem ő maga dolgozik a problémák megoldásán. A problémamegoldó képesség tanulható, így ha gyermekünket segítjük ennek fejlesztésében, azzal növeljük önbizalmát és függetlenségét, valamint elindítjuk az öngondoskodás útján.
 

Hogyan tegyük lehetővé, hogy önállóan oldja meg a problémákat?

Ahogy a gyerek fejlődik, úgy fejlődik a problémamegoldó képessége is a korábbi tapasztalatok és ok-okozati összefüggések felismerésével. Míg egy öt éves gyermek még küzd az alapokkal, addig tízhez közeledve már általában könnyedén kezelik a folyamatokat. Nagyon fontos, hogy ne akarjunk gyermekünk helyett mindent megoldani. Egy-egy problémás szituációban mindig adjunk esélyt neki a probléma megoldására, mielőtt felajánljuk segítségünket.

Egy egész nap nemcsak a felnőtteknek, hanem a kisgyerekeknek is lehetőségek tömkelege a problémák megoldására. Ezeket a problémamegoldást igénylő szituációkat felfoghatjuk úgy is, hogy gyermekünknek segítünk sikereket és függetlenséget elérni. Például hagyjuk, hogy a saját tempójában tanuljon, ami azt jelenti, hogy hagyjuk hibázni és időt hagyunk a felfedezésekre is.

Különösen a kisebb gyerekek kérdeznek sokat a világ dolgairól. Ezek kiváló alkalmak lehetnek a kritikus gondolkodás fejlesztésére. Amikor például egy gyermek rácsodálkozik arra, hogy miért nem látja a szelet, vagy miért fekete az árnyéka, ahelyett, hogy pontos választ adnánk neki, kérdezzük meg, hogy szerinte miért lehet ez, emellett bátorítsuk őt a gondolkodásra és az ötletelésre.

Ahogy fejlődik a problémamegoldó képesség, a gyerekek megtanulnak logikusan és kreatívan gondolkodni. Sok kisgyermek már óvoda előtt megtanulja a színeket, számokat: ezek a memóriát fejlesztik. A gyerekeknek természetesen szükségük van az ilyen alap képességek elsajátítására, de ugyanolyan szükség van arra is, hogy fejlesszük a magasabb rendű szellemi képességeiket, úgy, mint a logikai és a kreatív gondolkodást. Idővel ezek lesznek az alapjai a független és absztrakt gondolkodásnak.
 

Kreatív módszerek

Brainstorming

Jó módszer lehet erre az ún. „brainstorming” (ötletelés), mivel lehetőséget ad az ötleteik kipróbálására, mielőtt élesben is alkalmaznák. A brainstorming erősíti a gyereket, hogy új ötletekkel, megoldási javaslatokkal álljon elő, ami folyamatos gondolkozáshoz vezet, a folyamatosan gondolkodók pedig a probléma megoldását tartják szem előtt.

Alternatívák keresése

Bátorítsuk gyermekünket, hogy a hagyományostól eltérő módon is oldjon meg problémákat. Például ha egy kézműves foglalkozásnál ragasztópisztolyt használunk, kérdezzük meg, hogy mivel lehetne azt helyettesíteni. Ez a módszer megtanítja a gyereket a rugalmas gondolkodásra, ami egy másik fontos eleme a probléma megoldásának.

Érdekes kihívás lehet az is, hogy megkérjük őket, találjanak új funkciót a hétköznapi használati tárgyaknak. Kérjük meg őket, gondolkozzanak el azon, hogyan lehet használni másra egy olyan egyszerű dolgot, mint például egy teniszlabda.

Mindezt meg is fordíthatjuk. Ha például egy szerepjáték során szükség van egy sapkára, de éppen nem találunk, kérjük meg gyermekünket, nézzen szét a szobában, hogy milyen olyan tárgyak vannak, amikkel helyettesíteni lehet azt.

Csoportosítás

Készítsünk listákat valamilyen közös tulajdonság alapján, úgymint kerek tárgyak, zöld gyümölcsök vagy láthatatlan dolgok. Ha ezt egy játékba foglaljuk, és a végén megmutatjuk egymásnak a listákat az gyakran fog derültségre okot adni.

Keressünk a házban apró tárgyakat, mint például gombok, aprópénz, elemek vagy kis ékszerek, és kérjük meg gyermekünket, hogy csoportosítsa őket közös szempontok alapján. Próbálja meg minél több lehetséges módon csoportosítani őket más-más szempontok szerint, mert ez a tevékenység fejleszti a kritikus gondolkodás képességét.

Használja a képzeletét

Kérdezzük meg gyermekünket, hogy mi történne, ha egy nem várt esemény miatt megváltozna a napirendje. Például hogyan változna meg a napja, ha lekésné az iskolához menő buszt? Majd menjünk tovább egy lépéssel, és kérdezzük meg, hogy hogyan változna meg a mi napunk, ha lekésné a buszt. Míg egy 5-6 éves gyereknek csak homályos elképzelései vannak arról, hogy ez hogy érintene minket, egy 10-11 éves már sokkal jobban megérti, hogyan befolyásolja, például egy busz lekésése mások életét, ami szintén egy fontos képesség a problémamegoldó gondolkodásban.

Forrás: Blyxa.hu
Fotó: Raúl A.- / Flickr