SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Kis kémiai főzőtanfolyam (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Váradi Rózsa [cikkei] - 2011-04-26
Ha a molekuláris gasztronómia szóba kerül, szinte mindenkinek Heston Blumenthal jut az eszébe. És ha azt mondom, Kürti Miklós? Valószínűleg senki sem gondol arra, hogy a konyhaművészet fizikai és kémiai folyamatainak vizsgálata éppen tőle ered. De miért is érdekes a molekuláris gasztronómia, amikor az egyszerű háziasszony vállvonogatva és duzzogva emlegeti most nokedlit és a csirkepaprikást. Na, mi ebben a bonyolult? Erre mondta Kürti, hogy "szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről".

Vissza az időben

A fizikus Kürti Miklós (Nicholas Kurti) a zsidótörvények elől menekült előbb Franciaországba, majd Németországba, végül Angliában telepedett le. 1969-ben megtartott „A fizikus a konyhában” című beszéde után szinte kizárólag a konyhai folyamatok fizikai és kémiai kutatásaival foglalkozott, később, egészen 1998-as haláláig Hervé This francia tudóssal dolgozott együtt. Maga az élelmiszertudomány sokkal korábbi, például az 1700-as években Parmentier ismertette meg a franciákkal a burgonyát, s fedezte fel magas tápértékét.

A tudósok célja, hogy a szakácsok minél jobban megismerhessék az alapanyagok tulajdonságait, s így érdekesebb, jobb ételeket készíthessenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint pl. miért barnul meg az alma hámozás után, s a citromlé miért késlelteti a folyamatot? Mitől lesz omlós a piskóta? Hogyan lehet ropogós a pecsenye? Ezek a kérdések már az egyszerű háziasszonyt is foglalkoztatják.

Az ételek lelke

Kutatások során számos érdekes tényre derült fény. Kevesen képzelték volna, hogy a kávé és a fokhagyma molekulaszerkezete ugyanaz. De a molekuláris gasztronómia libbentette fel a fátylat arról a tévedésről is, miszerint a húst azért kell megpirítani, hogy a nedvesség benne maradjon. Ha pirítás után a húst tányérra tesszük, szép kis tócsa gyűlik össze alatta. Kiderült, hogy azért kell megpirítani, mert így „karamellizálódik”, s a rajta képződött barna réteg különleges ízt ad neki. Ezt a folyamatot nevezik Maillard-reakciónak, mely 140° és 200°közötti hőmérsékleten aktív, és számtalan variációja van, így minden sütésnél más és más ízhatást érhetünk el.


A konyhába költözött kémcsövek azonban elképesztő dolgokra képesek. Az ízek kivonásával és a textúra játékával különleges ételek alkothatók. Ha valaki megunta a hagyományos formákat, kipróbálhatja a szalonnaízű fagylaltot, vagy a répahabot. De ennyire nem kell messzire menni, elég arra gondolni, hogy a só felerősíti a cukor ízét, de érdemes a kávéfőző szűrőjében lévő kávé tetejére is egy csipet sót tenni, mert sokkal intenzívebb lesz az ízhatás.

Molekuláris éttermek

A már említett Heston Blumenthal híres angliai étterme, a Fat Duck három Michelin-csillagos. Magyarországon is látható műsora, mely a molekuláris gasztronómiával foglalkozik, s meghökkentő kreációkat produkál. Egy másik híres séf, Ferrán Adriá Acosta a spanyol El Bulli tulajdonosa szintén három Michelin-csillagot szerzett. Étterme áprilistól októberig tart A kötelező ételsor 35 kisebb fogásból áll, ára 135 euró. Évente 8000 ínyenc jut be, hogy kipróbálhassa a konyhaművészet eme különleges fokozatát, természetesen jóval többen szeretnének asztalt foglalni, s hosszú sorok várakoznak a bejárat előtt, hátha valaki végül nem megy el a vacsorára. Bővebb felsorolás a következő honlapon található: http://culinartist.blog.hu/2008/03/09/molekularis_gasztronomia_a_nagyvilagban_es_magyarorszagon.

Hogyan legyen boszorkánykonyhánk?

Házilag csak néhány ötlet valósítható meg a molekuláris gasztronómia világából. Akinek kísérletező kedve van, és angol tudása is elegendő, látogasson el a http://blog.khymos.org/ weboldalra, ahol a témában rengeteg érdekességet találhat.
Magyarországon még magyar nyelvű könyv nem jelent meg a témában, de akit érdekel a téma, vagy egy különleges vacsorát készítene családjának, vendégeinek, és szívesen látna meghökkent arcokat, talál néhány tippet az interneten, melyek egyszerűen kivitelezetők. Kissé szürreális és hétköznapoktól elrugaszkodó ez a tudományág, ám minden kétséget kizáróan sok kérdésünk van még az élelmiszerek tulajdonságaival és egymásra hatásával kapcsolatban. Ha nem idegenkedünk az újdonságoktól, még szórakoztató is lehet a konyhában eltöltött idő.

Fotó: shixugang/Pixabay.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja