A felszedett plusz kilókkal nem csak testsúlyunk, de ezzel egyenes arányban vérnyomásunk is nő, egy friss kutatás közlése szerint.
Az American Journal of Hypertension folyóiratban közölt kutatásban 13,000 férfit vizsgáltak meg. Az eredmények szerint a magasabb testtömegindex (BMI) jelentősen növelte a 15 éven belül kialakuló magas vérnyomás betegség kockázatát még a normál, vagy enyhe túlsúllyal rendelkezó személyek körében is.
Korábbi kutatások is igazolják a plusz kilók és a magas vérnyomás közti összefüggést. Ezzel együtt az is bebizonyosodott már, hogy fogyással a vérnyomási értékek is sikeresen normalizálhatók.
Jelen kutatás esetében a vizsgált férfiak vérnyomása a kutatás kezdetén normális volt. Az évenkénti kontrollok alkalmával az orvosok rendszeresen ellenőrizék a páciensek egészségi állapotát.
A 18.5 és 24.9 közötti BMI érték tekinthető normálnak, a 25 és 29.9 közötti túlsúlyt, míg a 30, vagy a feletti érték elhízást jelez. A vizsgált egyének adatainak összevetése után láthatóvá vált, hogy a 22.4 és 23.6 közötti, tehát még normál súlyú egyének körében is már 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy 15-20 éven belül magas vérnyomás jelentkezik náluk.
A betegség kockázata a testsúly növekedésével egyenes arányban fokozódott, s így a leginkább elhízott egyének esetében a veszély 85 százalékkal nagyobb a legvékonyabb páciensekhez képest.
A vizsgálat eredménye tehát egyértelműen nem csak az elhízás elkerülésére, de a túlsúly mértékékének kontrollálására is felhívja a figyelmet. Ez ugyanis egyaránt csökkenti a felnőttkorban jelentkező, a magas vérnyomással gyakori szövődményeiként tapasztalható szív, -és vesebetegségek és a stroke kialakulásának valószínűségét.
A hír alapjául a „Blood pressure climbs along with weight” cikk szolgált.
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?
Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.
betöltés...