Azt megelőzően az egészségügyi kezelésbe került drogbetegek egyfelől, a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövetők másfelől gyakorlatilag a kábítószer tartalmú gyógyszereket vagy máknövényeket használtak illegálisan. A drogszakma képviselői már jelezték a lehetséges negatív társadalmi következményeket, de a függők, illetve az elkövetők és a járulékos bűncselekmények - kórházi lopások, gyógyszertári betörések, vényhamisítások - viszonylag alacsony száma még nem befolyásolták érdemben sem a közegészségügyi, sem pedig a közbiztonsági, bűnügyi helyzetet. A megnyíló határokon keresztül a 90-es évek elejétől egyre több  marihuána, hasis és LSD jutott hazánkba, mely szereket nyugat-európai országokból - elsősorban Hollandiából - szerezték be a magyar "drogturisták".

A heroin a 90-es évek elején jelent meg jellemzően a magyar illegális kábítószer piacon és Budapesten. A kokain már ezen kezdeti időszakban is felbukkant egy szűkebb fogyasztói rétegnél, de magas ára eddig megakadályozta jelentősebb elterjedését. 1994-ben széles körben elkezdődött az addig csak "import árunak" számító marihuána hazai termesztése.

Az 1994-es év más szempontból is fordulópontot jelentett a magyar "kábítószer- történelemben", hiszen először járt el a rendőrség olyan ügyekben, amikor valamely amfetamin származék volt az "elkövetés tárgya". A következő év már robbanásszerű emelkedést mutatott az amfetamin-fogyasztás és az ahhoz kapcsolódó illegális kereskedelem területén. Az egészségügyi statisztikák is az évtized közepétől - a bűnügyi statisztikákhoz képest eltolódva - jelzik az amfetamin-használók kezelés iránti igényét. A kezelést igénylő egészségügyi problémák jelentkezése ugyanis általában  több éves használat után várható.

A fogyasztás és a belső kábítószer-kereskedelem kialakulásával egyidőben a magyar hatóságoknak az egyre növekvő tranzitcsempészet  jelenségét is kezelniük kellett. A délszláv polgárháború 1990-es kitörését követően  a nyugat-Európát közel-keleti heroinnal ellátó török és koszovói albán bűnszervezetek arra kényszerültek, hogy a heroinszállításra használt "Balkán-útvonal" középső ágát (Isztambul - Szófia - Belgrád - Zágráb - Ljubljana) északabbra helyezzék; ennek eredményeképpen Európa egyik legjelentősebb tranzitországává váltunk. A 90-es évek elejétől a légi turistaforgalom is erőteljes növekedésnek indult, ennek egyik következményeként  a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér is felkerült a Dél-Amerikából Nyugat-Európába irányuló kokaincsempészet tranzitállomásainak listájára.

1990-94 között a rendőrség amfetamint gyártó illegális laboratóriumokat is felszámolt. Ilyen tevékenység az elmúlt években nem jutott a rendőrség tudomására, viszont folyamatosan tapasztalhatók arra irányuló kísérletek, hogy külföldiek a szintetikus kábítószergyártáshoz szükséges úgynevezett prekurzor vegyianyagokat magyarországi gyártóktól vagy kereskedőktől szerezzenek be, azok megtévesztésével, illetve együttműködésükkel.