Ha a lepedéket 24 órán belül nem távolítjuk el a fogak nem öntisztuló felszíneiről (fognyak, fogközök), fogínygyulladás alakulhat ki. A fogak nem megfelelő mechanikus tisztítása, még ha rendszeresen is történik, szintén gyulladáshoz és fogászati problémákhoz vezethet.

A Semmelweis Egyetem legújabb kutatása azt vizsgálta, milyen mértékben járul hozzá az oktatással kiegészített, személyre szabott szájhigiénés gyakorlat követése a fogászati betegségek megelőzéséhez, visszaszorításához.

A vizsgálatban 102 felnőtt páciens vett részt, akiket két fő csoportra – ínygyulladással és fogágybetegséggel küzdők – és további négy alcsoportba osztottak leképezve a piacon jelenleg elérhető leggyakoribb szájhigiéniás eszközöket és technikákat.

Ezek alapján manuális fogkefét, elektromos fogkefét; illetve fogselymet, fogköztisztítót használókat, valamint egyedileg gyártott eszközökkel egyéni szájhigiénés protokollt követőket különböztettek meg, vizsgálva azt is, mennyiben tér el az eredmény, ha valaki részletes és rendszeres oktatás, háttértudás nélkül használja az egyes eszközöket.

A változást négy, fogorvosi szék mellett alkalmazható diagnosztikai módszerrel ellenőrizték: a fogak felszínén található lepedék és az ínygyulladás okozta ínyvérzés mértékének mérésével; valamint egy speciális fogköztisztító kefe hatására fellépő vérzés, és egy a nyálban található enzim mennyiségének mérésével.

Utóbbi kettő a gyulladást egészen korai fázisban képes kimutatni, míg hagyományos mérések, melyeket a fogágybetegségek diagnosztizálására alkalmazott szondával végeznek, csak a már klinikailag látható gyulladást jelzik.

Az egyedi szájhigiéniás protokollt követő csoportokban két hét alatt megszűnt a gyulladás, míg a többi, hagyományos eszközöket használó résztvevőknél három hónap elteltével volt érzékelhető javulás.

A konzultáció és bemérés után a páciensek a fogorvostól és dentálhiginiékusoktól megkapják a fogaik és fogközeik méretéhez megfelelő eszközöket (nem térített), amelyek a következő időpontig – megfelelő használat esetén – három hónapig elegendők.

„A személyre szabott szájhigiénés oktatás és egyedi eszközök használatával csökkenthető és visszafordítható a gyulladás, a lebontó folyamatok és szövetveszteség mértéke lassítható” – mondja dr. Simon Fanni, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársa, a tanulmány első szerzője.

Mivel a baktériumok legnagyobb számban a fogközökben telepednek meg, a száj és fogak egészségének megőrzéséhez ezek megfelelő mechanikai tisztítására van szükség. A piacon kapható fogkefék és fogköztisztítók önmagukban nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményt, ezért van szükség személyre szabott eszközökre – írják a szerzők.

Emellett a rendszeres fogorvosi és dentálhigiéniás nyomonkövetés is elengedhetetlen – hangsúlyozzák a kutatók. „A legfontosabb a minél korábbi diagnózis felállítása; nagyon sok fogorvosi szék mellett használható indikátor létezik, melyekkel a betegség a tünetek megjelenése előtt előre jelezhető” – mondja dr. Németh Orsolya, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének igazgatója, a tanulmány utolsó szerzője.

Az intézetben hosszú távú szájhigiéniás program működik, ahol fogorvosok és dentálhigiénikusok segítenek a helyes fog- és fogköztisztítás elsajátításában, személyre szabott eszközök kiválasztásában, háttértudást nyújtanak a szájüreg egészségének fenntartásához és rendszeres konzultációkon követik nyomon a változást.

A Semmelweis Egyetem korábbi oktatóvideója a témában:

Fotó: Semmeweis Egyetem – Zellei Boglárka, illusztráció: iStock

betöltés...