A pornó működése olyan egyszerűnek tűnik, mint a faék, ezzel szemben mégis messzire és mélyre nyúlik a történet: az igény létjogosultságának kérdésétől egészen a sorsközösség/házasság lényegi felfogásáig minden kérdést felvet.  

A kapcsolatról, házasságról vallott teljes elképzelésünk ugyanis megjelenik a pornófilm nézéshez való hozzáállásunkban, a kapcsolatunk pedig életünk központi eleme. Mondd meg, mit gondolsz a pornófilmről, és megmondom, mit gondolsz a házasságról… A ponófilm-nézéssel kapcsolatos eltérő vélemények sajnos egész a szakításig elvezethetnek, mert nem a pornó a lényeg ebben, hanem hogy ki mit gondol a testiségről, hűségről, szeretetről.

A kapcsolaton belül a szexualitás, az erotika a legmagasabb szintű testi kifejezése a szeretetnek. A szex az egymás iránti odaadásunk – szó szerinti! - megtestesülése. Hol helyezkedik el ehhez képest a pornó? Hol húzzuk meg a határt, amit még megengedhetőnek tartunk ebben, amit életszerűnek ítélünk meg és a között, ami már megszégyenítő, fájdalmas, és megalázó a partner számára?

Kell-e ezzel egyáltalán foglalkoznunk, vagy csak csukott szemmel ússzunk az árral, ami esetleg ott vet ki minket, ahová sosem akartunk eljutni? Egyszer csak arra eszmélünk, hogy partnerünk telefonnal a kezében eltűnik a mosdóban, és ki sem jön az eseménysor logikus befejezéséig?

Ezt érdemes már előre megbeszélni

Néhány szempont, amit mérlegelni érdemes, ha azzal szembesülünk, hogy a párunk rendszeresen pornót néz.

1. Fontos ezekről a szokásokról beszélni még a kapcsolatban való elköteleződés előtt. A pornófilm nézés annyira könnyen elérhető, és olyan mindennapos cselekedet, hogy dőreség volna azt feltételezni, hogy a mi kedvesünk sohasem kattint majd rá. Inkább tisztázzuk előre az ezzel kapcsolatos kéréseinket, elvárásainkat, alakítsunk ki ezzel kapcsolatban közös nézőpontot, egyezzünk meg a határokban. Később lehet hivatkozni erre a közös alapra. Inkább mondjuk ki a szavakat egyszer keményen, mint hogy utána harminc évig kerülgessük a témát!
2. Ha történik ilyen egyeztető beszélgetés, nem érdemes olyasmire rábólintani, amivel szemben ellenérzésünk van. Ez később negatív érzések kialakulásához vezethet, szégyenhez, haraghoz, amiből már nagyon nehéz sérülések nélkül kijönni. Bele lehet vonni egymást közös szexuális játékokba – ha az mindkét félnek örömére szolgál. Ne legyen ez alá-fölé rendeltség alapja, ami idegen tőlünk, azt utasítsuk vissza, vagy keressünk rá alternatívát.
3. A titkolózás nagyobb probléma lehet, mint maga az aktus. A titkolózás minden kapcsolatban olyan, mint a rákbetegség, észrevétlenül terjed, és minden szövetet felfal. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy a pár beszélgessen egymással. Nem látunk bele egymás fejébe, és nem tudjuk kitalálni egymás gondolatait, bármennyire is szeretnénk, vagy bármennyire várjuk is el ezt a másiktól. Naponta ingerek sokasága ér minket a világból, amivel kapcsolatban minden nap újra tervezzük a hozzáállásunkat, viselkedésünket, fegyverzetünket – ezt a párnak szinte naponta össze kell csiszolnia. Naponta két óra beszélgetés az, amivel fenn lehet tartani azt az állapotot, hogy két ember folyamatosan együtt és egy irányba menjen.

Szexuális ingerek is százával érnek minket, kivillanó szabad bőrfelületek, ingerébresztő reklámok, ezeket is érdemes együtt feldolgozni. Mire hazaérünk a munkából, alig tudunk egymáshoz eltalálni, annyi kép és zaj van a fejünkben.

Könnyítsük meg a párunk dolgát azzal, hogy egyértelműen fogalmazzuk meg a vágyainkat, elvárásainkat, ódzkodásunkat, és lehetséges engedményeinket. Ha az egyik fél csak hallgat, és csöndben elítéli a másikat, az egy elszakadási folyamat kezdete lehet.

Miért vagyunk kíváncsiak a pornóra?

Az emberek egy része, főleg a fiatalok ismeretterjesztési célból néznek pornót. Az edukáció zsákutcája ez: a legtöbb tevékenységi formát aprólékos gonddal tanítják nekünk, és még a tanításnak is megvan a maga metodikája. Ha síelni tanulunk, vagy úszni, akkor valaki ott áll mellettünk, és tanítja, begyakoroltatja a mozdulatot.
 

A testi szerelembe minden felkészítés nélkül érkezünk, és csekély tárgyi tudásunk alapja a nyolcadikos biológia könyv sematikus rajza a testi felépítésünkről.

Alig van olyan film, amiből tudást és ötleteket lehetne meríteni, fantáziát lehetne gazdagítani, ami magabiztossá tehetné a szexualitás iránt érdeklődő kezdő és haladó embert. A pornó nyújtja ezeket, de gyöngédség és érzelmek ábrázolása nélkül, az érzelmeket lehasítva a jelenetről.

Az igény a több tudásra jogos és érthető, és ha ez van a háttérben, ahhoz könnyebb is a partner oldaláról kapcsolódni. Beszéljünk a testiségről is, és annak minden részletéről, a gyakoriságáról, a testhelyzetekről, a kéréseinkről. Beszélni kell arról, hogy ki mire használja a pornóoldalt: építkezni is lehet belőle. Ez jó lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk az elvárásainkat a partnerünk felé: lehet, hogy ő tíz éve nem tudja, hogy én hogyan szeretném…

Ha felfedezed, hogy a párod pornófilmeket néz, ez lehet egy jó ok a beszélgetés elkezdésére, egy olyan beszélgetésre, melyben a megértés szándéka munkál, és amelyben valódi kíváncsiság vezet, ahol nem a számonkérés és az ítélkezés jelenik meg, hanem a közös megoldás megtalálásának igénye. Legyünk kíváncsiak egymásra!

Ha az egyik fél pornót néz, a másik úgy érezheti, hogy kimarad valamiből. Nem mindegy, hogy ilyenkor sértődötten kivonulunk mindenből, vagy megpróbálunk részt kérni a párunk teljes életéből – közösen kidolgozott határok mentén.  Ez lehetőség is a szexuális repertoár bővítésére, ami gazdagíthatja a kapcsolatot.

Amire azonban érdemes odafigyelni
 

1. Kezeljük a helyén a pornót! Az erotika nem azonos a pornográfiával, bár lehet - mint minden eszközt – jó irányba felhasználni, gazdagodni belőle. Ám alapvetően nem ezzel a céllal gyártják őket! A pornóban való elmerülés veszélye valós, hiszen hazug képet mutat két ember kapcsolatáról, rombolhatja az ízlést, irreális elvárásokat alakíthat ki, veszélyezteti a valódi intimitást. Fennáll a veszélye annak, hogy a gombnyomásra elérhető kielégülés függővé teszi a használót, kivonja őt a kapcsolatából, amire a titkolózás még további terhet ró. Ez nem éri meg.
2. A mértéktelen pornófilmnézés fenntartja az iparágat, amiben rengeteg olyan ember dolgozik, aki szexuális kizsákmányolás áldozata, aki részese az emberi test tárgyiasításának, amely iparág egy hazug és ártalmas képet tart fenn a szexualitásról. Minden kereslet újratermeli a kínálatot, sőt a kínálat előhívja újra a keresletet. Tényleg akarjuk ezt?
3. Utolsó szempontként egy elsőre furcsának ható megközelítésről tennék említést, ez pedig a bizonytalan önértékelés, és annak a partnerre rótt terhe. A férfiak nagy része nem azért néz pornót, mert nem elégedett a párjával – hanem simán engedelmeskedik egy érzelemmentes reflexnek, pótcselekvést végez, stresszt vezet le, anélkül, hogy megcsalná a párját. Nem a férfi nem elégedett a nővel, hanem sokszor a nő nem elégedett magával. Pedig a magabiztosság és a reális önértékelés vonzó!

A férfi gyakran ezt találja meg a pornóban: olyan nőt, aki a testiségét lazán, magabiztosan éli meg. Nem arról van itt szó, hogy a pornóban szereplő nők szépek vagy vékonyak, a feleségen meg van tíz-húsz plusz kiló. Sokan – legyen az férfi, vagy nő – azért fordulnak a pornó felé, mert ott a testiség önfeledtnek tűnik, a szereplők magabiztosan mozognak, pozitívan viszonyulnak a testükhöz. Az önfeledt szexusnak fontos feltétele az egészséges, önelfogadó testkép. Ha valaki nem tudja elfogadni a saját testét, az rányomja a bélyegét a közös szexuális élményre.

Segítsünk egymásnak erről is beszélni! Biztosítsuk a másikat a szeretetünkről a teste iránt is, fogadjuk el ne csak a másikat, de magunkat is! Néha ez a nehezebb.

Indexkép: Depositphotos.com