SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kreatív kollázs

- 2017-10-31
Ötletesség, játékosság és együttműködés a középiskolai irodalomórán.

Kreatív kollázs – diákszemmel:

„Szeretem ezt a feladatot, mert jól szórakozunk, amíg kitaláljuk, hogyan állítsuk össze a kreatív kollázst, mi szerepeljen rajta, ráadásul az elkészült munkák teremdekorációként is tetszetősek.”

„A kreatív kollázs készítése során a csapattagok közelebb kerülnek egymáshoz, és mivel csak a téma kötött, a saját fantáziánk szerint kivitelezhetjük a feladatot.”

„Szeretem a kreatív kollázst, mert a közös munka a társaimmal mindig szórakoztató és eredményes. Csapatépítésnek is tökéletes, mert mindannyiunknak kiderülnek az erősségei és gyengeségei.”

„Jónak tartom, ha a diákoknak nemcsak dolgozat vagy felelet formájában kell felidézniük a tudásukat, hanem játékos feladatok során az iskola nyomása alól kiszakadva is megtehetik ezt, így egy kis változatosság kerül a stresszes mindennapjaikba.”

Kreatív kollázs – tanárszemmel:

  1. A kreatív kollázs olyan kooperatív feladat, amelyben 4–6 diák dolgozik együtt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megosszák egymás között a munkát, s mindenki a maga képességét, tudását, tehetségét megmutatva vegyen részt a közös tevékenységben.
  2. A tanulók átélhetik, milyen az, amikor nem egyedül, hanem a többiekre figyelve, egymással együttműködve végezzük el a ránk bízott feladatot. Ennek megtapasztalása különösen fontos, mert felnőttként a legtöbb munkahelyen szükség van kooperációra.
  3. A kreatív kollázs elkészítéséhez tudásra is szükség van. A feldolgozott téma (legyen az akár egy író vagy költő életműve, egy-egy irodalmi alkotás) megköveteli az órákon korábban elsajátított ismeretek felhasználását, alkalmazását, csak így lehet sikeresen megoldani a feladatot.
  4. A kreatív kollázs – nevének megfelelően – a kreativitásra épül. A diákok minél egyedibb, érdekesebb munkák elkészítésére törekednek, s ehhez nemcsak szépérzékükre, rajztudásukra van szükség, hanem arra is, hogy megtalálják azt az ötletet, amelyre felépíthetik a kollázst.
  5. A feladat megoldása során több tantárgy találkozik. Az irodalmi tudás mellett a művészetekről tanultak is megjelennek, jó helyesírásra is szükség van. Ha idegen nyelven író szerzőkről van szó a feladatban, fel lehet használni a nyelvórákon tanultakat. S a kollázs elkészítéséhez a rajzórákon elsajátított technikák alkalmazása is elengedhetetlen.

A kreatív kollázshoz szükséges eszközök:

kartonpapír, olló, ragasztó, ceruza, filctoll, színes újságok, a témához kapcsolódó szöveggyűjtemény és/vagy kötet

A feladat menete:

  1. Kialakítjuk a 4–6 fős diákcsoportokat, majd a tanulók megbeszélik, ki milyen eszközt hoz magával a következő órára a kreatív kollázs elkészítéséhez.
  2. A tanóra elején berendezzük a termet a munkához: összetoljuk az asztalokat, előkészítjük az eszközöket.
  3. A tanár minden csapatnak kiosztja a feladatot (a mellékelt fotókon látható kollázsok elkészítésénél Franz Kafka és Albert Camus életművének feldolgozása volt a diákok feladata).
  4. A tanár megnevezi a feladatra szánt időt, majd elkezdődik a munka. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a tanulóknak elegendő idejük legyen a kollázs elkészítésére, így legalább 35–40 percet érdemes szánni a feladatra. Ha 9–10. évfolyamosokkal dolgozunk, akkor célszerű duplaórára tervezni a feladatot, hogy a kevésbé rutinos csapatok is be tudják fejezni a munkát.
  5. Az idő lejártával a diákok átadják a tanárnak az elkészült munkákat, majd rendet csinálnak a tanteremben: kidobják a munka során keletkezett szemetet, összerakják az eszközöket, helyükre teszik a padokat.
  6. A következő órán a tanár megmutatja az elkészült kollázsokat, elmondja, mi az, ami egyedivé, értékessé teszi őket. Fontos: mindig lehetőséget kell adni a diákoknak, arra, hogy ők is elmondhassák véleményüket az elkészült munkákról.

A kreatív kollázs „sorsa”:

Az értékelés után mindig visszaadom diákjaimnak az elkészült munkákat, s javaslom nekik, hogy az igényes, szép kollázsokat tegyék ki az osztálytermükbe. Iskolánk egyik termében még ma is ott látható az a Bulgakov „A Mester és Margarita” című regényéhez készült kollázs, amit két évvel ezelőtt készítettek az azóta már elballagott diákjaim.


 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

 

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Elég egy csepp, és visszatér az éleslátás

Szemüveg helyett szemcsepp? Amerikában már elérhető. Ahogy múlnak az évek, sokan tapasztalják meg, hogy egyre nehezebb elolvasni a telefon kijelzőjét, az étlapot egy étteremben vagy az apró betűs címkéket a boltban. Ez nem betegség, hanem egy természetes folyamat, amelyet orvosi nyelven presbyopiának neveznek. A presbyopia az életkorral összefüggő közeli látásromlás, amely általában 40 éves kor körül kezdődik, és fokozatosan erősödik. Ilyenkor a szemlencse elveszíti korábbi rugalmasságát, ezért a szem már nem tud olyan hatékonyan alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint fiatalabb korban.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja