Miről is beszélünk?
A gyorséttermek által előállított ételek zöméről, a sóról, a cukorról, a zsiradékokról, az üdítőitalok nagy részéről, a csomagolt édes- és sós süteményekről, rágcsákról, az előre gyártott kész- és félkész ételek jelentős részéről, a levesporokról, -kockákról… igazából ez a lista nézőpont kérdése, szinte végtelen, hogy még meddig növelhető.

Amennyiben elgondolkodunk, rájövünk, hogy a mumusnak kikiáltott terméklista nagyon is bővíthető még, hiszen a tömeges élelmiszergyártásban számtalan termék előállításához kell a termék jellegének megfelelően sót, cukrot, illetve egyéb, a köztudatban egészségtelennek tartott adalékot alkalmazni, ezek hiányában nem lenne biztosítható a zavartalan, tömeges ellátás.

Kijelenthető-e kategorikusan bármely élelmiszerről, vagy élelmiszertermékről, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően állítottak elő, hogy az egészségtelen, szabad-e ezeket a termékeket egyértelműen felelőssé tenni a lakosság egészségi állapotáért?

Dietetikusként azt vallom, hogy nincs egészségtelen, illetve kifejezetten egészséget károsító étel, élelmiszer, van viszont kerülendő mennyiség. Mindenből! Egyetlen ételféleségre sem mondanám, hogy az a tuti, az aztán igazán megfelelő és egészségvédő, tessék azt fogyasztani bátran és korlátlanul.

Hangoztatom viszont a mértékletességet, a gyakori és kismennyiségű ételfogyasztást, a napi kellő mennyiségű folyadékfogyasztást, a ritka, alkalmankénti nassolást, a mindennapos zöldség- és gyümölcsfogyasztás jótékony, egészségmegőrző hatását, a rendszeres mozgás, testedzés fontosságát!

Nagy szerepet tulajdonítanék az egészséges étrend, életmód és életvitel széleskörű oktatásának, melynek sajnos jelenleg nincs igazi respektje, pedig hosszú távon kifizetődőbb lenne, mint egy-egy szalmalángszerűen felkapott, kényszerítő beavatkozás. Elmondható, hogy a lakosság jelentős részének gondot okoz manapság még a mennyiségi táplálék megteremtése is! Munkám során nagyon sok emberrel találkozom, akinek komoly probléma a napi létfenntartás. A havi rezsiköltség mellett a háztartási bevétel kevesebb mint felét tudja csak más egyébre fordítani és ebbe a más egyébbe az élelmiszereken kívül még olyan kiadások foglaltatnak, mint a család ruházkodása, vagy esetleges kulturális igényeinek fedezése, mozi, kirándulás, egy könyv… Ugye, nem túlzott kívánalmak? Nem bizony, de annál költségesebbek, gondoljunk a mozijegy árára – mondjuk egy négytagú család esetében -, és gondoljuk végig, hogy mit árulnak a mozi előterében már most is méregdrágán: sós pattogatott kukoricát és édes üdítőitalokat! Persze, lehet nemet mondani a gyereknek, de szerintem ilyenkor soha nem az egészségvédelemre hivatkozik a szülő.

Bár nincs egyenes összefüggés az anyagi helyzet és az egészséges táplálkozás, életmód között - szerencsére! -, mindenképpen akkor válik magasabb szemponttá a minőségileg is megfelelő válogatás, ha a mennyiség már nem okoz alapvető gondot! Példaként említem, hogy az anyagi gondokkal küszködő családnál nem azért készül leveskockából a vasárnapi húsleves, mert kényelmi szempontok szerint így döntöttek, hanem azért, mert hús és zöldség helyett azt tudták megvenni. Ha a leveskocka ára a duplájára nő, sajnos akkor is elérhetőbb lesz, mint az egészségesebb hozzávalók. A sótartalma ez esetben csak másodlagos kérdés lehet!

Szintem mindegyik, a témával kapcsolatosan egészségtelennek titulált termékkel kapcsolatban tudnék hasonló példát mondani, de nem érdemes. A tervezett intézkedést a valódi probléma szőnyeg alá söprésének vélem: az ország lakossága jelentős egészségi gondokkal küzd, ennek oka a helytelen táplálkozásukban keresendő, melyért ők nagymértékben felelősek, nosza, emeljük fel az egészségtelennek tartott termékek árát és a probléma megoldódik!

Ez nem így van! Ettől az intézkedéstől senki nem válik tudatosabb vásárlóvá, nem fogja az élelmiszereit más szempontok szerint válogatni, legfeljebb egy rövid ideig kevesebbet vesz belőle, aztán megszokja az új árat és minden marad a régiben.

Hosszabb távra kellene terveznünk. Nevelni, oktatni a jövő nemzedéket, megtanítani a mértékletességre és a célszerű tudatos életmódra, életvitelre.