A csiperkegomba, a shiitake vagy akár a laskagomba – melyek a nyugati étrendnek is gyakori elemei – megelőző vagy kiegészítő terápiaként szolgálhatnak az inzulinrezisztencia kezelésében, áll az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban nemrég közzétett összefoglaló publikációban.

Az ehető gombákat évezredek óta fogyasztják és használják a gyógyászatban, különösen Ázsiában. Táplálékkiegészítőként számos pozitív egészségügyi hatásuk ismert, és jól tolerálják a kezelés alatt álló daganatos betegek is. A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a gyógygombák termesztési körülményei kulcsszerepet játszanak a tápanyagtartalom maximalizálásában és a környezet okozta szennyeződések minimalizálásában.

Ha a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ez emelkedett glükózszinthez vezethet a véráramban, károsítva a sejteket, szöveteket. Az inzulinrezisztenciából pedig idővel 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki, ami világszerte 830 millió embert érint az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. A Magyar Diabetes Társaság szerint Magyarországon több, mint egymillióan élnek diabétesszel, ezen felül a diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet.

A Semmelweis Egyetem tanulmánya szerint a gombákban található bioaktív anyagok – poliszacharidok, terpenoidok, fenolos vegyületek, bioaktív fehérjék, valamint fontos vitaminok és ásványi anyagok – javíthatják az inzulinérzékenységet és támogathatják az anyagcserét.

A gombák poliszacharid rostjai például pozitív anyagcsere-folyamatokat indíthatnak el a hasznos bélbaktériumok táplálásával. A “jó” baktériumok segítik a tápanyagok megfelelő lebomlását és felszívódását, valamint erősítik a bélhám védelmi rendszerét, így csökkentve a krónikus gyulladás rizikóját, mely fontos tényező az inzulinrezisztencia kialakulásában. Ezek a poliszacharidok mérséklik a cukrok és a zsírok felszívódását is, segítve a testsúlyszabályozást, mely kulcsfontosságú a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében.

„A legújabb kutatások szerint a bélrendszer egészsége kulcsszerepet játszik a testsúlytöbblet és a cukorbetegség kialakulásában is” – mondja dr. Németh Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának biológusa, a tanulmány első szerzője.

"Helyes étrenddel, az egészséget szolgáló bélbaktériumok megfelelő támogatásával javíthatjuk az inzulinérzékenységet és az anyagcsere-funkciókat."

A gombák bioaktív összetevőinek további hatásai, melyek javíthatják az inzulinrezisztenciát:

• A glükóz felszívódásának szabályozása: Vegyületeik az emészthető poliszacharidokat bontó enzimek gátlásával lassítják a glükóz véráramba jutását, megelőzve a hirtelen vércukorszint-emelkedést.
• Glükózfelvétel fokozása a vérből a sejtekbe: Javítják az inzulin-jelátvitelt, hatékonyabbá téve a sejtek glükózellátását.
• Inzulintermelés támogatása: Hatóanyagaik fokozzák a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulintermelését. Emellett a GLP-1 nevű hormon szintjének növelésével megóvhatják azokat a sejthaláltól, ezzel is fenntartva az egészséges inzulintermelődést és vércukorszintet.
• Zsíranyagcsere optimalizálása: Csökkentik a káros zsírlerakódást, mivel elősegítik a szabad zsírsavak felhasználását az izomszövetben, miközben támogatják annak egészséges működését.
• Zsírszövet működésének javítása: A kórosan megnövekedett zsírszövet már főként gyulladást okozó anyagokat termel, fokozva az inzulinrezisztencia kialakulásának veszélyét. A gombák segíthetnek a zsír egészséges raktározásában és felhasználásában, illetve támogatják az úgynevezett adiponektin termelődését is, mely gyulladáscsökkenő, így hozzájárulnak az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához.

„A gombák természetes vegyületeiben valós lehetőség rejlik az egészséges anyagcsere- folyamatok helyreállítására” – magyarázza dr. Németh Zsuzsanna. „A természetes gyógymódok és a megelőző szemléletű életmód előtérbe kerülésével az ehető gombák is kiegészítő terápiás lehetőséget nyújthatnak a cukorbetegség kezelésében.”

Az ehető gombák a kiegyensúlyozott étrend részeként bármikor fogyaszthatók, de diagnosztizált betegség esetén táplálékkiegészítőként csak orvosi felügyelet mellett javasoltak – figyelmeztet a szakember. Kivonatként ugyanis töményebb és dúsított formában jutnak a szervezetbe, és ez nem megfelelő használat esetén káros is lehet.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Borítókép és illusztráció: Envato Elements – Olena Rudo