Sok szülő nem érti, miért van szükség ezekre a járgányokra. Hiszen mi is felnőttünk nélkülük, mondják, s ebben igazuk is van. Csakhogy azóta nagyot változott az életmódunk. A legtöbb család mindenhova autóval jár, ezért a gyerekek ijesztően keveset mozognak – és itt most nem szervezett sportfoglalkozásra, hanem szaladgálásra vagy egy egyszerű sétára kell gondolnunk. Miközben már tudományosan bizonyított, hogy a mozgás és az agy fejlődése szorosan összefügg, egyre kevesebb gyerek mászhat fára, lóghat fejjel lefelé a mászókáról, vagy akár képes nyafogás nélkül egy néhány száz méteres gyaloglásra.

Szakértők szerint a tanulási zavarok és az idegrendszeri éretlenségek jó része megelőzhető lenne pusztán azzal, ha engednénk a gyerekeket minél több mozgásformát kipróbálni. Ezt a célt szolgálják többek között a kisgyerekkortól használatos járgányok, amelyek segítségével a mozgásra is könnyebb rávenni a csemetét.

Kismotor

A hungarikumnak számító – külföldön egyáltalán nem elterjedt – műanyag kismotor olyan 1-1,5 éves kortól válik a hazai gyerekek alapfelszerelésévé. Segítségével megtanulja az aszimmetrikus mozgást – hiszen váltott lábbal kényelmes hajtani – és fejlődik általa az egyensúlyérzéke.

Amikor a kisded megkapja az első kismotort, engedjük vele ismerkedni: tologatni, ráülni. Ha érett rá, néhány nap alatt rá fog érezni a technikájára. Bendig Borbála gyógypedagógus arra figyelmeztetet, hogy a kismotort ne használjuk a babakocsi helyettesítőjeként: először tanuljon meg a gyermek járni, és csak utána kapjon motort.

A motorozás technikáját – egyensúlyozás, váltott lábbal hajtás – legkésőbb 2,5 éves korig el szokták a gyermekek sajátítani. Gondot jelezhet, ha erre az életkorra nem megy az aszimmetrikus mozgás.

Tricikli

A háromkerekű bicikli annyival fejlettebb a kismotornál, hogy pedállal kell hajtani. 2 éves kortól ajánlott, a pedálozó mozdulatra legkésőbb 3,5 éves korra kell a kisgyermeknek ráérezni.

A pedálozás rendkívül fontos az idegsejtek közötti összeköttetés kialakítása szempontjából. Ha nem sikerül elsajátítani, motoros automatizmus problémára és koordinációs zavarokra gyanakodhatunk.

Futóbicikli

Nem túlzás azt állítani, hogy a futóbicikli forradalmasította a biciklizés tanulását. Néhány évtizede a gyerekek először a pedálozás technikáját sajátították el pótkerékkel, és amikor ez már ment, próbáltak az egyensúlyozásra is ráérezni. A futóbicikliknek köszönhetően a sorrend felcserélődött: először egyensúlyozni tanulnak meg, utána pedig akkor is pillanatok alatt ráéreznek a pedálozásra, ha nem volt háromkerekű biciklijük. A legtöbb gyerek, akinek futóbiciklije volt, néhány perc, legfeljebb egy-két óra alatt tanul meg kétkerekűn tekerni.

Bicikli

A gyerekek többsége 4-5 éves kora táján érik meg a hagyományos kerékpár használatára. Eddigre már képesnek kell lennie arra, hogy mozdulatait összehangolja úgy, hogy egyensúlyozás által egyenesben tudja tartani magát. Ez az összetett feladat számtalan módon segíti az agy fejlődését:

• Fejleszti a mozgáskoordinációt, ezáltal elősegíti a beszédfejlődést.
• Az egyensúlyozás azokat az agyi területeket aktiválja, amelyek később az írás-olvasás tanulásakor fognak szerepet kapni.
• Gyorsítja a reakcióidőt.
• Oxigént juttat az agyba, ezáltal javítva annak működését.
• Segíti az idegpályák közti összeköttetések kialakulását.
• Mint minden mozgásforma, csökkenti a szorongást és a stresszt.

Talán nem is gondolnánk, de igen fontos mérföldkő mindezek elsajátítása: többek között az iskolaérettség feltétele is, hogy a gyermek tudjon kétkerekű biciklit hajtani.

Kapcsolódó cikkeink:

• Feladatlapok helyett bukfenc - 3 mozgásforma, ami bizonyítottan segíti az agy fejlődését
• Okos gyereket akarsz? Engedd fára mászni!
• Látványos videó arról, miért viseljünk biciklizéskor mindig sisakot
• Menjen iskolába, vagy maradjon még egy évet az oviban? - a leggyakoribb szülői tévhitek és az iskolaérettség 5 szempontja

Kép: pasja1000 / pixabay