Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt: az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1, a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin² és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.² Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Tavaszi vitaminpótlás: a hiperaktivitás⁹ és az elhízás⁷ megelőzésében is segíthet a D-vitamin

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is.

Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.¹
 

A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel

Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.⁴

A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni³, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.⁴

Az omega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.⁵
 

Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin

Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség⁶, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)

A D-vitamin csontfejlődésben betöltött szerepe régóta ismert, azonban számos más területen is jótékony hatással bír:

• segít a cukorbetegség megelőzésében: egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú diabétesz kialakulása között⁸
• szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében: egy friss kutatás során 132 csecsemő kapott különböző dózisú D-vitamint a születésüket követő első 11 hónapban. A 3 éves utánkövetés során kiderült, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek a D-vitamin-szintje magasabb volt, kevesebb volt a testzsírszázalékuk és magasabb az izomtömegük⁷
• hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez: azoknál a gyerekeknél, akik D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések, illetve más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák⁸
• csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét: ADHD-s és nem ADHD-s gyerekek együttes vizsgálata során a kutatók megfigyelték, hogy az ADHD-val küzdő gyerekeknek sokkal alacsonyabb volt a D-vitamin-szintjük, mint a kontrollcsoportnak⁹
• fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését

A szülők figyelmetlensége sajnos rövid és hosszú távon is megmutatkozik: az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, negyedük vasbevitelszintje alacsony, 42 százalékuk pedig kalciumból kap keveset1, míg a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának alacsony a D-vitaminszintje, 35 százalékuknak alacsony a kalcium- és több mint 20 százalékuknak a vasszintje.²

A tavasz beköszöntével a szakértők fokozottan figyelmeztetnek a kiürült vitaminraktárak feltöltésére, illetve folyamatos pótlására, különös figyelmet fordítva a várandósság idejére és az élet első 1000 napjának meghatározó időszakára.

További információ és segítség a szülőknek:

elso1000nap.hu
 

Források:

¹ 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ – TNS Hoffmann – Nutricomp, 2015 

² A TÉT Platform kutatási adatai alapján

³ Human Vitamin and Mineral Requirements; WORLD HEALTH ORGANIZATION FOOD SND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS; Rome, 2002.

⁴ Németország, Ausztria, Svájc referenciaértékek szoptató anyák részére, 2013

⁵ Assessment of DHA on reducing early preterm birth: the ADORE randomized controlled trial protocol, BMC Pregnancy Childbirth. 2017; 17: 62., Published online 2017 Feb 13. doi: 10.1186/s12884-017-1244-5

⁶ Wagner C. L. and Greer F. R.: Prevention of rickets and vitamin D deficiency in infants, children, and adolescents. Pediatrics. 2008;122:1142-52.

⁷ Al Sawah et al.: 25-Hydroxyvitamin D and glycemic control: A cross-sectional study of children and adolescents with type 1 diabetes, 2016

⁸ V. P. Walker – R. L. Modlin: The Vitamin D Connection to Pediatric Infections and Immune Function, 2010

⁹ M. R. Sharif et. al.: The Relationship between Serum Vitamin D Level and Attention Deficit Hyperactivity Disorder, 2015

Indexkép: pixabay - DariuszSankowski
Forrás: elso1000nap.hu