Rémálom - mi is az pontosan?

Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át az alvás REM szakaszában (gyors szemmozgás szakasza, vagy másnéven álom-szakasz), amikor nem alszunk olyan mélyen, általában az éjszaka második felében. A rémálom olyan ijesztő kép, látomás, amire felriadunk, és pontosan emlékszünk arra, hogy mit is láttunk, mi ijesztett meg minket annyira, hogy felébredjünk. Gyakran a reggeli ébredéskor még újra eszünkbe jut, aztán később az esetek többségében el is felejtjük. 
A rémálmokat nem szabad összetéveszteni az ún. éjszakai rémülettel, melyről korábbi cikkünkben írtunk.
 

Honnan tudhatod, hogy gyermeked rémálom gyötri, ha még nem beszél?

Már a kisbabáknak is lehetnek rémálmaik, hiszen őket is érhetik napközben olyan hatások, amiket kisebb traumaként élnek meg - ezeket pedig az álmok során próbálják feldolgozni. Ám amíg nem tudnak beszélni, szavakba sem tudják önteni, hogy mit láttak az éjszaka folyamán, így a szülő maximum csak következtetni tud rá.
Abból, hogy a baba zaklatottan ébred éjjel, még nem következik egyértelműen, hogy rosszat álmodott. Számtalan más gondja lehet, melyre csak sírással tudja felhívni a figyelmet: éhes, szomjas, fáj valamije, vagy egyszerűen csak kényelmetlenül fekszik, melege van, az ujjára tekeredett egy hajszál…
Ha az amúgy jó alvó babád hirtelen sírva ébred fel, ijedtnek tűnik, kétségbeesetten kapaszkodik beléd és nem akar elengedni, később pedig a megszokottnál nehezebben alszik el újra, akkor valószínű, hogy rémálma volt. 
 

Miért vannak rémálmai a gyereknek?
 

• A gyermekkori rémálmot általában valami olyasmi okozza, amitől megijedt, és közvetlenül a lefekvés előtt történt. Ilyen lehet például egy rémisztő történet, amit fél füllel hallott a TV-ből, vagy esetleg néhány képkocka, amit véletlenül meglátott az esti híradóból. Egyre több agresszív, ijesztő mese készül napjainkban (elvileg gyerekeknek...!?), így mindig figyelj oda, hogy milyen rajzfilmet néz éppen, hiszen ezekben is láthat olyasmit, amitől megrémül.
   
• A stressz is okozhat rémálmokat. Ha a kicsi izgulós természetű, ha gondjai vannak az oviban/iskolában, konfliktusai a társaival, vagy a szülők veszekedtek otthon stb. könnyen eluralkodhat rajta a stressz. De akár maga a lefekvés is feszültség forrása lehet - például akkor, ha a gyerek szorong az elalvás miatt, fél az ágy alatt lakó szörnyektől, nem szeret szüleitől külön aludni, éjszaka be szokott pisilni stb. 
   
• Betegség, fájdalom is okozhat stresszes állapotot, de akár egy kényelmetlen érzés is. Ha gyermeked éppen lázas, vagy egyéb fájdalommal járó betegséggel küzd, furcsa, felnagyított, ijesztő képként láthatja álmában a betegséget. Ugyanez a helyzet olyan egyszerű dolgokkal is, mint amikor feszíti a teli hólyag, vagy az alvás során elzsibbad a lába, kiszorul az összes vér a karjából - a kellemetlen érzés a rémálmokban testet ölthet, és szintén rémisztő szörnyként jelenhet meg.
   

Melyik életkorban fordulnak elő leggyakrabban a rémálmok?

Bár a rémálmok végigkísérik az egész életünket, nagyobb stressz hatására bármilyen életkorban előfordulhatnak, az óvodáskorban kiemelkedően gyakran jelennek meg, főleg olyan kisgyereknél, aki szorong az elválás miatt.
Ilyenkor kezdik el a kicsik próbálgatni az önállóságukat az új közösségben, amint először szakadnak el a megnyugtató otthontól, a szülők állandó közelségéből. Sok gyermek számára ez kezdetben ijesztő feladat, amit teherként élnek meg. Mások hamar rájönnek, és csalódottan látják be, hogy a családon kívül mégsem tudják olyan szinten befolyásolni a dolgokat, mint ahogy addig otthon tehették. Számukra az érthetetlen, irányíthatatlan világ képe gonosz szörnyek formájában jelenhet meg, akik a gyermeket üldözik.
Ahogy elkezdi az iskolát, új környezetbe kerül és esetleg megfelelési kényszer alakul ki nála, újból előtörhetnek a rémálmok, a megnövekedett stressz miatt. 

Hogyan segíthetsz gyermekednek egy rémálom után?
 

• Minden esetben azonnal menj oda hozzá, ha felébred és sír. Nagyon fontos a lelki és fizikai megnyugtatás is - vedd a karodba, öleld meg, simogasd a hátát, amíg meg nem nyugszik.
  Ha a takaróba lenne gyűrődve, keresd meg és vedd elő plüssállatát, amivel aludni szokott, add a kezébe azt is.
  Azt neked kell eldöntened, hogy ilyenkor átviszed-e a saját ágyatokba. Ha ilyenkor összebújtok és biztonságban érezheti magát, sokkal gyorsabban elmúlik a rémálom okozta szorongás, azonban ehhez nagyon könnyen hozzászokhat, és nehéz lesz visszaszoktatni a gyerekágyba (már, ha azt az elvet vallod, hogy külön ágyban kell aludnotok). Emellett, ha ilyen helyzetben mindig átviszed a saját szobádba még nagyobb korában is, akkor nehezebben tudja megtanulni, hogy ezekkel a problémákkal hogyan tud önállóan szembenézni. 

• A gyerekszoba és a szülői hálószoba ajtaját mindenképpen hagyd nyitva, így érezni fogja, hogy a közelben vagy, hogy számíthat rád.
   
• Ha már tud beszélni, másnap beszélgessetek az éjszaka történtekről. Azt azonban tudnod kell, hogy ha csak azt mondogatod neki, hogy “ez csak egy álom volt”, az egyáltalán nem fogja megvígasztalni. Kicsi korban ugyanis még nem ismerik a különbséget az álom és a valóság között. Inkább hagyd, hogy kibeszélje magából: kérdezz rá minden részletre, mesélje el, mi történt pontosan és hogyan, mi volt a helyszín, kik voltak a szereplők, milyen ruhában voltak, ki volt a főhős, kik a segítői stb. 
   
• Sokat segíthet a rémálom feldolgozásában az is, ha megkéred, hogy rajzolja le, mit látott, majd meséljen a képről. 

Ha gyermeked rémálmoktól szenved, ne az legyen az első, hogy magadat hibáztatod. Mint az eddigiekből is kiderül, rémálmok esetében nem kell azonnal érzelmi és lelki problémák után kutatni. Még ha éppen össze is vesztél vele valamin, a rémálmok mögött főleg a fent felsorolt okok állnak. Valószínű, hogy semmi közük ahhoz, amit éppen idegességedben tettél, vagy mondtál. 
 

Mit tehetsz a rémálmok elkerülése, visszatérése érdekében? 
 

• Nem mindig válik be tökéletesen, de a megszokott rutin lefekvéskor – megszokott időben történő lefekvés, előtte meleg fürdő, megnyugtató mese és halk altatódal – segíthet elűzni a rémálmokat. Próbálj meg olyan esti meséket olvasni, amelyek barátságos, boldog helyzeteket mutatnak be. Mindig ugyanígy, ebben a sorrendben, semmi “extra program”, ami eltér a szokásos rutintól. Ezzekkel a nyugtató tevékenységekkel sokat tehetsz azért, hogy valóban békésen, nyugodtan szenderüljön álomba. 
   
• Fontos a nyugodt alvás szempontjából, hogy megfelelő legyen a gyerekszoba hőmérséklete, se túl meleg, se túl hideg. A legjobban egy enyhén hűvös hőmérsékleten lehet aludni (kb. 21 °C).
   
• Még ha fél is a sötétben a kicsi, akkor sem szabad túl nagy fényben, teljes kivilágításban aludnia. Legyen a szobájában egy éjjeli kislámpa, ami elég fényes ahhoz, hogy elijessze a szörnyeket, de nem az álmokat. Elhelyezhetsz a plafonon, falakon, bútorokon fluoreszkáló kis csillagokat (vagy más egyéb mintákat, rengeteg féle közül lehet választani). 
   
• Nevezzetek ki egy plüssállatot rémálom-fogónak, akinek az lesz a dolga, hogy elüldözze a szörnyeket, rossz álmokat. Tegyétek éjszakára egy jól látható helyre, ahonnan látványosan "vigyázhat" a gyermekre. Találjatok ki egy történetet köré, amiben részletesen megbeszélitek, hogy miért segít és pontosan hogyan üldözi el a gonosz lényeket. 
   
• Lefekvés előtt kend be az arcát, homlokát gyerekek számára készült krémmel. Legyen ez a ti titkos recept alapján készült, rémálom ellen védő csodaszérumotok. 

Ha a rémálmok mindezek ellenére hosszabb ideje, rendszeresen visszatérnek, vidd el a gyermeked szakemberhez - gyermekpszichológushoz, háziorvoshoz. A szűnni nem akaró rossz álmok azt is jelenthetik, hogy valami történik a szervezetében, amit esetleg kezelni kell, vagy valamilyen elakadt lelki folyamatról van szó. Fontos, hogy otthon biztonságban érezze magát, kiegyensúlyozott, nyugodt családi légkörben teljen a gyerekkora.

Olvasd el ezt is: Altasd gyermeked varázslatos álomporral - mondd el neki lefekvéskor ezt a tündéri relaxációs mesét!

Kép: Depositphotos.com