Egyre több lehetőség adódik, megismerkedni a leendő iskolákkal. Ez számunkra nemcsak azért jó, mert megismerhetjük az iskola légkörét és működését, hanem nagyon sok döntő információt is megtudhatunk az intézményről. Sok esetben lehetőségünk van megismerni a leendő elsős tanító nénit és ismerős szülőkkel is beszélgethetünk a tapasztalatokról.

Gyermekkel vagy gyermek nélkül menjünk az iskolai nyílt napra?

Nagyon fontos, hogy ne csak mi, hanem gyermekünk is megismerkedjen az iskolájával. Számunkra is fontos jelzés, ő hogyan érzi magát, hogyan fogadja a kihívást: szeptembertől már ő is iskolás lesz. Az iskolalátogatás kézzelfoghatóvá is teszi a számára az iskolakezdést és általában oldja a szorongását is. Ugyanakkor ez nem mindig van így, ez nagyban függ az iskolai nyílt nap típusától is.

• Iskolakóstolók: Az iskolakóstolóknak hívott alkalmak tipikusan gyerekeknek szóló programok, ide bátran vihetjük magunkkal csemeténket. Ilyenkor az iskola a gyerekek számára készül kézműves, érdekes programokkal, hogy még vonzóbbá tegye az iskolakezdést, és az adott iskolát. Az iskolakóstoló emellett remek alkalom arra, hogy ismerkedjünk a leendő osztálytársakkal, az iskola környezetével is.
• Nyílt órák: A nyílt órák célja, hogy mi szülők ismerkedjünk meg a pedagógussal, betekintsünk az iskola működésébe, a pedagógiai módszerekbe, az iskolában folyó munkába. Ide nem szerencsés, ha magunkkal visszük a gyermekünket, mert gyakran két tanítási óra hosszúra nyúló programok megterhelőek és kiábrándítóan unalmasak egy gyereknek, mialatt mi se tudunk majd figyelni, ha közben gyermekünket kell majd csitítgatnunk. Ráadásul egy ilyen rossz tapasztalat után nehéz lesz arról is meggyőznünk, hogy milyen jó hely az iskola. Néhány iskola azonban a nyíltórák alatt foglalkozást szervez a gyerekeknek.

A legbiztosabb, ha mindig rákérdezünk, hogy az adott iskolai programnak mi a célja, várják-e a gyermekeket. Ha nem, akkor a programon kívül, mikor tud gyermekünk belátogatni az iskolába?
 

Mi alapján válasszunk iskolát?

Eljön a nap, és az iskolakóstolón, vagy csak úgy, de találkozunk az iskolával. Mire figyeljünk? Mi alapján tudjuk eldönteni, hogy jó helyen lesz a gyermekünk?

Az első és legérvényesebb szempont: El tudnánk-e képzelni, hogy gyermekünkkel 8 évig ebbe az intézménybe járjon?
 

Szempontok az iskolák megfigyeléséhez
 

• Milyen az iskola környezete, hangulata? Mennyire rendezett, vagy elhanyagolt a közvetlen környezete?
• Milyen az iskola pedagógiai programja?
• Mennyire egyezik családunk értékrendjével az iskola programja?
• Az elsős tanítóról alkotott benyomásunk. 
• Kell-e felvételizni? Ha igen, mit kérnek a felvételin?
• Milyen osztálylétszámok vannak? Van-e tagozat?
• Milyen az iskola tantermi felszerelése? (digitális tábla, szekrények, kivetítők, tornaterem, esetleg uszoda, stb.)
• Mekkora a tornaterem?
• Milyen az udvar ahova a gyerekek kimehetnek? Mennyi időt tölthetnek majd az udvaron?
• Indítanak-e speciális osztályokat? Vannak-e integrált osztályaik?
• Milyen különórákat, szakköröket szerveznek a gyerekeknek?
• Van-e lehetőség zenetanulásra?
• Mikortól van idegen nyelvoktatás?

Természetesen elsősorban a gyermekhez és a családunk értékrendjéhez igazodva keressünk iskolát. Jó, ha tudjuk ehhez, hogy gyermekünk mennyire terhelhető, mely tevékenységekben sikeres, mivel foglalkozik szívesen, illetve mi okoz gondot a számára. A megfelelő iskola kiválasztása segít, hogy a gyermekünk kiteljesedjen, sikeres évek elé nézzen.
 

Hogyan készítsük fel, hogy iskolába megy?

Szuper! Sikerült megtalálnunk a megfelelő iskolát és fel is vették a gyermekünket. Mit mondjuk neki? Vannak gyerekek, aki lázas izgalomba jönnek, míg más gyerekek arcán feszült izgalom van, és hallani se akarnak arról, hogy elhagyják szeretett ovijukat.

Azt tapasztalom, hogy a gyermekeket inkább szorongással tölti el, ha jó előre (fél/egy év) már az iskoláról beszélünk. Szerencsésebb a nyár elején fokozatosan elkezdeni a felkészítést. Az óvodai ballagás például egy kiváló alkalom erre, hogy kézzelfoghatóvá váljon a búcsúzás. Ha az iskoláról mesélünk, mindig mondjuk el, hogy miért lesz jó gyermekünknek, hogy iskolás lesz. Miért is megy iskolába?
 

Gyerekek, akik ragaszkodnak az óvodához

Azt látom, mikor az iskolaérettséggel, a beiskolázással kapcsolatban tartok előadást, hogy mindig van olyan család, ahol probléma, hogy bár a gyermek iskolaérett, de ő inkább mégis az oviban maradna. Legkézenfekvőbb megoldás, ha megbeszéljük vele, néha elsétálunk majd az ovi felé, vagy közös programot szervezünk majd a volt csoporttársakkal. Azonban nemcsak a jó kapcsolatok miatt ragaszkodhat egy gyermek az óvodához, hanem azért is, mert fél az új helyzettől. Gyermekünk szorongását úgy csökkenthetjük, ha minél kézzelfoghatóbbá és kiszámíthatóbbá tesszük az iskolakezdést. Tudja hova kell mennie, ki lesz ott, hogy hívják a tanító nénijét, ki megy érte majd az első nap, hol fogunk találkozni majd. stb. Gyakran szoronganak azért is a gyerekek, mert nem érzik kellően bátornak és ügyesnek magukat, ahhoz hogy egy új emberekkel ismerkedjenek meg.
 

10 mondat, amivel minden nap bátoríthatjuk az iskolakezdésig.

1. Bízom benned, sikerülni fog.
2. Büszke vagyok rád!
3. Látom felvetted magadtól a cipőd. Szeretem, hogy ilyen önálló vagy.
4. Most ez nem sikerült, de sokkal jobban ment, mint a múltkor.
5. Ne aggódj, nem mindent lehet elsőre megtanulni. A lényeg, hogy akarod és ma is megpróbáltad.
6. Boldog vagyok, ha együtt vagyunk, ha mesélsz a napodról.
7. Nem sikerült megoldani a feladatot. Nem baj. Próbáljuk meg még egyszer!
8. Emlékszem múltkor is milyen ügyesen megoldottad, pedig nem ment elsőre.
9. Lehet, hogy most sírsz/mérges/szomorú vagy, de akkor is szeretlek, és itt vagyok veled.
10. Meg tudod csinálni, mert képes vagy rá.

Indexkép: Depositphotos.com

betöltés...