SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Egy rejtélyes, gyermekkori alvászavar: az éjszakai rémület

Németh Noémi [cikkei] - 2015-09-14
Szülőként nagyon ijesztő lehet látni, ahogy gyermekünk éjjel felriad, remeg, akár sikítozik is. Szemei nyitva vannak, ám közeledésünkre nem reagál - másnap pedig semmire sem emlékszik az egészből.


Mi az az éjszakai rémület?

Az éjszakai rémület a mélyalvás azon szakaszában történik, amikor nem álmodunk - tehát nem összetévesztendő a rémálommal. Olyan, mint egy “roham” - a gyermek látszólag magánál van, pulzusa felgyorsul, remeg, nagyon zavarodottan viselkedik, és nem reagál a környezetére, szülei közeledésére. 
Mit él át ilyenkor pontosan? Megmagyarázhatatlan félelem keríti hatalmába, ijesztő képeket lát. Sírni, nyöszörögni, forgolódni, hadonászni kezd, akár még az ágyból is felkelhet. Bár úgy viselkedik ilyenkor, mintha ébren lenne, a szemei is nyitva vannak, valójában mindvégig alszik.  A külvilágot egyáltalán nem érzékeli, azt sem veszi észre, ha valamelyik szülője ott van mellette és próbálja megnyugtatni.
Az éjszakai rémület általában az elvalás után nagyjából másfél órával jelentkezik és 10-15 percig tart, de gyakran fél óra is eltelhet, mire sikerül megnyugodni az átélő személynek. 
Az éjszakai rémület felnőtteknél is előfordul, de inkább a kicsik körében gyakori. A kisgyermekek 3-6 százalékát érinti, nemre való tekintet nélkül. Leggyakrabban a 3-12 éves gyermekek szenvednek tőle. Mire serdülőkorba lépnek, a probléma általában megszűnik. 
 

Mi a különbség a rémálom és az éjszakai rémület között?

Az éjszakai rémületet nem szabad összetéveszteni a rémálmokkal.
A rémálmok az alvás REM szakaszában (gyors szemmozgás szakasza, vagy másnéven álom-szakasz) fordulnak elő, amikor nem alszunk olyan mélyen. 
Az a gyermek, aki rosszat álmodik, másnap reggel is emlékszik arra, mit látott az éjjel rémálma során, bár 2 éves koráig ezt nem tudja szavakba önteni, elmesélni szüleinek. 
Az éjszakai rémület ezzel szemben a nem álmodó szakaszban, a legmélyebb alvási fázisban történik. Az ijesztő képek, amiket lát, nem rendeződnek történetté, mint egy rémálom során. Van, aki félelmetes állatokat lát ilyenkor a szobában (kígyók, pókok, férgek, stb.), mások embereket, vagy egyéb rémisztő képeket. Rettegés uralkodik el a gyermeken, akár sikítozhat, sírhat is. Másnap a történtekből semmire sem emlékszik, hiszen a mélyalvási szakaszban zajlott az egész.
 

Mi lehet az éjszakai rémület oka?

A pontos kiváltó ok sajnos még ismeretlen. Vizsgálatok alapján az alábbi tényezők állhatnak leggyakrabban a háttérben:

  • Rendszertelen alvás
  • A szükségesnél kevesebb alvás
  • Túl sok stressz
  • Lázas állapot
  • Idegrendszerre ható gyógyszerek szedése


Mit tehetünk, ha rátört az éjszakai rémület?

Bár szülőként szörnyű nézni, hogy gyermekünk szenved, legszívesebben felkapnánk és magunkhoz ölelnénk - ne tegyük! 
Nem szabad ugyanis ilyenkor felébreszteni. Ne öleljük meg, ne rázzuk, ne próbáljuk fizikai erővel visszafogni, mert ezzel csak fokoznánk kétségbeesését. Csak arra vigyázzunk, hogy ne tegyen kárt magában - amíg tart a roham, ne hagyjuk magára. Kapcsoljunk fel egy kis lámpát, mely halványan megvilágítja a szobát, és beszéljünk hozzá nyugodt, lágy hangon. 10-30 perc elteltével meg fog nyugodni, és csendben alszik tovább. 
 

Mivel előzhetjük meg az éjszakai rémület előfordulását?

A leggyakoribb kiváltó okokat figyelembe véve van néhány dolog, amit megtehetünk, hogy elkerüljük a bajt. 

  • Először is ellenőrizzük, hogy gyermekünk eleget alszik-e, az életkorának és életvitelének megfelelően. Ha sportol, sokat mozog a szabadban, az átlagosnál több pihenésre van szüksége. Azok a kisgyerekek, akik este túl fáradtan fekszenek le, nagyobb valószínűséggel szenvednek ettől a fajta alvászavartól. Nem szabad hagyni, hogy gyermekünk teljesen kimerüljön - ha szükséges, fektessük le korábban, reggel hagyjuk tovább aludni, vagy növeljük meg a délutáni alvásidejét.
     
  • Állítsunk fel egy olyan alvási rendszert, mely - igazodva a család napi ritmusához - fenntartható hosszútávon is. Minden nap ugyanabban az időpontban fektessük le, és ugyanígy történjen reggel a felkeltés is.
     
  • Fontos, hogy a gyerek szobája, és különösen az ágya biztonságérzetet, nyugalmat sugalljon. A legjobb, ha egy kuckó-szerű helyen alhat, ahol igazán biztonságban érezheti magát.
     
  • A stressz elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy az esti lefekvés előtt kellően lecsitítsuk, megnyugtassuk gyermekünket. Ha zaklatottan alszik el, az olyan, mintha tárt karokkal várnánk az éjszakai rémület bekövetkezését. Ne maradjon el alvás előtt a meleg fürdő, az esti mese, az anyuka altatódala. Ha szereti a zenét, hallgassuk meg vele 1-2 nyugtató, lágy dalt.
    Ha éppen haragszunk rá valamiért, ha csúnyán viselkedett, akkor is tegyük félre a sérelmeket, amikor eljön a lefekvés ideje. Elalvás előtt mindenképpen öleljük meg, szeretgessük, bújjunk hozzá, és természetesen adjunk jó éjt puszit. 
     
  • Ügyeljünk rá, hogy véletlenül se nézzen ijesztő, agresszív meséket. Sajnos manapság egyre több ilyen rajzfilm készül, így fél szemmel mindig figyeljük a TV-t, még akkor is, ha ő éppen mesézhet, nekünk pedig más dolgunk lenne.
     
  • Ne engedjük, hogy erőszakos, agresszióra tanító számítógépes játékokkal játsszon. 
     
  • Ha gyakran jelentkezik az éjszakai rémület, megpróbálkozhatunk azzal is, hogy gyengéden felébresztjük még azelőtt, hogy bekövetkezne. Figyeljük meg, hogy az elalvás után pontosan mennyi idővel szokott rátörni a roham, majd 15 perccel korábban keltsük fel. Előfordulhat, hogy ezzel sikerül megváltoztatnunk az alvási ritmusát annyira, hogy elkerülje az éjszakai rémület.

Kép: dimitrisvetsikas1969 / Pixabay

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja