A koronavírus-járvány miatt világszerte másfél milliárd gyerek kényszerült otthon maradni az iskolák bezárása miatt több-kevesebb időre. Vannak országok, amelyek már tavasszal meglépték azt, amivel Magyarország megvárta a szeptemberi tanévkezdést: az iskolák újranyitását a koronavírus árnyékában. Mostanra már az is látszik, hol sikerült jól a nyitás, és hol járt katasztrofális következményekkel. Elég ideje volt a világnak a tanulságok levonására is: milyen módszerek tűnnek működőképesnek és mik azok a hibák, amiket jobb volna kerülni.

Dánia az egyik olyan ország, ahonnan érdemes lehet tanulni. A dánok tavasszal az első között vezettek be szigorú óvintézkedéseket a koronavírus miatt, és az elsők között kockáztatták meg a lazítást is, amikor megállni látszott a fertőzés terjedése. Az általános iskoláikat április 15-én újranyitották. Először a 12 év alatti gyerekek térhettek vissza, aztán május 18-tól a 12-16 éves korosztály is csatlakozhatott, idézte fel nyári cikkében a Time magazin, hogyan követték egymást a lépcsőfokok.

A dán gyerekeket kicsi, mindössze 12 fős csoportokba osztották, és ezek a csoportok amennyire csak lehetett, egymástól elkülönülve mozogtak az iskolák területén, mintha mindegyiket saját kis védőbuborék vette volna körbe. A csoportok külön ebédeltek, az udvar különböző részeiben játszottak, az iskolába különböző időpontokban érkeztek. A biztonságos távolság tartására a csoportokon belül is próbáltak figyelni: a padokat egymástól két méteres távolságba tolták. Ehhez jött hozzá a kétóránkénti kötelező kézmosás, továbbá a taneszközöket naponta többször fertőtlenítették, az órákat ha csak lehetett, a szabadban tartották meg, és szülők nem léphettek az intézmények területére, a maszkhordást viszont nem tették kötelezővé.

A számok a dánokat igazolták: a központi adatok szerint nem kezdett nőni a koronavírusos esetek száma az iskolák újranyitása óta. Azt viszont érdemes lehet figyelembe venni, hogy Dánia eleve viszonylag biztonságos országnak számított a koronavírus szempontjából, feltehetően a nagyon korán bevezetett korlátozásoknak köszönhetően.

Izrael példája viszont azt mutatta meg, hogy az enyhítések elhamarkodása egy nyertesnek induló helyzetet is nagyon gyorsan nagyon rosszra tud fordítani. Az Egyesült Államokban, ahol régóta hangos társadalmi vita folyik az iskolák újranyitásáról, Izrael esetét gyakran mutatják be afféle tanmeseként is, mint tette azt például nemrég a New York Times is.

Izrael május 3-án vágott bele az újranyitásba, amikor már biztonságosan alacsonynak tűnt az új koronavírusos esetek napi száma a 9 milliós országban. Ekkoriban Izrael azok között az országok között volt, amelyek sikerrel vették fel a harcot a járvány első hullámával: a határaikat gyorsan lezárták, az iskolákból március közepén hazaküldték a tanulókat, 2 millió gyerekkel próbáltak átállni távoktatásra.

Május elején óvatosan kezdték újra: először, mint a dánok, kicsi, egymástól aggályosan elkülönített csoportokra osztották a gyerekeket. Tanteremből ehhez volt elég, mert eleinte csak bizonyos évfolyamokat (a kisebbeket és a fontos záróvizsgák előtt álló legnagyobbakat) engedték vissza. Az első két hét után, miután minden rendben ment, május 17-én meglépték a teljes újranyitást, elsősorban azért, hogy a szülők végre nyugodtan visszamehessenek dolgozni. 

Nem telt el sok idő, és érkezni kezdtek a hírek megbetegedésekről az egyik jeruzsálemi középiskolából. Ebből az intézményből napok leforgása alatt valóságos petri-csésze vált, olyan óriási gócpont alakult ki, hogy végül 154 itteni diáknál és 26 dolgozónál mutatták ki a fertőzést. 

A helyzet rosszabbodásának megállítására tett kísérletként elrendelték a maszkviselést negyedik évfolyamtól fölfelé, a nyitott ablakok melletti tanulást, a gyakori kézmosást és persze a biztonságos távolság megtartását egymástól, már amennyire lehetséges. Csak éppen, ahogy a New York Times is írta, a zsúfolt izraeli iskolákban, ahol 38 fős osztály is szoronghat egy 50 négyzetmétert sem elérő tanteremben, egyszerűen nem volt elég hely ehhez.

A védekezésnek az tett be végképp, amikor jött egy hőhullám. Egyszerre nem lehetett nyitott ablakkal szellőztetni és légkondit is használni: az iskolák így engedélyt kaptak rá, hogy csukják be az ablakokat, és négy napra mindenkit felmentettek a maszkviselés alól. Utólag már világos: sokkal jobb döntés lett volna legalább arra a négy forró napra becsukni az iskolákat, és mindenkit hazaküldeni. De nem így történt, és a vége az lett, hogy mire júniusban véget ért a tanév, majdnem ezer diák és tanár kapta el a vírust, és 22 ezernél is többen kényszerültek karanténba.

