Egy-egy betegnél azonban többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet, ami némileg árnyalja a képet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél, létezik azonban megoldás a tünetek enyhítésére, vagy akár tartós megszüntetésére is. Dr. Madarasi Anna PhD, a Budai Egészségközpont allergológus, pulmonológus szakorvosa összefoglalja az allergiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kezelési lehetőségeket.

Az allergia okai

Az allergiás betegségekre való hajlam genetikailag meghatározott, a betegségek családi halmozódást mutatnak. A túlérzékenység sokszor már fiatal életkorban kialakul, de később is, bármely életkorban kezdődhetnek allergiás tünetek. A leggyakoribb légúti allergiás betegség a szénanátha és az asztma.  A kiváltó ok elsősorban a virágporok, az állati szőrök, a poratka és a penészgomba.

Az allergiás betegségek másik nagy csoportja az ételallergia. Magyarországon a tej, tojás, szója, olajosmagvak, búzaliszt a leggyakoribb okozó. Az ételekre adott allergiás válasz nem mindig jelent elsődleges betegséget, gyakran ugyanis a keresztallergia okozza a panaszokat. Ez azt jelenti, hogy például egy kialakult pollenallergiában a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor enyhe allergiás tünetek – elsősorban szájnyálkahártya-viszketés – jelentkezhetnek.

Erre a leggyakoribb példa: ha a parlagfű-pollenallergiás beteg görög- vagy sárgadinnyét eszik, akkor kellemetlen viszketés jelentkezhet a szájában, de ugyanígy ismert a nyírpollen-allergiásoknál az alma fogyasztása által keletkezett kellemetlen tünetek. Keresztallergia nemcsak pollen-, gyümölcs vagy zöldség esetén ismert, jelentkezhet a háziporatka és rákfélék kapcsán is.

Ezek a tünetek utalhatnak allergiára

A légúti allergének olyan reakciókat okozhatnak, mint az orrfolyás/-dugulás, tüsszögés, könnyezés, orr-, szem-, szájpadlás-, fülviszketés, kipirulás, légszomj, köhögés és a mellkasi feszülés.

Táplálékallergia esetén gyakori tünet a csalánkiütés, illetve a szövetek duzzanata, melyek jellemzően ez étel elfogyasztása után rövid időn belül (percek alatt) jelentkeznek. Súlyos esetben akár anafilaxiás sokk is felléphet, ami kezelés nélkül halálos lehet. Ennek jelei az eszméletvesztés, nehézlégzés, fulladás, gyors, gyenge pulzus, erős hasfájás, hányás.

Nyári allergének, amikre érdemes figyelni

A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára. A tavaszihoz hasonlóan a nyári időszak is szezonális allergiának tekinthető, mivel a tüneteket okozó pollenek (allergének) csak egy adott ciklusban termelődnek.

Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.

Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, illetve el is fertőződhet, de nem vált ki anafilaxiát.

 „Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orr-gégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására” – mondja dr. Madarasi Anna PhD.

Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám például napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban szellőztessünk.

A pollenekkel keresztreagáló élelmiszerek fogyasztását – parlagfű esetén például a dinnyeféléket, cukkinit, uborkát, banánt, kivit – is célszerű kerülni, mivel allergiás reakció esetén ezek az arc, ajak, száj, nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével járnak. A növények virágzásának kezdete és időtartama függ az adott év időjárásától is, ezért érdemes nyomon követni a pollennaptárt, illetve a pollenjelentést.

Nyáron az UV-sugárzás káros hatásai mellett a napallergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrünket a napfénytől. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházattal és napszemüveg viselésével, napfény kerülésével, szoláriumhasználat mellőzésével – enyhe esetben nem jelentkeznek tünetek, a már meglévők pedig 2-3 nap után megszűnnek. A rovarcsípéseknek csak kis része jár allergiás reakcióval – mikor a csípéstől távol is csalánkiütés, duzzanat keletkezik –, ami akár életveszélyes állapotig fokozódhat. Ha tudjuk, hogy allergiások vagyunk a rovarcsípésre, tudassuk ezt környezetünkkel, és mindig hordjuk magunknál az önbeadásra alkalmas injekciót!

Az allergia diagnózisa és kezelése

„Az allergének kimutatására a bőrön végzett Prick-teszt a leggyakrabban végzett vizsgálat: a leggyakoribb allergéneket gyárilag elkészített oldatban, vagy ételallergia esetén a gyanúba vett ételből vett mintában feltesszük az alkar bőrére, azokat felszínesen megkarcoljuk, hogy az anyag bejusson a bőr legfelső rétegébe. Ez elegendő ahhoz, hogy a bejuttatott allergén találkozzon az allergiás szervezetben lévő specifikus antitesttel. Ez a találkozás hisztamin felszabaduláshoz vezet, ami csalánkiütéssel megegyező bőrelváltozást okoz. Ha gyógyszerszedés vagy más ellenjavallat miatt nem végezhető el a bőrteszt, akkor IgE-alapú laboratóriumi vizsgálatokkal mutatjuk ki az allergéneket. Fontos tudni, hogy az allergiatesztek csak a túlérzékenységet bizonyítják. Allergiáról akkor beszélünk, ha ezzel együtt klinikai tünet is van. Az asztma kizárására vagy megerősítésére emellett légzésfunkciós és fizikai terhelés utáni légzésfunkciótesztet szoktunk végezni. Adott esetben radiológiai képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet, úgymint mellkas-, arcüreg-röntgen vagy CT” – mondja dr. Madarasi Anna.

Allergológus szakorvos végzi a kivizsgálást, szükség esetén  fül-orr-gégészhez vagy tüdőgyógyászhoz irányítják a beteget, bőrtünetek esetén pedig bőrgyógyászati konzultáció is szükséges lehet. Táplálék okozta kóros tünetek nem csak allergiától keletkezhetnek, ezért sokszor szükség van gasztroenterológus segítségére is.

Ha súlyos, szezonális, légúti allergiás tüneteket észlelünk, akkor sokszor érdemes előbb elkezdeni a kezelést, és a részletes kivizsgálást csak a panaszok megszűnése után végzik el.

A kezelés legfontosabb része az allergének elkerülése. Emellett a terápia másik fontos pillére a gyógyszeres kezelés (antihisztaminok, szemcseppek, vényre kapható szteroidos orrspray-k, bőrtünetek esetén krémek használata), ami bár nem gyógyítja meg az allergiát, de az életminőségen nagymértékben javíthat. Tartós megoldást az allergénspecifikus immunterápia jelent, amely 5 éves kor felett gyermekeknél is alkalmazható. Ennek során tisztított allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe szájon át vagy injekcióval, napi vagy heti-havi rendszerességgel. Ez a terápia több évig tart, célja az immunrendszer áthangolása, a tartós tünetmentesség elérése, és ezáltal az életminőség javítása, a tüneti gyógyszeres kezelés csökkentése, illetve az allergiás nátha súlyosbodásának, asztmás állapot kialakulásának megelőzése.

betöltés...