A gyerekversek és mondókák közül rálelhetünk jó néhányra, amely szerelmes érzést fejez ki, sőt, erotikus töltete van. A szerelmes érzést, a testi vágyat a vers, a mondóka gyakran rejti természeti képekbe, játékos ráolvasásba, igézőbe, kiszámolós versbe.

A rózsa például a szerelem és maga a szerelmes legény/leány szimbóluma, a mogyoró és a dió a férfiasságé, a virágok, gyümölcsök és gabonák: a búza, kender, kalász a nőiség szimbólumai. Így hát, ha valaki búzát őröl a malomban, máris gyanút foghatunk: finom kis utalás lesz ez „arra”!

A népi folklór fordulataiban gyakran jelenik meg a szexuális utalás színes virágokban, gyümölcsben (szilva, meggy, körte, alma), természeti jelenségekben (hold, eső), állatokban (kígyó, béka), sőt még konyhai képzetkörben is, mint például a gyakran felbukkanó „kemencé”-ben. Ez a kemence viszont nem a fárasztó házimunka kelléke, jóval inkább egy vágyaktól fűtött, elemésztő női szerv.

Magda Ehlers fotója a Pexels oldaláról

Vágyakozó nők és férfiak mindenhol

A népdalok világából származó erotikus üzengetés játékos stílusát a költők, zenészek is tovább vitték. Példának említem Weöres Sándor Galagonya című versét, ami szintén gyermekversként terjedt el, és játékos zeneiségével magával ragadja óvodásainkat. Az „Őszi éjjel izzik a galagonya” azonban messzebbre mutat, mint egy galagonyabokor leírása, és az értelmezésben az van nyomon, akinek egy vágyódó fiatal nő képzete jelenik meg a vers hallatán.

A Csiribiri című vers pedig tele van „alszom, paplan, ágy” - típusú szavakkal, azonban ez messze nem egy altató. Jóval inkább bűbájoskodás, mágikus szerelemidézés, melynek az eredeti utolsó sora így hangzott az „Engem hívj ma álmodba” helyett: „Még mellettem alszol ma!” Az ének, csakúgy, mint a népi mondókákban, erős szerelmi varázslat, maga a címe is erre utal. Nem anyáról, és lázasan fekvő betegről szólt eredetileg a nóta, hanem egy férfiról, és egy szerelmi praktikát űző leányról.

Legyen egy példa a zenei életből is! Hallgassuk meg ilyen füllel az LGT együttes Kinn is vagyok, benn is vagyok című dalát, és mindjárt kiderül, hogy természeti kép helyett hivatkozhat a mű akár technikai eszközre is: ez a vonat ugyanis nem az a vonat!

Anthony Colburn fotója a Pexels oldaláról

Buja jelenetek a mondókákban, gyerekdalokban

Mi a helyzet a gyerekmondókákkal, dalokkal? Helyes az az érzésünk, hogy évtizedek óta egy szót sem értünk abból, hogy mit jelentenek ezek a képek, miért bújkál egy zöld ág, és mit imitálnak a gyerekeknek tanított koreográfiák az ovis rendezvényeken? Vidáman énekeljük velük, hogy „benn maradt a macska”, és cseppet sem zavar minket, hogy itt nem vasmacskáról, de nem is porcicáról van szó… Még az óvónő sincs tisztában vele, hogy vegytiszta szexről énekelnek, tisztán és ártatlanul, és száll, zeng az ének.

Értelmetlennek tűnő szövegek mögött viszont egykori értelem rejlik.

A gyerekdalok népdalokból születtek, olyan időkből, amikor a fiatalok még nem küldözgettek egymásnak annyi kevés fantáziára szoruló képet. A bajuszos legények, és pörgő szoknyás lányok szerelmes és szexuális tartalmú mondanivalójukat illendő ruhába öltöztették, virágnyelven beszéltek egymással. Amikor ezek a népdalok gyerekdalok formájában újra felbukkantak, sokszor egy-egy versszak lemaradt, amely nem illett volna a gyermeki világképbe. A lemaradt versszakok lehetnek a megfejtései a valódi üzeneteknek.

