SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Ketogén diéta - több szól ellene, mint mellette

Családinet [cikkei] - 2020-02-24
Fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar és hasi panaszok - csak néhány a ketogén diéta során előforduló problémák közül. A most annyira divatos fogyókúrás módszernek nevezett étrend eredetileg epilepsziásoknak lett összeállítva, rohamok csökkentésére, kivédésére. Alapja az extra magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidrát összetételű táplálkozás.

Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa figyelmeztet: bár a ketogén diétával beindulhat a fogyás, de hosszútávon inzulinrezisztenciához, szív és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

A ketogén diéta rákényszeríti a szervezettet arra, hogy a zsírokból nyerjen energiát, így utánozza az éhezést. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik, és így a szervezet úgynevezett ketotikus állapotba kerül. A ketózis akkor áll be, amikor az étel megvonása esetén a szervezet a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből képez energiát – szénhidrát hiányában az agyszövet zsírokból is képes energiát nyerni. A ketogén diétát tartó személynek nem kell éhség érzetet megélnie. Az éhezést a szervezet csak rövid ideig tolerálja, míg a ketogén diétát akár évekig is, de ez rengeteg negatív mellékhatással jár. A magas koleszterinszint miatt emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, és a trombózis, stroke, infarktus, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is növekszik.


Mi történik, ha megvonjuk szervezetünktől a szénhidrátokat?

Fáradékonyak leszünk, agyi kapacitásunk csökken, gondolkodásunk romlik. A szervezetünkben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, ezzel inzulinrezisztens állapotba kerülhetünk. Akár vesebetegséget, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket idézhetünk elő. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Köztudott, hogy bizonyos nőgyógyászati betegségeket (PCOS-policystás ovárium szindróma, GDM-terhességi cukorbetegség) és az inzulinrezisztenciát a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként, meghatározott CH tartalmú és összetételű étrenddel hatékonyan tudunk kezelni.


Mit okozhat a megemelt zsírbevitel?

A fel nem használt zsírt elkezdi raktározni a szervezetünk, elhízunk. Az érrendszeri megbetegedések kockázata emelkedik a magas és tartós vérzsírszint miatt. Fáradtság, gyengeség, hasmenés vagy éppen székrekedés – ezek is a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása miatt jelentkezhetnek. Ilyenkor az epehólyag nem tud megfelelő mennyiségű epesavat adni ahhoz, hogy részlegesen, fokozatosan történjen meg azáltal a zsírok lebontása, ezért hasmenés lép fel. A folyamat megterheli a szervezetet, a sok zsír emésztése és az alacsony szénhidrátbevitel fáradékonyságot okoz. A megnövekedett vérzsírszint miatt a zsírcseppek lerakódnak ereink falaira, és a szervezet zsigeri szervei is elzsírosodnak. És akkor még nem is beszéltünk a hirtelen megjelent pattanásokról, amiket szintén a magas zsírtartalmú ételek, élelmiszerek fogyasztásának köszönhetünk.

Az alábbi táblázatban jól látható, milyen drasztikus változtatásokat kér tőlünk a ketogén diéta az ideális étrendhez képest:

Ketogén diéta


Miért javasolják a ketogén diétát az epilepsziás betegeknek?

A ketontestek görcsgátló hatással bírnak, ellentétben a görcs- és rohamellenes gyógyszerekkel, amik csak elnyomják a görcsöket, de nem gyógyítják, nem védik ki és nem előzik meg az idegsejtek rángatózásra való hajlamosságát. A diéta alkalmazkodási változásokat vált ki az agyi energia anyagcserében, ami az idegeket védő hatás lényege. Valamint a ketontestek kémiai szerkezete nagyon hasonló egy ingerületátvivő vegyülethez (GABA), amiből az epilepsziásoknak kevés áll rendelkezésre. Ketogén diéta hatására az agyvízben azonban emelkedik ennek szintje. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően működik a ketogén diéta epilepsziás betegeknél, amelyet 2 évig javasolt tartani.

Az epilepsziások esetében a szakemberek megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal, dietetikai praktikákkal állítják össze az étrendet, személyre szabva, úgy, hogy az változatos, és megfelelő összetételű legyen. Figyelve arra, hogy vitamin- és ásványianyaghiányt ne okozzanak, és mellékhatásoktól mentesen tudja azt tartani a beteg.


Mi a megoldás?

Nincs új a nap alatt. Horváth Kata a vegyes étrendet javasolja, valamint az optimális folyadékbevitelt és rendszeres mozgást is, amely az egészséges életmód elengedhetetlen tényezője. Egészséges felnőttnek, normál vegyes táplálkozásban, 200-300 g közötti szénhidrát bevitel javasol, a zsír-szénhidrát és fehérje aránya pedig 30-55-15 E% legyen. Eredményesen fogyni csak személyre szabott diétával lehet, ami életmódváltással (étkezés, mozgás, napi ritmus, alvás) jár. Csodadiéták nem léteznek, találkozunk extrém elhízott, 800 kcal-án élő emberekkel, akiknél már összetett probléma áll a túlsúly mögött.

Ilyen esetekben veszélyes is lehet a kísérletezgetés. Általánosságban mindenkire igaz, hogy divatdiéták helyett érdemes szakemberrel megkeresni a fogyás igazi akadályát. Első lépésként keressünk fel obezitológus szakorvost, aki diabetológus, endokrinológus, sebész, gasztroenterológus, belgyógyász, dietetikus bevonásával állítja össze a személyre szóló kezelési tervet.

Ha csak pár kilótól szeretnénk hatékonyan megszabadulni, individuális terápia kidolgozására a megfelelő választás a dietetikus, aki életmódváltásunk megtervezésével segít nekünk a fogyásban.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: RitaE / pixabay

 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja