Nélkülözhetetlen mikróbák tömege: a láthatatlan szerv

A nagyobb felbontású mikroszkópok kifejlesztése az 1900-as évek elején alapjaiban változtatta meg az élővilággal kapcsolatos ismereteket.  Nekik köszönhető a mikrobióta, az emberi szervezet nélkülözhetetlen, szabad szemmel láthatatlan szervének felfedezése is.

A mikrobióta a testfelszíneken, vagyis a légutak, bőr, húgyutak, bélrendszer felszínén élő milliárdnyi mikroorganizmus összessége, amely az emberi szervezettel kölcsönösen egymásra utaltságban, vagyis szimbiózisban él. Ennek az együttműködésnek a minősége döntő jelentőségű egészségünk szempontjából. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények részt vesznek a káros környezeti hatások elleni védelemben, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák a betegséget okozó mikroorganizmusok tartós megtelepedését.

Bélflóra, bél-mikrobióta vagy bél-mikrobiom?

A mikrobióta egészség szempontjából legfontosabb része az emésztőrendszerben található. Az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatások és az egészségtudatos közvélemény érdeklődésének egyaránt a középpontjába került, és a gyarapodó ismeretek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel vele kapcsolatban. Ezt jelzi az elnevezésével kapcsolatos bizonytalanság is: az eredeti bélflóra kifejezés mára nem pontos, mivel a latin „flóra” szó jelentése „növényzet”, és a mikrobióta alkotóelemei nem növények.

- Mikrobióta lenne a pontos meghatározás, de ezt is gyakran felcserélik a mikrobiom névvel, bár ez a mikrobióta genetikai állományára utal. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a bélflóra kifejezést használom, mivel a köznyelvben és gyakran az ismeretterjesztő irodalomban is ezzel találkozunk – mondja Pászthory doktornő.

A bélflóra feladatai

- Az emésztőrendszer kiemelt jelentőségének oka, hogy minden, amit megeszünk-megiszunk, egyszerre jelent táplálékforrást és a szervezet számára idegen anyagot. A bél feladata tehát kettős: biztosítania kell a szervezet sértetlenségét úgy, hogy közben a szükséges tápanyagok emésztéséről és felszívódásáról is gondoskodik. A védekezés és átjárhatóság bonyolult feladata ellátásának első állomása a bélflóra, melyhez a bél saját neuro-endokrin-immun rendszere társul. Fejlődésük és működésük egymással szoros kölcsönhatásban áll – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász, az IBS specialistája

A bélflóra, amellett, hogy az első védelmi vonalat jelenti a kórokozókkal szemben, együttműködik az immunrendszerrel és részt vesz az emésztés folyamatában, az egész szervezet működésére hatással van. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, amelyeket fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel:      

• Rövid láncú zsírsavak (SCFA): ezek szerepe a bélfal-táplálás, a gyulladáscsökkentés, a daganat megelőzés, az anyagcsere és étvágy szabályozása. Ide tartozik a propionsav, amely a jóllakottságot, a máj zsírtermelésének csökkentését, a koleszterinszint csökkentését, és a daganatok elleni védelmet befolyásolja, valamint az acetát, butirát, amelyek az étvágyat csökkentik és az inzulin-érzékenységet növelik.
• Vitaminok: B-vitamin, K-vitamin, folsav.
• Triptofán: ez a szerotonin-szintézis alapanyaga.
• Idegi hírvivők (neurotranszmitterek): szerotonin, GABA, DOPA, ACh,  norepinefrin, hisztamin.
• Érelmeszesedést fokozó anyagok: cholin, betaine, TMAO (trimetilamin nitrogen oxid).
• Karcinogének: acetaldehid – vastagbél és májtumorok (etanol lebontásából)  
• Gázok: napi több liter (hidrogén, metán, kéndioxid, széndioxid)

Mit tehetünk a bélflóra egészségéért?

A már kialakult bélflóra állapotát leginkább az étrend befolyásolja, ugyanakkor az életmód más elemei is hatással vannak rá. A magas rost-tartalmú, nyers zöldségekben, telítetlen zsírsavakban és fermentált ételekben gazdag étrend növeli a sokszínűséget és a hasznos bélbaktériumok arányát. A rendszeres sport, szellemileg aktív életvitel is erősíti a bélflórát, míg a mozgásszegény, inaktív életet élő, tartós stressz-állapotoktól szenvedő emberek bélflórájának összetétele is kedvezőtlenül alakul.

Antibiotikumokat – bélflóra károsító hatásuk miatt is – csak orvosi rendelésre szabad szedni, a táplálékkiegészítők (probiotikumok, szimbiotikumok) tekintetében pedig érdemes szem előtt tartani, hogy nem csodaszerek, egyértelműen kedvező hatás nem feltétlenül várható tőlük. Leginkább a személyre szabott gasztroenterológiai kivizsgálás és iránymutatás, valamint optimális esetben az életmód orvoslás képes javítani a már kialakult betegségeken, állapotokon.  
     
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos