SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A megnyerő kommunikáció titka - tudatosan is használhatod a nonverbális jeleket

Kulcsár Krisztina [cikkei] - 2022-05-05
A kommunikációnknak csupán egy része látszik, akár a tengerben pihenő jéghegy csúcsa. A mélyben láthatatlanul és kimondatlanul számos információ rejtve marad az avatatlan fülek és szemek számára. A nyelvészek között nincs egységes állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy a kommunikációnk milyen arányban tevődik össze verbális és nonverbális részekből. A legtöbbek által elfogadott elmélet Albert Mehrabiant California-i professzor elmélete, aki szerint az üzeneteink 55 százaléka testbeszéd, 38 százalék a hangtónus és csupán 7 százalék a kimondott szó.
A megnyerő kommunikáció titka - tudatosan is használhatod a nonverbális jeleket

A nonverbális kommunikációnak többféle típusát különböztetjük meg, amelyek jórészt ösztönösek, de hatással van rájuk a személyiségünk és a családból hozott minták is. Emellett az adott helyzet és a másik félhez fűződő kapcsolatunk is befolyásolja. Ha többet szeretnénk tudni a témáról, kommunikációs tréningen is részt vehetünk.

Vannak olyan egyezményes jelek, amelyeket tudatosan alkalmazunk a mondanivalónk jobb megértése céljából, vagy hogy magunkról jobb benyomást alakítsunk ki. Ilyen egyezményes jel például a kézfogás és a barátságos mosoly, vagy az egyetértést kifejező bólogatás.

Nehezebben koordinálható az arckifejezésünk, a tekintetünk vagy a hanghordozásunk. Amikor felbosszant valami vagy valaki minket, akkor önkéntelenül felemeljük a hangunkat és a tekintetünk is villámokat szór. Amikor elbizonytalanodunk, akkor ösztönösen elkapjuk a tekintetünket és elcsendesedünk. Ezeket ösztönösen tesszük, de megfelelő önismeret birtokában némi önkontrollal kordában tudjuk tartani az érzelemi megnyilvánulásainkat. Nagyon jól jöhet ez a tudás például egy állásinterjún.

A kommunikációs eszköztárunk mumusa, amit semmilyen eszközzel nem tudunk befolyásolni például a bőrünk változásai, amikor elpirulunk, zavarba jövünk. Amikor megdöbbenünk, akkor elsápadunk, ha megijedünk, remeg a kezünk és a hangunk. Ezek irányíthatatlan folyamatok és adott helyzetben elárulják a valódi érzelmeinket, kizárni pedig nem tudjuk őket a kommunikációnkból. Némi odafigyeléssel enyhíthetjük a hatásukat. Ha elpirulunk, akkor nevetéssel ellensúlyozhatjuk. A hangunk határozottságával és a tekintetünk nyíltságával elbizonytalaníthatjuk a beszélgetőpartnerünket abban, hogy valóban zavarba hozott-e minket.  

A nonverbális kommunikáció a felismerésünk által alakítható, ezáltal a kommunikációnk tudatosabbá és megnyerőbbé válhat.


Az arc mozgása: mimika és tekintet

A mimika az érzelmeinket kísérő arckifejezések összessége, amelyben részt vesz a szemünk, szemöldökünk és az ajkaink. Hét érzelmet különböztetünk meg az arcon: öröm, meglepetés, szomorúság, félelem, harag, undor és az érdeklődés. A tekintetünket tudatosan használhatjuk sürgetésre vagy figyelmeztetésre, de önkéntelenül is elrévedhetünk vagy nem tudjuk levenni a szemünket arról ami-aki tetszik.


Vokális kommunikáció

Ide tartoznak a hangsúly, hangerő, hanglejtés, minden, ami a szavainkat kíséri. A szavak hangereje, ritmusa rengeteg érzelmet képes kifejezni. Jó példa rá, hogy egy egyszavas mondat pld: „Érdekes!" mennyiféleképpen értelmezhető és mennyi mindent jelenthet. Fontos, hogy hová helyezzük a hangsúlyt.


Testtartás

Kifejezhet két ember közötti viszonyt és saját állapotot is. Két ember között zajló beszélgetés külső szemlélőjeként kívülről rögtön meg tudjuk állapítani melyikük rendelkezik nagyobb hatalommal az adott helyzetben és elég pontosan megtippelhetjük a beszélgetés végkimenetelét. Az egyenes derék tartást és dominanciát sugároz, húzzuk ki magunkat.


Proxemika – térközszabályozás

Két beszélgető közötti távolságból következtethetünk a közöttük fennálló kapcsolatra. Négy távolsági zónát különböztetünk meg:

  • Intim zóna (0 – 60 cm)
  • Személyes zóna (60 cm - 1,2 m)
  • Társadalmi zóna (1,2 m – 3,6 m)
  • Nyilvános zóna (3,6 m felett)

Az intim zónát aurának is nevezik, ide csak a legközelebbi ismerőseinket engedjük be. A legtöbbünk számára nagyon kellemetlen, ha idegenek nyomulnak be erre a területre. A tömegközlekedést használók számára a reggeli és délutáni csúcsforgalomban sajnos ez elkerülhetetlen. Ha ilyen helyeken járunk a nonverbális kommunikáció minden fajtáját könnyen beazonosíthatjuk.

A kommunikáció és az érthető, teremtő kommunikáció nagyon fontos a mindennapi életünkben és a munkahelyünkön egyaránt és jó estben a mindennapokban spontán is javul a kommunikációnk. Szerencsére ma már számos lehetőség közül választhatunk, ha tudatosan tanulnák a témában például asszertív kommunikációs tréningen is részt vehetünk. Elsajátíthatjuk hogyan képviseljük úgy a saját érdekeinket, hogy mindeközben másokra is tekintettel vagyunk. Képesek leszünk én-üzeneteket közvetíteni, nem-et mondani bántás nélkül és különféle tárgyalási technikák kerülhetnek a birtokunkba.

Nyitókép: depositphotos

Kulcsár Krisztina


Kulcsár Krisztina
Családi vállalkozások szakértője, mediátor, mentor, coach, tréner

Elérhetőségeim:
Cím: Budapest, I. Csalogány u. 55. és Tata
Telefon: 06-20/662-45-69
E-mail: christina.kulcsar@gmail.com
Honlap: www.kulcsarkrisztina.hu,
www.soultherapy.hu

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja