Júliusban szavazta meg az osztrák parlament a minden érintett által igénybe vehető egyhónapos apai pótszabadságot. A lehetőség az egynemű párok, a nevelőszülők és a nem vér szerinti gyermeket nevelők előtt is nyitott, feltétel azonban, hogy az újszülöttel egy háztartásban éljenek.

Az apák ez idő alatt fizetetlen szabadságot kapnak, és egységesen napi 22,6, összesen 700 euró illeti meg őket. A szabadságigényt legalább három hónappal korábban jelezni kell a munkáltató felé, és az időtartama alatt, illetve egy hónappal előtte és utána védettek a munkahelyükön, vagyis nem lehet elbocsátani őket.
 

Apaszabadság Európa többi részén

Az osztrák parlament ezzel egy előremutató, de koránt sem példa nélküli intézkedést hozott. Az Európai Unió országaiban különféle módon állnak a kérdéshez:

Svédország: Nincs külön apai és anyai szabadság. Összesen 240 szabadnap jár a gyermek születése után, amelyből minimum 90-et kötelező a másik szülőnek kivenni, különben elvész.

Hollandia: Összesen öt szabadnap jár az apáknak.

Bulgária: Az apák a gyermek 6 hónapos kora után maradhatnak otthon vele az anya beleegyezésével.

Portugália: Csak „szülői” szabadság létezik, amelyet az anya és az apa is igényelhet. 100 napos távollét esetén a teljes fizetés, 150 napos esetén a bér 80 százaléka jár. A szülői szabadság ideje 30 nappal megnő, ha megosztva veszik igénybe.

Nagy-Britannia: 1-2 hét szabadság jár az apáknak, és két plusz szabadnap, amikor elkísérhetik a párjukat a nőgyógyászati vizsgálatokra.

Az Európa Parlament jelenleg a minden tagországra kötelező legalább tíznapos apai pótszabadság bevezetését fontolgatja.
 

Apaszabadság Magyarországon

Noha hazánkban az elméleti lehetőség megvan rá, hogy az apák jelentősen kivegyék részüket a gyermekgondozásból, ezzel gyakorlati okokból kevesen élnek.

1982 óta megengedett az apáknak is az, hogy gyesre menjenek, ezzel mégis a mai napig csak egy nagyon szűk, értelmiségi réteg él. A GYED extra, amelynek célja a kisgyermekes anyák visszasegítése a munka világába, szintén gyakran fordítva sül el. Mivel a gyedet mindkét szülő igénybe veheti, és lehetőség van teljes állásban dolgozni mellette, gyakori, hogy a férj veszi fel – már csak azért is, mert az ő fizetése eleve magasabb, így a család is jobban jár – miközben az anya továbbra is otthon van a gyerekekkel.

A túlnyomó többség számára így marad az újszülött után járó ötnapos pótszabadság, ami már népesedéspolitikai szempontból sem a legszerencsésebb: a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy ahhoz, hogy több gyermek szülessen, nem elsősorban több pénzre, hanem igazságosabb munkamegosztásra van szükségük a pároknak.

Kapcsolódó cikkeink:

• Tényleg erősíti a házasságot, ha az apa is otthon marad szülési szabadságon?
• Pénzzel vennék rá az apákat, hogy otthon maradjanak a gyerekkel
• A gyerekes nők, ha megfeszülnek se keresnek annyit, mint a férfiak
• Miért nem segít a férjem? Avagy szavaink hatása az életünkre

Kép: reneasmussen / pixabay