A bél baktériumösszetételéről, annak állapotáról képet adó mikrobiom tesztek iránti érdeklődés a bélrendszer általános jelentőségének megértésével párhuzamosan nő. A bélflóra állapotával számos betegség hozható összefüggésbe, például a gyulladásos bélbetegség, a cukorbetegség, az autoimmun, szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió és a rák, bár az ok-okozati összefüggéseket még nem sikerült teljesen feltárni.

„Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait” –  mondja dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.

A széklet mikrobiom teszt a páciens székletmintájának bakterialis génjeit elemzi. A teszt a mintavétel idején a bélben található baktériumokról ad pillanatképet. A baktérium-összetételt számos tényező, például stressz, elfogyasztott ételek, a teszt elvégzésének helye, stb. befolyásolják. Az eltérő protokoll szerint végzett tesztek eltérő eredményt hoznak, ami szintén befolyásolja értelmezésüket.

A bélfóra összetétele egyénenként eltér, ezért sem lehetséges egy sztenderd/ideális baktériumszint meghatározása.

Ezért még az egy személytől származó minták összehasonlítása sem ad megbízható információt a bélflóra állapotának változásáról.

A teszt elvégzése után az eredményeket összegzik, ebben szerepel a vizsgált baktériumok szintje, a bélflórát jellemző, például annak változatosságát értékelő paraméterek, étrendi és táplálék-kiegészítőkre vonatkozó ajánlások.

"A mikrobiom diagnosztika fő problémája, hogy bár az elemzés részletes, a javasolt terápia általános, a teszt alapján ugyanis még nem lehet a klinikai döntéseket meghozni."

„Ismereteink döntően laboratóriumi és állatkísérletből származó eredményeken alapulnak, nagy esetszámú konzekvens humán vizsgálatok eredményei még nem elérhetők, ezért ezeket még nem tudjuk emberekre vonatkoztatni” – mondja a gasztroenterológus. További nehézséget jelent, hogy a gyártók sokszor saját étrendkiegészítőiket ajánlják, melyekhez kevés független kutatás tartozik.

A teszt eredményei alapján az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy mennyire súlyos egy gyomor-bélrendszeri rendellenesség, sőt a jövőbeli kockázatokról sem kapunk teljesörű képet.

"Ezeket egy szakorvosi vizsgálat során viszont néhány rutinvizsgálat elvégzése és néhány kérdés feltétele után fel lehet mérni" – mondja dr. Patai Árpád, majd hozzáteszi:

"Ez nem jelenti azt, hogy a mikrobiom teszteknek nincs létjogosultságuk. A módszer idővel célzott terápiák részéve válhat, amikor már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, melyek a kapott eredményeket a szórás/változatosság ellenére is képesek érdemben kiértékelni.

A bélflóra egyensúlyának zavarát bizonyos mértékig javítják a tesztelő cégek által ajánlott, gyakran növényi alapú, magas rosttartalmú étrendek, különösen ha kevésbé egészséges étrendről vált valaki. Ám ahhoz, hogy a baktériumok szintjét diétával, táplálékkiegészítőkkel befolyásolni tudjuk jelenleg nem rendelkezünk elegendő tudással” – mondja dr. Patai Árpád.

Bár az étrend hatással van a mikrobiomra, csak korlátozottan tudja alakítani összetételét „A természeti társadalmakban sok rostot és kevés zsírt fogyasztanak, így olyan bélbaktériumok élnek a szervezetükben, amelyek a rostokat jobban fel tudja dolgozni. A nyugati társadalmak régóta nem így táplálkoznak, ezért ezen baktériumok nagy részét elvesztették. Ez az oka annak is, hogy többen puffadásra, refluxra, stb. panaszkodnak, ha mediterrán étrendre, vagy rostdúsabb táplálkozásra váltanak.  Ez transzgenerációs probléma; hiába váltunk egészségesebb étrendre, a mikrobiom csak részben tud alkalmazkodni" – mondja dr. Patai Árpád.

Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka, illusztráció: iStock