A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.

Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin-hiány?

„A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, ehhez pedig D-vitamin szükséges. Az alacsony D-vitamin-szint (kisebb mint 15 ng/ml) azon túl, hogy gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetünket a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Akiknek alacsonyabb a D-vitamin szintjük, kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint” – hangsúlyozta dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa.

Kulcsszerep a megelőzésben

A D-vitaminnak vitathatatlan jelentősége van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen bizonyítottan véd, továbbá valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák prevencióban. Ezenfelül véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy pl. egy iskolás gyermek influenzás lesz.

A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.

Milyen ételekben található meg a D-vitamin?

A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a 100 százalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztanunk.

„Fontos külön választani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ml-es normálérték eléréséig D-vitamin-kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor viszont D-vitamin-pótlásról beszélünk. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a D-vitamin igényünk 10-20 százalékát pedig kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 000 NE D3 vitaminhoz jutunk, de ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintünkről egy általános vérvételt követően kaphatunk felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes kezelőorvossal egyeztetni” – tette hozzá a Budai Egészségközpont szakembere.