Miért nem segít a férjem? Avagy szavaink hatása az életünkre

„Nagyon rendes a feleségem. Reggelente korán járok be, így minden nap ő viszi a gyerekeket óvodába. Délután ezért nem tudok fél négynél tovább maradni a munkában, de már így szerencsés vagyok, hogy ennyit be tud segíteni.”
Hány férfitól hallottál már hasonló kijelentést? Gyanítom, nem soktól. Ha azonban egy nő számol be ilyen formán a napjaikról, ő maga és a környezete is szentül meg lesz győződve arról, hogy szerencsés, amiért ilyen rendes párt talált.

Számtalan kutatás kereste már a választ arra, miért természetes még a 21. században is az egyenlőtlen férfi-női munkamegosztás a családban. Mi lehet az oka annak, hogy a korábban jól funkcionáló házasságokban is felüti az első gyerek születése után a probléma a fejét.

Hazánkban könnyű azonnal a családtámogatási rendszert okolni: mivel az anya marad otthon a gyerekkel 2-3 évig – kis korkülönbséggel született testvérek esetében pedig még ennél is tovább – természetes, hogy övé lesz a gyereknevelés és a házimunka oroszlánrésze, amin később már nagyon nehéz változtatni. Egy 2008-as kutatás azonban némileg árnyalja ezt a képet: a Family Process című lapban megjelent tanulmány szerint Amerikában a jelenség főleg azokban az alacsony jövedelmű családokban figyelhető meg, ahol az anyáknak anyagi okokból nagyon hamar, a baba pár hetes korában vissza kell állniuk dolgozni. Ezek a nők rendszerint sokkal szívesebben maradnának otthon a babával, de nem tehetik meg, így azzal kompenzálnak, hogy az apát teljesen kirekesztik a kicsi körüli teendőkből, hogy legalább amikor idejük van rá, teljesen a gyereknek szentelhessék magukat.

A kutatók szerint az egyenlőtlen elosztás másik oka az, hogy az apa gyakran nehezen találja meg a helyét a kialakuló anya-gyermek kapcsolatban. Ilyenkor háromféleképpen szoktak reagálni: van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy többet lehessen a babával, más arról panaszkodik, hogy a felesége nem foglalkozik vele, és létezik egy népes csoport, amely inkább a visszavonulást választja: ez utóbbi főleg a kevésbé nyitott személyiségekre jellemző, illetve azokban az esetekben, ahol már a szülés előtt is gond volt a házassággal.

Akármi is legyen az oka, a jelenség sajnos rendkívül gyakori: anya túlterheltnek érzi magát, zsémbelődik, hogy a férje nem segít, a férfi pedig erre inkább háttérbe vonulással reagál, és lassan teljesen kikopik a család életéből.

Férfiaknak és nőknek, anyáknak és apáknak egyaránt érdekük, hogy változtassunk ezen a hozzáálláson. Hogy az egyenlő munkamegosztást ne „segítségként”, hanem az élet normális velejárójaként értékeljük. Hogy ha néha meg is kérjük a másikat erre-arra, azzal ne sugalljuk, hogy ezzel szívességet kértünk. Ez a hozzáállás ugyanis számtalan szempontból rombolja a kapcsolatot és a családi életet:

1. Leértékeli a férjet: A férj a feleség egyenrangú társa. Nem a segítője és nem az asszisztense. Nem is egy gyerek, akit tanítani kell az élet dolgaira. Mindenre képes, amire az asszony. Mindenre.
2. Igazságtalanul nagy felelősséget ró a nőre: Rengeteg családra jellemző, hogy a férj bármit megtesz, amire kérik, de a szervezés és a dolgok észben tartásának felelőssége mégiscsak a feleségé. Ezzel mindaddig nincs is gond, amíg ez addig terjed, hogy a nő tartja észben a születésnapokat, ő tervezi meg a hétvégi ebédet, és ez mindkettejüknek megfelel. De baj igenis akkor, ha a férfi már a mosatlan edényeket sem veszi észre magától.
3. Rossz példát mutat a gyerekeknek: Fiú és lánygyerekeknek egyaránt fontos, hogy egyenrangú, egészséges párkapcsolatot lássanak maguk körül.
4. Felőrli a házasságot: Mivel két különálló ember vagyunk, természetes, hogy egyikünk ebben jó, a másikunk abban. Nem érdemes patikamérlegen méregetni, ki mikor mennyit tett a közösbe, ám ha az egyik – vagy különböző okok miatt mindkét – fél folyamatosan mellőzöttnek érzi magát, az lassan de biztosan olyan válságba sodorja a kapcsolatot, ahonnan nagyon nehéz lesz később felállni.

Kapcsolódó cikkeink:

• Ezért nem segítek a feleségemnek!
• Nyílt levél a férjnek: "Ha minden ebben a mederben folyik tovább, egy idő után összeroppanok"
• Mitől olyan nehéz a főállású anyák munkája? - Egy háromgyerekes apa zseniális válasza
• Nehezített akadálypálya a lányoknak: így mutatják meg a gyerekeknek, mit jelent az egyenlőtlenül elosztott házimunka
• Pénzzel vennék rá az apákat, hogy otthon maradjanak a gyerekkel

Kép: skeeze / pixabay