Kép: Depositphotos.com

A Hej, Jancsika, Jancsika című gyermekvers hiányzó középső versszaka:

„Hej, Dunáról fúj a szél,
feküdj mellém, majd nem ér,
Nem fekszem én kend mellé,
mert túl rövid a kendé!”

Ezzel a változattal énekelve már könnyű rájönni, hogy ki Jancsika, aki csak akkor lehet vitéz katona, ha nagyra nő.
 

A „szitapéntek, szerelemcsütörtök, dobszerda” talány megfejtése szintén a népi varázslásban, bájolásban rejlik. A visszafelé mondott napok éneklése szerelmi bűbáj, a férfiember magunkhoz kötése, megbabonázása. Úgy tűnik, akkor jól működött, mára gyerekdal lett belőle.
 

“Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske!
Nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta,
Rajta, rajta, leszakadt a pajta,
Benn maradt a macska!”

Ez a pajzán dalocska szintén szerelmi hevületről beszél, a szüzesség elvesztéséről és a teherben maradásról. A zöld ág és a vessző ezekben a kis költeményekben mindig a férfi hímvesszőre utal, az aranykapu pedig a női vaginára. A kitárt kapu felkínálkozás, incselkedés a zöld ág számára. És bizony a vers figyelmeztetés az óvatlan párnak, hogy ha sok a bújás, benn marad ám a macska, és ez a benn maradás kilenc hónapig tart.

A Bújj, bújj zöld ág-ének koreográfiája leírja a teljes aktust, a gyerekek eljátsszák a történetet, és az anyuka a padon ülve nem is tudja, mit lát, de azért elfogja a homályos deja vu-érzés.

Kép: Bessi / Pixabay
 

„Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva.
Nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?

Nyuszi hopp, nyuszi hopp!
Máris egyet elkapott!”

Ez a gyerekdal eredetileg egy legénycukkoló. A betegnek, lagymatagnak, lassúnak tűnő „nyuszi” története szerencsére jó véget ér, a lapuló jószág végül mégis elkap valakit, aki vélhetőleg nem rémül ettől halálra…
 

„Ürge van a gödörbe,
nincsen, aki kiöntse.
Megállj, ürge, jól kiöntlek,
hazaviszlek, megeszlek.”

Eddig a kicsiknek szóló változat. A folytatás eredetileg így hangzik:

„Ürge van a gatyába,
nincsen, aki babrálja,
Szegény ürge hol lelapul, hun föláll,
míg egy tisztességes lyukra rátalál.”

Ehhez nem fűzök különösebb magyarázatot, amiről ez a dal szól, nem úri huncutság…

Kép: LoggaWiggler / Pixabay

“Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék
Aki lángot látni akar
mind leguggoljék.”

Ez a karácsonyinak tűnő dal viszont nem az ünnepi gyertya lángját akarja felidézni, annál inkább a férfi vágyát. Ennek lobogása legjobban guggoló helyzetből tekinthető meg. Hogy mit tekintünk ünnepnek, az persze sok változótól függhet.
 

Egy - megérett a meggy,
Kettő - csipkebokor vessző,
Három - te leszel a párom,
Négy - bíz oda nem mégy,
Öt - leszállott a köd,
Hat - hasad a pad,
Hét - sáros ez a rét,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Ott a szamár, megissza!

Ez a mondóka kilenc hónap történetét követi nyomon, ahol a „megérett a meggy”, és a „csipkebokor vessző” már ismerős szimbólumok a számunkra. A Kilencedik hónapra megjelenik Kis Ferenc is, vagyis Ferike, és a tizedik hónapra a keresztelő is lezajlik.