A koronavírus nemcsak az iskolákban terjedt szinte akadálytalanul, az izraeli járvány elszabadulása mögött ott volt az is, hogy májusban hirtelen újranyitott egy sor dolog még: a piacok, a plázák, az edzőtermek, az éttermek, a bárok. 

A helyzet összetettségét mutatja az is, hogy az Egyesült Államok sok államában is meredeken emelkedett a gyerekek körében a koronavírusos esetek száma, pedig ott újra sem nyitották az iskolákat. A Today egy friss gyermekgyógyászati jelentésre hivatkozva arról írt, hogy míg július 9-ig összesen körülbelül 200 ezer gyereket érintő COVID-19-es esetet jegyeztek fel Amerikában, addig július 9 és augusztus 6 között 179 990 új eset jelent meg, ami négy hét alatt majdem 90 százalékos esetszám-emelkedést jelent. Ez részben betudható annak is, hogy többet teszteltek, mint korábban, de a lap által megszólaltatott szakértő szerint inkább arról van szó, hogy ahogy jött a jó idő, egyre több volt a szabadtéri rendezvény, emiatt a teljes népességben megugrott a fertőzések száma, a gyerekek pedig ugyanúgy a közösség részei, mint a felnőttek.

Az biztos ugyanakkor, hogy Izraelben az iskoláknak nagy szerepe volt abban, hogy a helyzet mennyire elfajult. Így látta ezt Siegal Sadetzki, az izreali tisztifőorvos is, aki júliusban lemondott a posztjáról a kormány járványkezelése elleni tiltakozásul. Sadetzki a Facebook-posztjában, amelyben megindokolta a döntését, kifejezetten az iskolák óvatlan újranyitását említette az elhibázott lépések egyikeként. 

Ősztől Izrael is visszatér az óvatossághoz: a tanévet a tervek szerint - a legkisebbeket kivéve - újra kisebb létszámú csoportokban kezdik, és az ötödikes évfolyam felett inkább jobbára távoktatásban gondolkoznak.

A New York Times szerint a szakértők ajánlásai világszerte nagyjából ugyanazok a tanévkezdésre nézve: a tanárok és más iskolai dolgozók, valamint a nagyobb diákok hordjanak maszkot, a gyerekeket kisebb csoportokra osszák, és tegyenek meg mindent azért, hogy a csoportok egymással ne keveredjenek lehetőleg se szünetben, se ebédnél, se érkezéskor-távozáskor, a tanulók padjai amúgy is legyenek biztonságos távolságra egymástól, fontos a rendszeres fertőtlenítés, szellőztetés, az idősebb diákoknál pedig legyen túlsúlyban a távoktatás.

Ezeknek a főbb irányelveknek egy része köszön vissza abban a magyarországi intézkedési tervben is, amelyet a hét elején küldött ki az intézményvezetőknek az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tervet, amely 11 témakörben és 70 pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit, itt lehet teljes egészében elolvasni.
A terv kevés dolgot ír elő szigorúan kötelezőként (ilyen például a tanévkezés előtti alapos, nagytakarítás vagy a bejáratoknál kézfertőtlenítő kihelyezése), inkább javaslatokat fogalmaz meg, felsorolja, mikre kellene törekedni. Például a biztonságos, tanulók közti távolságra nézve az szerepel benne: "az osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről". A terv ötleteket ad a megvalósításhoz, például hogy ehhez vonjanak be a termeken kívül egyéb, rendelkezésre álló helyiségeket is, vagy hogy a tantermekből ki lehet tenni a nem feltétlenül szükséges bútorokat. A közösségi terekről azt írják, hogy egyszerre csak annyi tanuló tartózkodjon ezekben, hogy betartható legyen a másfél méteres védőtávolság, ha kell, az iskolák jelöljenek ki ezeken a közös tereken belül (ahogy a dánoknál is volt) elkülönített tereket az egyes csoportok számára, ha pedig nem lehet megoldani a védőtávolság betartását, mert nem elég nagy a tér, akkor felső tagozattól fölfelé javasolják a maszkviselést a gyerekeknek ezeken a helyeken. A maszkhordást itthon központilag kötelezővé nem teszik az iskolákban sehol sem. "A tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező" - áll a tervben. 
 
Az intézkedési tervet kemény kritikával fogadta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a PDSZ: elfogadhatatlannak és elégtelennek nevezték. Szerintük a dokumentumból az derül ki, hogy az állam nem képes biztosítani a feltételeket. "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az intézkedési terv olyan előírásokat fogalmaz meg, amelyekhez a feltételeket nem biztosítja" - fogalmazott a PDSZ. A szervezet a legfontosabbnak a digitális tanrend feltételeinek a megteremtését tartaná.

Itthon az állami intézkedési tervben foglaltakhoz képest felmerült még egy javaslat. Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy levélben kért együttműködést a budapesti tankerületi vezetőktől: azt szeretné elérni, hogy a 14 évesnél idősebb tanulóknak a szokásosnál egy órával később kezdődjön a tanítás szeptembertől. A főpolgármester szerint ezzel reggelente csökkene a zsúfoltság a tömegközlekedésben, vagyis könnyebb lenne betartani a biztonságos távolságot a járműveken. Karácsony egy friss reprezentatív felmérésre hivatkozva azt írta: az érintett budapesti családok bő kétharmada támogatná az elképzelést.

Indexkép: Shutterstock