Digitális oktatás: egy új életforma az iskolákban

2020 elején bombaként robbant a hír, hogy a Kínában található Wuhanban egy újfajta vírust fedeztek fel, amely több ember halálát is okozta. Akkor rendkívül messzinek tűnt az egész, hiszen Kínából csak nem jut el ide a járvány, ám pár hónappal később már Magyarországon is kimutatták a koronavírust.

Elkezdődtek a lezárások, a dolgozók egy része home office-ba kényszerült, a diákok pedig elkezdték megismerni a digitális oktatás minden báját és hátrányát. Akik ebben az évben kezdték meg a 9. osztályt, azok a középiskolai tanulmányaiknak több mint a felét otthonról végezték el, ami pozitív és negatív hozadékkal is járt.

A Covid-generáció megtapasztalhatta azt, hogy milyen, amikor elég óra előtt felkelni pár perccel és beülni a számítógép elé. Ők voltak azok, akik elsőként használhatták a digitális számonkérést, és ők voltak azok is, akik csak jó pár hónap után ismerhették meg egymást szemtől-szemben. Számukra a digitális életmód már alapvető, azonban az emberi kommunikáció hiánya, a baráti társaságok kialakulásának kisebb esélye, valamint az elszigeteltség sokakat megviselt.
 

Covid-generáció - feltörekvő zsenik és leleményes fiatalok

Minden nehézséget szinte egyedül kellett leküzdeniük, vagy jobb esetben az online térben szerzett barátok nyújthattak vígaszt számukra. Sokuk szülei is elvesztették a munkájukat, így az általános depresszió jellemző volt ezekre a családokra.

A támogató háttér is összeomlott, és az még tetőzhette a bajt, hogy számtalan olyan diákmunka is megszűnt, ami a fiatalok szórakozását, saját kiadásaikat fedezte. Kevesebb volt a koncert, a mozi, az együtt töltött esték, de azért mégis nagyon sokuknak szüksége lett volna arra a kis pénzre, amit korábban diákmunkával keresett.

Természetesen a leleményesebb diákok saját vállalkozásba, online marketing tanulásba, vagy olyanba fektették a felesleges energiájukat, ami a számítógép képernyője előtt is könnyedén elvégezhető. Többen árusították megunt cuccaikat, vagy épp a szülők által már nem használt tárgyakat, amik azért segítették őket valamelyest a céljaik elérésében.

Kevesebb interakció mellett azért végül csak eljutottak oda, hogy most ott állnak a felnőttlét kapujában és arra készülnek, hogy túlessenek az első nagy megmérettetésükön. Igaz, biztosan vannak olyanok is, akik évet ismételtek, vagy olyanok, akik egyszerre akár több mindennel is foglalkoztak a tanulás mellett, a többségnek azonban csak arra volt energiája, hogy valahogy eljusson az érettségi kapujáig.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022. márciusi jelentése szerint a koronavírus-járvány első évében – amikor a most érettségizők 9., illetve 10. osztályosok voltak – a szorongás és a depresszió globális előfordulása 25 százalékkal nőtt. Nem meglepő tehát, hogy ezek a diákok már most a digitális kiégéssel és számtalan lelki krízishelyzettel küzdenek, amire nem mindig kapnak segítséget.

Külföldre menni mihamarabb

Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online felmérés készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében.

Ebből kiderül, hogy a 2020 őszén végzett Magyar Fiatalok eredményei során a 15−29 évesek 18 százalékának voltak rövid távú külföldi munkavállalási tervei, és 21 százalékának hosszú távú munkavállalási szándékai.

A mostani, 2023-ban megkérdezett fiatalok esetén már megduplázódtak a számok: közel 42%-uk már úgy tervezte, hogy pár évre szeretne külföldre menni dolgozni. Ugyan a 2020-ban végzett felmérés 8000 fő bevonásával, személyes kérdezéssel készült, ami azért nem elhanyagolható tényező, de kétszeres eltérést akkor sem mutathatna a 3 évvel később készült felmérés pusztán módszertani, adatfelvételi különbözőségek miatt. A felmérést itt éritek el.

Sajnálatos módon Magyarországnak jelenleg nincs mentális egészséggel kapcsolatos terve, se stratégiája. Ez nemcsak a felnőttekre nézve káros, de a gyerekek sem kapják meg azt a segítséget, amire szükségük lenne.

Ennek számtalan negatív következménye lehet, kezdve a tanulmányi eredmények romlásával, a különböző tudatmódosító szerek használatán át egészen a külföldre költözésig, ami szintén egy menekülőpontot jelent a csalódott fiatalok számára.  

Vannak azonban olyanok, akik próbálnak tenni azért, hogy a fiatalok mentális egészsége javuljon. Ilyen Bereczki Enikő, aki nemrég indította el A Z-én időm – Z generációról Z generációnak című podcast sorozatot.

Ezen keresztül olyan információkat és tanácsokat nyújt a fiatalok számára, amelyekre a hallgatóknak nagy szükségük lehet, ha nehéz helyzetben vannak, legyen szó friss érettségizettről vagy 9-es gimnazistáról.

Indexkép: Heike Trautmann képe az Unsplash.com oldalról