Aki takarít, az „azzal van elfoglalva, hogy valamely helyiséget tisztává, a benne való tartózkodásra alkalmassá tesz úgy, hogy belőle és a benne lévő berendezési tárgyakról eltávolítja a port, piszkot, s ott rendet teremt" – így hangzik a meghatározás. Az idei világnap alkalmából Magyarország egyik vezető tisztitőeszközgyártója, a Bonus Kft. összegyűjtött pár érdekességet a világ takarítási szokásairól.
 

Így takarítunk Európában

Az európai országok többségében nagyjából hasonlóak a takarítási szokások. Évente általában kétszer szeretünk nagytakarítást tartani, ezek ideje azonban országonként változó. Míg mi magyarok, például Karácsony előtt és tavasszal szinte mindig alaposan kitakarítjuk az egész házat, addig a németek inkább kora ősszel és tavasszal iktatják be az egész lakás alapos tisztítását. Az angoloknál a tavaszi nagytakarítás a divat, bár az utóbbi években ez a hagyomány megtörni látszik.

„Egy korábbi felmérésből kiderült: Európában a svédek töltenek a legtöbb időt takarítással, átlagosan heti 7 órát. Míg a többi országban ez az időtartam 2,5-3 óra átlagosan. A kutatás azt is kiderítette, hogy az európaiak kedvenc takarítóeszköze a szivacs" – mondta el Hegyi Dávid, a Bonus Kft. szakértője.  
 

Érdekességek a világ többi pontjáról

Iránban a Khaneh-Tekani, azaz „házrázás" egy takarítási szertartás, amely során a család együtt takarítja ki a házat, különös figyelmet fordítva az év során ritkán tisztított dolgokra. A lakók gyakran átfestik a házat, hogy egy új érzéssel ruházzák fel otthonukat. Jelentőséggel bír még egyes növények égetése, amely célja a Gonosz Szem elűzése. A Gonosz Szem egy balszerencsére, balsorsra utaló hiedelem (vö. szemmel verés).

Japánban a lakás, a ház tisztasága kulcsfontosságú, ahogy maga a takarítás is. Ennek fontosságát már az iskolai nevelés során magától értetődővé teszik a tanulókkal, sőt az iskolai takarításban nem csak ők, hanem a tanárok is részt vesznek. A lakásba cipővel tilos belépni, legyen az vendég, vagy lakó – kívülről piszok nem juthat be. A vallás szerepe sem hanyagolható el a szigetországban: a Sintoista istenek a piszkot megvetik, gyűlölik, ellenben a tisztaságot értékelik, ezért a lakónegyed együtt, közösségként fog össze a környék megtisztításáért.

Guetemalában a Quema del Diablo fesztiválon az ördögöt égetik el minden december elején, amely annyit tesz, hogy a házakból összeszedett szemetet kiviszik az utcára, majd elégetik. A szokás az 1700-as évekből ered, mégpedig abból a hagyományból, ami szerint az ördög az otthonainkban bújkál, többek között a szemétben leselkedik ránk. Az ördög elűzéséért a helyi közösség minden tagja elvégzi a maga feladatát, a nagytakarítást.
 

A Takarítás Világnapjáról

A kezdeményezés 2008-ban indult Észtországban. Az első alkalommal 50 000-en fogtak törlőkendőt, szivacsot és egyéb eszközöket, hogy otthonaikat, lakásaikat kitakarítsák 5 óra leforgása alatt. A Takarítás Világnapja azonban túlmutat otthonunk falain és a környezetünk megtisztítását is célul tűzi ki.

A Takarítás Világnapjához a tavalyi évben 8,5 millió önkéntes csatlakozott és látott munkához, hogy megtisztítsa tengerpartjainkat, folyóinkat, erdőinket.

„Az esemény fő üzenete, hogy nemre, korra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül így vagy úgy mindenki ki tudja venni a saját, tőle elvárható részét abban, hogy otthonukat jobb hellyé tegyék" – hívta fel a figyelmet Hegyi Dávid.