A saverózió során a fog kemény szöveteiből ásványi anyagok oldódnak ki. Ez eleinte még nem okoz látható változást, később azonban mattá válik tőle a fogfelszín, ahogy pedig egyre több anyag oldódik ki a fogból, kopások keletkezhetnek a koronán, a gyökérfelszínen vagy mindkettőn. Saveróziót idézhetnek elő a szénsavas üdítőitalok és a gyümölcsök, zöldségek, de például az uszoda vize is, ha annak pH-értéke nem optimális – magyarázza dr. Nevelits Annamária. A Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának fogorvosa szerint érdemes kifejezetten a saverózió ellen ható fogkrémet használni, de ennél lényegesebb kérdés a fogmosás időzítése. Savhatás után legalább fél-egy órát javasolt várni annak érdekében, hogy a zománcból, illetve a fog kemény szöveteiből kioldódott foganyag képes legyen a remineralizációra, vagyis az ásványi anyag visszaépülésére, és azt a fogkefével ne dörzsöljük le azonnal. A saverózió tünetei széles spektrum között változhatnak a láthatatlan elváltozástól  akár az elviselhetetlen fájdalomig. A kopásokat nehéz tisztítani, növelhetik a plakkok képződését, a környező szövetek is begyulladhatnak, és ezek is okozhatnak panaszokat, vérzést, fájdalmat. Az előrehaladott folyamat a fog teljes integritását is veszélyeztetheti, megnyílhat a fogbélcsatorna, és a gyökérkezelésig is eljuthatunk – ismerteti a fogorvos.

A parodontológus úgy véli, a magyar emberek legtöbbje nagyon lelkes fogmosó, ám ez nem feltétlenül társul jó fogmosási technikával. Emiatt ugyancsak előfordulhatnak szuvasodások, ínygyulladások, ami fogágybetegségbe is torkollhat. A jó technikát tehát meg kell tanulni, és akár az egyénre szabott napi szájápolási rutin miatt is érdemes felkeresni a fogorvost.

A szakember érzékletes példával illusztrálja ennek fontosságát: a fogaink olyanok, mint egy tóban lévő kavics, amelyet csúszós, nyálkás réteg borít, és egy saját kis ökoszisztéma található rajta. A kavicsról semmilyen vízáramlás, mosó-, sodró hatás nem képes az ökoszisztémát eltávolítani, vagyis a fogainkat is csak akkor tudjuk megtisztítani, ha ehhez eszközt – optimális esetben puha vagy közepesen erős sörtéjű fogkefét – használunk. A kemény fokozhatja az ínyvisszahúzódás kialakulást, ami szabaddá teheti a fognyakat és érzékenységhez vezethet. A fogkrémek közül a fluoridtartalmúak segíthetnek, ám érdemes tudni, hogy a fluorid csak a megfelelően tiszta fogakon hatásos. Ajánlatos tehát a fluoridos fogkrém használata előtt alaposan megtisztítani a fogfelszíneket csupán fogkefével, illetve naponta egyszer speciális fogköztisztító kefét is javasol a szakember az ételmaradékok eltávolítására.

Dr. Nevelits Annamária ismertette: a savak duplán árthatnak; nemcsak azzal, hogy közvetlenül hatnak a zománcra, hanem azáltal is fokozhatják a saveróziót, hogy csökkentik a szájüreg pH-értékét. Ha ez 5,5 pH-érték alá esik, akkor közvetett módon is elkezd kioldódni a foganyag, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy megfelelő legyen a nyálelválasztásunk. Az elegendő folyadékfogyasztás tehát nemcsak azért fontos, hogy ne száradjunk ki, hanem hogy a szájüreg pH-értékét is hamarabb helyreállítsuk, ezáltal is csökkentve a savak hatását a fogakra. Ebből a szempontból is a víz a legoptimálisabb ital, mivel a nyálelválasztás fokozásával a nyálban lévő ásványi anyagok visszakerülnek a fogra. Nem véletlen az sem, hogy egy francia menüsor sajttal fejeződik be: védőréteget képezve a fogak felszínén ez is segít abban, hogy a szájüregi pH hamarabb visszaálljon – részletezi a szakember.

Dr. Nevelits Annamária szerint nemcsak a tünetek kezelése fontos, hanem az oki tényezők megszüntetése is, ezért érdemes megfelelő anamnézissel, a páciens kikérdezésével pontos diagnózist felállítani, mi okozhatja a saveróziót. A kezelési lehetőségek is széleskörűek lehetnek az otthon használt készítményektől a fogorvosnál alkalmazott eljárásig.

Forrás: semmelweis.hu

Fotó, videó: Bartincki Tamara Andrea, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Indexkép: AlbanyColley / pixabay

betöltés...