Ilyen tünetei lehetnek az inzulinrezisztenciának

Az inzulinrezisztencia nem minden esetben okoz tünetet, és éppen emiatt sokszor nem sikerül idejében megfékezni, visszafordítani a cukorbetegség felé vezető folyamatot. Amennyiben mégis mutatkoznak panaszok, azok főként az alábbiak lehetnek (bár nem minden tünet jelentkezik mindenkinél):

• Fáradtság, éhségérzet étkezés után (főként cukros ételek vagy nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása után).
• Idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar (különösen, ha kimarad egy étkezés).
• Gyakori éjszakai felébredés, éjszakai izzadás, alvászavar.
• Sikertelen fogyókúra, hízás, még változatlan életmód mellett is.
• Rossz közérzet, hangulatzavarok.
• Gyakori sóvárgás a cukor, a szénhidrát után.
• Falási rohamok.
• Hajhullás.
• Fejfájás, migrén.
• Pattanásos, zsíros bőr.
• Férfiaknál ezen kívül jelentkezhet libidó csökkenés, nőknél pedig előfordulhat fokozott szőrnövekedés, kimaradó menstruáció és más menstruációs zavarok, illetve a teherbe esés nehézsége, meddőség.

Miért nehezítheti az inzulinrezisztencia a teherbe esést?

Az inzulinrezisztenciára gyakran éppen azért derül fény, mert a női páciens nem tud teherbe esni, ezért orvoshoz fordul. Ennek okai szerteágazók lehetnek. Az IR kapcsán ugyanis a szervezetben megnő az inzulinszint, ami többféle mechanizmus által is gátolhatja a petefészek normális működését, illetve az agyalapi mirigy és a petefészek hormonális visszacsatolási útjait. Emiatt a tüszőérés és a tüszőrepedés is problémákba ütközhet, tehát a teherbeesés esélye csökken. Ennek a mértéke nagyban függ az állapot súlyosságától és az egyéb kísérőbetegségek, jellemzően a PCOS (policisztás ovárium szindróma), és a túlsúly, elhízás meglététől is.

- Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy egy inzulinrezisztens páciens mégis teherbe tud esni kezelés nélkül is, azonban ilyen esetben nagyobb az esély a terhességi cukorbetegség kialakulására, amely hatással van a magzati növekedésére, illetve más komplikációt is okozhat így pl. megnőhet a terhességi toxémia vagy a vetélés kockázata – ismerteti dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus. - Az IR kezelésére tehát a kismamát és a babát érintő szövődmények elkerülése miatt is fontos figyelmet fordítani és időnként ellenőrizni is kell a terápia eredményességét.

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető az IR?

Amennyiben valaki inzulinrezisztenciára gyanakszik, úgy 3 pontos OGTT vizsgálatra (terheléses vércukorvizsgálat) van szüksége. Sokan csupán a glükóz értékeit ellenőriztetik, pedig IR esetén gyakran előfordul, hogy a vércukor még a normál tartományban mozog, ám az inzulin szintjei már magasabbak. Így, ha csak a vércukrot ellenőrzik, rejtve maradhat az IR. Az inzulinrezisztencia kivizsgálására gyakran használt HOMA-index egy számított érték, ami csak az éhomi vércukor és inzulin értékeket veszi figyelembe, így, ha a HOMA index pozitív, az mindenképpen igazolja a szénhidrát anyagcsere zavarát és már nem szükséges elvégezni a terheléses vércukor vizsgálatot. Azonban, ha a HOMA index negatív és a páciensnek tipikus panaszai vannak, akkor mindenképpen érdemes elvégezni a terheléses vércukor vizsgálatot.

- Ha diagnosztizáljuk az inzulinrezisztenciát, akkor a kezelés célja az inzulinszint normalizálása, amelyhez kulcsfontosságú az étrend megváltoztatása, a rendszeres testmozgás, illetve a stresszkezelés. Amennyiben pedig az értékek megkívánják, illetve, ha az életmódterápia nem vezet eredményre, úgy gyógyszeres kezelést is előírhatunk – mondja Borus doktornő. – Ezen kívül a várandósság elősegítéséhez érdemes lehet bizonyos vitaminok, ásványi anyagok pótlása is, amelyekről személyre szabottan kell egyeztetni, bár a D-vitamin és a magnézium pótlása szinte minden IR-es páciens esetében fontos lehet. Amennyiben pedig létrejön a terhesség, a kismamának is be kell tartani az előírt életmód szabályokat, elsősorban az étrendre és a mozgásra vonatkozóan.

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos