SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Megjelent a Tudatos Vásárló Hús c. száma

Családinet [cikkei] - 2007-10-12
Mindennapi fogyasztási cikkünk a hús, egy átlagos magyar évente körülbelül 70 kilogramm húst fogyaszt, a lakosság többsége húsfogyasztó. A jelenlegi hústermelési és feldolgozási módszerek egyre súlyosabb terheket rónak a környezetre, az egészségünkre.

Ezeket a kérdéseket és a megoldási javaslatokat dolgozza fel a Tudatos Vásárló „Hús” c. száma. Ízelítő a magazin témái közül: hogyan igazodjunk ki a hústermékek címkéin; génmódosítás és húsfogyasztás; a halfogyasztás környezeti hatásai; tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás a húsipar szolgálatában; hagyományos állatfajták; komótos étkezés; hentes-trükkök; szabadtartásos állattenyésztés; állatjóléti termékcímkézés; húsfogyasztás és morál; sonkateszt és rejtvény.

Háttéradatok a hústermelésről és a húsfogyasztásról

-    Az Európai Unió piacára kerülő, állatok takarmányozására szánt növények 75 százaléka – nagyrészt szója és kukorica – tartalmaz módosított géneket (GMO), mégsem bizonyított e módszernek emberre veszélytelen mivolta.
-    Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági GMO-vizsgálat eredményei szerint számos hústermékben fordul elő génmódosított összetevő, a csomagoláson azonban ezt nem mindig jelölték. Az összesen vizsgált körülbelül öt tucat termék 39,5 százalékában találtak GMO-maradványt − ez az arány egyébként nagyobb, mint az Európai Unió 19,5 százalékos átlaga.
-    Világszerte évente 44 milliárd húscsirkét vágnak le, melyek átlagos élettartama 6 hét. A húscsirkék többségét nagyüzemi állattartásban tartják, ahol akár 30 000 csirkét is összezárnak egyetlen csűrben, és ahol az állatok életüket ürülékükben állva töltik el.
-    Becslések szerint jelenleg a hazai csirkehúsfogyasztás kb. 2%-át adják az állatjóléti elveket is betartó gazdaságok.


-    Számos feldolgozott hústermékben található húspép (más néven szeparátor hús), amely a levágott állatok csontján maradt, nehezen eltávolítható hús, a porcok, az inak, a csontok ledarálásával keletkezik.
-    A Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint.
-    Számos Magyarországon is honos halfajtából készülő terméket árulnak az áruházakban: Vietnámból (8900 km) például harcsát, Argentínából (11 900 km) pontyot, Lengyelországból (500 km) pisztrángot szállítanak. Egy-egy kiló haláru ideszállítása akár 2 kg széndioxid-kibocsátással is járhat.
-    Az 1960-as években kihalófélben lévő szürke marha állománya ma 4-500 egyedre tehető.
-    A nitrit, nitrát ma is az egyik legelterjedtebb és leginkább kifogásolt tartósítószer a hústermékekben. A nitritek vérnyomáscsökkentő és értágító hatásúak.
-    Egy 1350 Ft/kilogramm árú virsli összetevői és annak magyarázata: Mechanikusan nyert pulykahús 54%, Ivóvíz, Pulykabőr, Nátrium-laktát (E325: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert), Kálium-laktát (E326: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert.) Nátrium-d-Eritroaszkorbát, Citromsav (E330: antioxidáns, savanyúságot szabályozó, stabilizátor anyag, magas koncentrációban fogszuvasodást okozhat.), Szójafehérje-koncentrátum, Nátrium-nitrites pácsó (E250, tartósítószer, vérnyomáscsökkentő, értágító, rákkeltő hatású lehet.), Difoszfátok (E450: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Trifoszfátok (E451: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Fűszerek, Fűszerkivonatok, Szőlőcukor, Glükono-delta-lakton (E575: savanyúságot szabályozó anyag. Kockázata nem ismert.), Nátrium-glutamát (E621: ízfokozó. Kockázata nem bizonyított.), Tejcukor, Paprikakivonat, Aroma, Mustár

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja