Az ismétlődő vetélések okai

Ha három vagy több egymást követő terhesség vetéléssel végződik, akkor ismétlődő, másnéven habituális vetélésről beszélünk. A fogantatás létrejöttéhez és a terhesség kihordásához több folyamat összehangolt működésére van szükség a szervezetben, ha bármilyen ponton hiba keletkezik, a terhesség vetéléssel végződhet. A leggyakoribb okok közt genetikai, hormonális és nőgyógyászati eltérések szerepelnek, de fertőzések, környezeti hatások, fokozott trombóziskészség (és így a magzati/méhlepény keringésének károsodása) és immunológiai eltérések is szerepet játszhatnak abban, ha valakinél egymást követően többszöri teherbeesés ellenére is elmarad a vágyott gyermekáldás.

Apai és anyai sejtek a szervezetben

Az immunológiai eredetű vetélések egyik típusa az alloimmun eredetű vetélés, amely akkor jön létre, ha az anya nem termel "védőanyagot" a magzat számára. Erre azért lenne szükség, mivel az immunrendszer feladata megvédeni a szervezetet a "betolakodóktól", s ennek hiányában - mivel a magzat részben az apától származó, az anyai szervezet számára idegen sejteket is hordoz - támadást indít ellene. Ez az immunglobulin az a védőanyag, amely megakadályozza, hogy ez a védekező reakció beinduljon az anya szervezetében. Úgy kell elképzelni, hogy az immunglobulin valamilyen védőburkot alakít ki, hogy az apai eredetű antigének ne látszódjanak. Ennek hiányában a kilökődési folyamat megkezdődik, a vetélés bekövetkezik.

Hogyan vizsgálható?

A kezdetleges embrión (blasztocisztának nevezik) pár hét után jelennek meg az apai antigének. (Tehát a megtapadási zavarokban ilyen alloimmun reakció még nem játszik szerepet.) Az apai antigének az anyai szervezetet kilökődési reakcióra ingerlik - éppen úgy, mint egy szervátültetés esetén. Ez a kiváltott elutasítás nem elsősorban a különbözőség mértékétől függ - kis eltérés is okozhat pl. erős választ. Így a reakciót élő sejteken vizsgálják: összehozzák az apai sejtek felületén levő antigéneket az immunreakcióra képes anyai sejtekkel. Ilyen apai sejtek korlátlan forrása a vér - vérvétel után az apai vérből kifogástalan antigénforrásként szereplő fehérvérsejteket szeparálnak, azokat kémcsőben legyengítik és összehozzák az anyai sejtekkel. Ez a kevert limfocita reakció vizsgálata (MLC).

Alloimmun vetélés esetén a lombik sem megoldás

A gyermekvállalással való további próbálkozásnak nincs értelme, amíg az immunfolyamatok szerepét nem zárjuk ki a vetélés hátterében. Ilyen esetben a lombikprogram megkezdése is csak további lelki megrázkódtatást jelentene, mivel alloimmun eredetű korábbi vetélés esetén sajnos ilyen módon sem valószínű a magzat kihordása.
 

Kezelési lehetőségek

Dr. Kádár János elmondta, hogy ha a vizsgálatok igazolják, hogy valóban alloimmun eltérések miatt következtek be a vetélések, akkor a megfelelő kezelés mellett a párok nagyon nagy eséllyel vállalhatnak gyermeket a jövőben. Amennyiben ilyen ritka összeférhetetlenségi esetről van szó, az anya számára az apai sejtekkel oltóanyagot készítenek (LIT beavatkozás). A jelenleg még csak külföldön elérhető módszer lényege, hogy az apai fehérvérsejtekkel készített oltás hatására az anyában védő, blokkoló ellenanyagok fognak termelődni, amelyek a magzatot letakarni képesek. Ehhez kiegészítő kezelésként immunglobulint is alkalmazhatnak. A kezelés feltétele: habituális vetélés (tehát már megtapadt blasztociszta), legalább párhetes terhesség, MLC reakcióval igazolt összeférhetetlenség.

Forrás: Immunközpont
Indexkép: pixabay - Free-Photos

betöltés...