A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Az anyukák "énideje" valójában semmire sem elég

Tóth Nikolett [cikkei] - 2021-11-15
Tegye fel a kezét, aki egyetért! A munkában ki tudunk venni szabadságot, de az anyaságban nincs ilyen. Hiába megyünk el néha túrázni, moziba, színházba, iszogatni, vagy hiába ülünk be egy kád forró vízbe a kedvenc könyvünkkel a kezünkben, ez az 1-2 óra énidő valójában nagyon kevés. Ettől még ugyanolyan kimerültek maradunk.
Az anyukák "énideje" valójában semmire sem elég

Túlhajszoltak vagyunk és még a kozmetikus se tudja eltüntetni a fekete karikáinkat

Most például este 11 óra van. És mit csinálok? Ahelyett, hogy aludnék, nézem a kedvenc sorozatomat. Még akkor is, ha tudom, hogy holnap még fáradtabb leszek, de egyszerűen szükségem van arra, hogy egy kicsit egyedül legyek csöndben és azt csináljak, amit csak akarok. Szívesebben festenék, régen rengeteget festettem. De este 11-kor már semmi energiám, hogy nekiálljak.

Kinek ismerősek a fenti sorok? Valójában nagyon kevesen mondhatjuk el magunkról, hogy elég az énidőnk. Én például nagyon sokáig azt hittem, az is annak számít, hogy összefutok a barátnőmmel és végighallgatom a családi drámáját a férjével. (Válnak).
Vagy amikor elmegyek a gyerek meccsére. Aztán rájöttem, hogy az énidőt nem véletlenül hívják énidőnek. Ilyenkor befelé kellene fordulnom, csak magammal kellene foglalkoznom.
 

Ezért elkezdtem kozmetikushoz és fodrászhoz járni. Aztán rájöttem, hogy ennek sincs semmi értelme.

Mert a kozmetikus nem tudja eltüntetni a harapásnyomokat a mellünkről, vagy a fekete karikákat a szemünk alól. És hiába csinál új frizurát a fodrászunk, ha sosincs időnk hajat mosni.

Bár a játszótérre úgyis összefogjuk mindig, úgyhogy szinte mindegy is. Hiába megyünk el csacsogni egy kicsit a barátnőinkkel, valahogy már nem ugyanaz, mint régen. Minden percünk be van osztva, sokkal jobban kell sietni, mint azelőtt, és mintha a beszélgetéseink témája is nagyon megváltozott volna.

Az anyák túlhajszoltak, sokszor a végkimerülés jelei látszanak rajtuk. Hogy miért? Mert nehéz hetek, hónapok, évek vannak mögöttünk. És még támadnak is minket azzal, hogy aki anya, az nem csinál egész nap semmit, csak otthon ül a gyerekkel. Nos, néha sokan cserélnénk azzal, aki ezt mondja, aki 8-tól 4-ig dolgozik, aztán leteszi a lantot és pihen. Az anyaság ugyanis két teljes állásnak felel meg.


A gyereknek egy boldog anyára van szüksége, nem egy zombira

Vekerdy Tamás szerint az anyákon rengeteg a teher, ezért néha meg kell szabadulni a gyerektől, hogy feltöltődjünk. Hiszen a gyerek akkor boldog, ha az anyja is boldog és kiegyensúlyozott. Neki nem egy fáradt, ingerült, zombi anyára van szüksége.

Hogy egy anya küzd egy álló napon át a gyerekekkel, ezt mi találtuk ki, és ez kibírhatatlan. Mert a gyerekek leszívják a vérünket, lerágják a húsunkat, borzalmasan fárasztóak és egy idő után idegesítőek. Ráadásul még azt gondolom magamról, hogy jaj Istenem, rossz anya vagyok, ez mindenkinek olyan könnyen megy! Szó nincs róla! Mindenki majd' belepusztul. Segítsetek az anyákon! Jöjjenek a nagymamák, a húgok, a nagynénik, és ha van rá módom anyagilag, igenis jöjjön a bébiszitter. Segítség kell!”

fáradt anyaKsenia Chernaya fotója a Pexels oldaláról


"Az egész napunk egy rohanás" - meséli Móni, egy 38 éves édesanya. "A kicsinek jön a foga, ráadásul elkezdődött a szeparációs szorongás is, mindenhova követ és ha egy másodpercig nem lát, már ordít. Na, ehhez jön hozzá a nagyobbik, aki épp dackorszakát éli, és képes levágni magát a földre a legváratlanabb és legkínosabb helyzetekben. Egész nap azt várom, hogy a férjem hazajöjjön, de sokra nem megyek vele, mert a gyerekek ragaszkodnak ahhoz, hogy én fürdessem és fektessem őket, a kicsihez pedig csak én tudok felkelni éjjel hogy megszoptassam. Örülök, ha alszom néha, nemhogy énidőm legyen!"

"Tök jó néha kiszakadni a mókuskerékből és elmenni a csajokkal moziba vagy csak iszogatni. De teljesen nem tudok kikapcsolódni, mert azon jár az agyam, hogy a férjem mennyire lesz a helyzet magaslatán a három gyerekkel otthon, és hogy mekkora kupira megyek majd haza. Aztán amikor hazaérek, minden ugyanott folytatódik. Sőt, még rosszabb a helyzet, mert dupla annyit kell takarítanom, mosnom és mosogatnom, mintha én maradtam volna a gyerekekkel" - mondja Éva a Családinetnek. 


Ezért fontos az énidő!

Az egészségünk szempontjából nagyon fontos az énidő, ezért próbáljunk meg időt szánni önmagunkra, amikor csak magunkkal foglalkozunk. Bármennyire is nehéz otthagyni a gyerekeket és a férjünket, bármennyire is bűntudatot érzünk miatta, hogy nem velük vagyunk, bármennyire is nehéz kilépni a mókuskerékből, bátran tegyük meg! Hiszen mindez az ő javukat is szolgálja. A gyerekeknek egy boldog és kiegyensúlyozott anyára van szükségük, a férjünknek pedig egy mosolygós, odaadó feleségre, olyanra, akit megismert korábban. Mindenki maga érzi, hogy mennyi az az idő, amire szüksége van, hogy feltöltődjön. Próbáljuk meg leszervezni a családdal, kérjünk segítséget a nagyszülőktől is, és ha kell, utazzunk el pár napra pihenni. Mert megérdemeljük.

Indexkép: Sarah Chai fotója a Pexels oldaláról

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja