Az asztma kialakulásának pontos okait nem ismerjük, azonban az örökletes, genetikai adottságok nagy valószínűséggel szerepet játszanak, és a betegség gyakoriságának emelkedésében a nagyvárosi életmód, illetve a civilizációs ártalmak is meghatározó tényezők. Az asztma az alsó légutak tartósan fennálló gyulladásos megbetegedése, melynek tünetei a fulladás, köhögés, nehézlégzés, a hörgőgörcs okozta sípolás, búgás a mellkas felett. Ezek gyakran csak a hajnali órákban vagy terhelés esetén jelentkeznek, ezért mondjuk azt, hogy az asztma egy változékony betegség, ahol tünetmentes és tünetekkel jelentkező periódusok váltják egymást – mondta dr. Tamási Lilla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.

A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, a tünetek erősödéséért pedig a légszennyezés, a pollenek, a légúti vírusfertőzés, a pszichés stressz, a fizikai terhelés és az allergének lehetnek felelősek. Az asztmás felnőttek egy része allergiás is, így különösen fontos, hogy a betegek kezelőorvosukhoz fordulva megismerjék a pontos diagnózist, a tünetek valódi okát. Míg az allergia egy szezonális betegség is lehet, addig az asztma egy krónikus vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető egészségügyi probléma.

A diagnózis felállítását szakorvos végzi, nélkülözhetetlen eleme a légzésfunkciós vizsgálatok elvégzése, erre az országszerte elérhető tüdőgyógyászati szakambulanciákon van lehetőség. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján működő Súlyos Asztma Ambulancia előzetes, orvossal történő telefonos időpont egyeztetés alapján fogad betegeket, az egyeztetést és beutalást tüdőgyógyász szakorvos tudja megtenni tüdőgondozóban, tüdőgyógyászati ambulancián.

Dr. Tamási Lilla kiemelte, a jelenlegi járványhelyzetben a legfontosabb, hogy az asztmás beteg, aki elkapja a COVID-19 fertőzést, a megelőzést szolgáló, rendszeresen használandó belégző készülékét továbbra is alkalmazza. Az asztmásoknál előfordul, hogy nehezebben lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az alapbetegség panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. A megfelelően kezelt betegeknél (rendszeres megelőző inhalációs kezelés mellett) viszont nem jelent nagyobb kockázatot a vírus, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a légúti betegségben.

Az asztma gyógyszeres kezelése minden esetben személyre szabott, melynek célja, hogy tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja az esetleges rohamok kialakulását. A betegek 90 százaléka a megfelelő és napi szintű, úgynevezett fenntartó kezeléssel tünetmentes életet élhet. A terápia alapját az inhalációs kortikoszteroid gyógyszerek adják. Amennyiben a fenntartó kezelés rendszeres alkalmazása ellenére mégis előfordulnak asztmás tünetek, ezeket az ún. rohamoldó gyógyszerekkel lehet megfékezni, amelyek hatása gyorsan kialakul, de rövidebb ideig tart.

Magyarországon 15 ezer ember él súlyos asztmával – hívja fel a figyelmet dr. Tamási Lilla professzor. Ők azok, akiknél nem lehet teljesen tünetmentessé tenni a betegséget, időnként tablettás szteroidokra is szükségük van, és előfordul, hogy kórházi kezelésre szorulnak. Az elérhető gyógymódok – köztük a korszerű biológiai terápiák – hazai hozzáférhetősége óta azonban a súlyos betegek helyzete is sokat javult.

Fotó (borítókép), illusztráció: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem