Változások a felvételi pontszámításban

Az új rendelet a 2024-ben felvételizőket, de lehetséges, hogy részben már a 2023-ban felvételiző diákokat is érinti - foglalta össze a legfontosabb változásokat az Eduline.hu. Ha segíteni szeretnénk gyerekünknek a továbbtanulásban, érdemes megtanulnunk, hogyan is igazodjunk el a felvételi-rendszer útveszőjében. Ezek a legfontosabb tudnivalók jelenleg:
 

1. A minimumponthatárok

Nem lesz a továbbiakban központi minimumponthatár. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények szakonként más-más minimumponthatárt szabhatnak meg.

A minimumponthatárok:

• az alap- és osztatlan szakokon 280 pont
• a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont
• a mesterszakokon pedig 50 pont.

Vagyis attól függően, hogy hova jelentkezik a diák, akinek ezeknél kevesebb pontja lesz, annak se az állami ösztöndíjas, se az önköltséges forma nem áll majd rendelkezésére a felsőoktatási továbbtanulásban.
 

2. Már nem számítanak bele természettudományos tárgyak jegyei

Néhány évvel ezelőtti változtatás volt, hogy a pontszámoknál figyelembevették azt is, hogy ki milyen jegyet szerzett a természettudományos tantárgyakból, például földrajzból, fizikából, kémiából, biológiából. Ez még akkor is beleszámított, ha valaki bölcsészkaron vagy művészeti irányban tanult volna tovább.

2024-től azonban ezek a tantárgyak már nem számítanak, helyettük össze kell adni

• a magyar nyelv és irodalom,
• a történelem,
• a matematika,
• egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
• valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy

utolsó két év végi osztályzatait, majd utána ezt kettővel meg kell szorozni. 

Vagyis a természettudományos tantárgyak jegyei csak akkor fognak beleszámítani, ha a választott főiskola vagy egyetem kifejezetten kéri, például az orvosi pályán.
 

3. Jönnek az intézményi pontok

2020-ban jött be az a változás, miszerint legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni ahhoz, hogy alap- és osztatlan szakokra felvételizni lehessen. Ez 2024-től már nem így lesz. 

Vagyis nem lesz kötelező emelt szintű érettségizni valamelyik tantárgyból ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan szakon tanulhasson a diák. 

Másrészt pedig a főiskolák és az egyetemek dönthetnek arról, hogy az egyes szakokra kell-e, és ha igen, akkor miből kell emelt szinten érettségizni. 

A többletpontok új neve: intézményi pontok. Az emelt szintű érettségikért intézményi pontokat lehet majd kapni. 

4. Jobban megéri majd emelt szinten érettségizni

Eddig csak a többletpontok miatt volt érdemes az emelt szintű érettségit választani, 50 többletpont járt ugyanis érte. Ez azonban most megváltozik: a közép- és az emelt szintű érettségiket más súllyal fogják figyelembe venni. 

Az átszámítás szabályairól a következő táblázat született. Eszerint például egy 77 százalékos középszintű érettségiért csak 51 pont fog járni, míg egy 77 százalékos emelt szintű érettségiért marad a 77 pont. 
 

Forrás: Magyar Közlöny

5. Az egyetemek döntenek majd a többletpontokról, vagyis az intézményi pontokról

Az új felvételi rendszerben ugyanúgy maximum 100 pluszpont lesz megszerezhető. A többletpontokról azonban a főiskolák és az egyetemek fognak dönteni. Az intézmények felvételi vizsgát is tarthatnak, de plusz pont járhat:

• nyelvvizsgáért,
• munkatapasztalatért,
• kompetenciatesztért,
• és emelt szintű érettségiért is. 

De mint ahogy korábban, most is járhat plusz pont sporteredményekért, esélyegyenlőségért, valamint tanulmányi és művészeti versenyeken elért helyezésekért. 

Az új ponszámítási szabályok a 2024 szeptemberében kezdő diákokra vonatkoznak majd, de már a 2023-as felvételi rendszerben is dönthetnek úgy a főiskolák és egyetemek, hogy nem kell emelt szintű érettségi vagy nem lesznek minimumponthatárok. 

Indexkép: Depositphotos.com