Egy klasszikus gyerekdal, melynek valódi jelentését Lackfi János fedi fel:

"Boci, boci tarka: "A „boci" itt a leányokat jelképezi, akikkel nincs értelme kezdeni („se füle, se farka"), mert még teherbe esnek, ehelyett oda célszerű menni gyakni (pardon, lakni), ahol szoptatós menyecske van (tejet kapni), hiszen az anyatejes időszakban létezik egyfajta természetes, hormonális fogamzásgátlás, mint azt tudjuk."
 

„Apa cuka funda luka”

Aki idáig jutott az olvasásban, az most megtalálta a kakukktojást (és ezt szimbolikusan írom!). Ennek a versnek semmi köze nincs semmilyen lukhoz, hanem egy szövegromláson átesett román kiszámoló versike, melynek ritmusa ma is rabul ejti a kisgyermekeket. Az eredeti román változat így hangzott: Hop cup Pui de lup! Fug[i] din cale Sã m? duc! Jelentése pedig: Fióka, menj az útból, hogy továbbmehessek!

Kép: StockSnap / Pixabay
 

A gyűjtés még számtalan ékes darabbal kiegészíthető (pl. Elvesztettem zsebkendőmet…, Hej halászok, halászok), de sietek leszögezni, hogy ezeket énekelni és eljátszani semmilyen veszéllyel nem jár, hiszen „hagyományainkat nem ápolni kell, mert nem beteg, hanem megélni” (Rúzsa Magdolna).

A következő részletek elemzését az olvasó fantáziájára bízzuk:

"Hull a szilva a fáról,
most jövök a tanyáról,
ej, haj, ruca, ruca, kukorica, derce.

Egyik ága lehajlott,
az én rózsám elhagyott,
ej, haj, ruca, ruca, kukorica, derce"

***

"Csip-csip csóka,
vak varjúcska.
Komámasszony kéreti a szekerét,
nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta.
Hess, hess, hess!"

***

"Hol jártál az éjjel cinegemadár?
Ablakodba háltam kedves violám
Mért beljebb nem jöttél, cinegemadár?
Féltem az uradtól kedves violám

Nincs itthon az uram, cinegemadár
Laskai erdőben hidakat csinál
Jó lovai vannak, hamar hazaér
Jaj lesz neked rózsám, hogyha nálam ér.
Rossz lovai vannak, nem ér ma haza
Mulathatunk rózsám egész éjszaka."

***

"Arra alá van egy kis ház fehérre meszelve.
Abba lakik, abba lakik egy barna menyecske.
Piros függöny az ablakán, félre vagyon hajtva,
De sok szőke, barna legény betekintett rajta."

***

"lenn a tiszán mandulafa tövében
két szerelmes játszik egymás ölében
egyik nézi lenn a tiszán a habot
másik nézi a ragyogó csillagot"

***

"Éva szivem, Éva
Most érik a szíva,
Terítve alatta,
Felszedjük hajnalra.

Bárcsak ez a hajnal,
Sokáig tartana,
Hogy a szerelemnek,
Víge ne szakadna.

Szerelem, szerelem,
Átkozott gyötrelem,
Mér nem virágoztál,
Minden fa tetejin.

Minden fa tetejin,
Cidrusfa levelin,
Hagy szakított vóna,
Minden szegíny legíny.

Én is szakítottam,
De elszalajtottam,
Utána indultam,
De meg nem foghattam."

***

A  Csigabiga gyere ki… kezdetű dal értelmezésével pedig bár adós maradtam, de senkit nem akartam untatni. Ez a péniszcsalogató gyöngyszem huncutságban elviszi a pálmát. Készülj fel lélekben, mielőtt megnézed, miről szól! Itt a Csiga Biga gyere ki dalocska valódi, titkos jelentése (18+)

Lázár Ervin Berzsián és Dideki c. regényének „Dideki” nevű szereplője egyébként ebből a dalból kapta a nevét, de az már egy másik mese.

Indexkép: opertv / Pixabay