Egyes esetekben nem derül ki (azonnal), hogy valakinek személyiségzavara van, mivel gondolkodása és viselkedése természetesnek tűnik. A személyiségzavar sok esetben serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik. Számos típusa van, ezek közül néhány csak idősebb korban válik nyilvánvalóvá.

Tünetek

A személyiségzavarok három nagyobb csoportba sorolhatóak azonos jellegzetességeik és tüneteik alapján. Sok esetben egy személyiségzavar-típusban másik altípus jegyei közül is jelen lehet néhány.

A csoportú személyiségzavarok

Jellemzőjük a különös, excentrikus gondolkodás és viselkedés. Ide sorolható a paranoid, a skizoid és a skizotíp személyiségzavar. A diagnózishoz nem kell minden tünetnek jelen lennie.

Paranoid személyiségzavar

• Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt
• Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják
• Nem igazolt gyanú, hogy mások nem megbízhatóak, és nem lojálisak
• Állandó bizalmatlanság és gyanakvás, hogy mások az információt az illető ellen fordítják
• Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése
• Dühös reakciók minden, akár enyhébb személyes véleményre
• Ellenszenves magatartás
• Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket

Skizoid személyiségzavar

• Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni
• Érzelemnyilvánítás hiánya
• Anhedonia, nem talál örömet semmiben
• Nem képes normális szociális kapcsolatokra
• Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége
• Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt

Skizotíp személyiségzavar

• Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés
• Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás stb.
• Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás
• Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető
• Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt
• Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket
• Egyes események túlértékelés: mintha minden valami különös jelet hordozna számára

B csoportú személyiségzavarok

Ezekre jellemző a nagyon színes érzelemnyilvánítás: drámaiság, túlzott érzelmek, kiszámíthatatlan gondolkodás és cselekvés. Ide tartozik az antiszociális, a bordeline, a hisztrionikus és a narcisztikus személyiségzavar. Itt sem szükséges minden tünetnek jelen lenni a diagnózis kimondásához…

Antiszociális személyiségzavar

• Nem érdeklik mások érzelmei, problémái
• Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése
• Ismétlődő összetűzések a törvénnyel
• Mások jogainak eltiprása
• Agresszív, erőszakos viselkedés
• Mások biztonságának semmibevétele
• Impulzív viselkedés
• Folyamatos felelőtlen viselkedés
• Egyáltalán nem érez bűntudatot

Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar

• Impulzív, kockázatos viselkedésmód, pl. nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok
• Bizonytalan, törékeny önkép
• Instabil de intenzív emberi kapcsolatok
• Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt
• Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések
• Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól
• Az üresség állandó érzése
• Gyakori dührohamok
• Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság

Hisztrionikus személyiségzavar

• Folyamatosan igényli, hogy (csak) rá figyeljenek
• Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés
• Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény
• Könnyen befolyásolható
• Gyenge, könnyen változó érzelmek
• Külső megjelenésére igen sokat ad
• Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl

Narcisztikus személyiségzavar

• Az illető úgy véli, hogy fontosabb másoknál
• Személyes fantáziák: erő, siker, attraktivitás
• Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják
• Tehetségének eltúlzása mások előtt
• A csodálat, imádat folyamatos elvárása
• Arrogancia, gőgösség
• Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele
• Irigység: mások iránt, ill. kölcsönösen

C típusú személyiségzavarok

Jellemzőjük a szorongás, félelem, ami áthatja a gondolkodást és viselkedést. Ide sorolható az elkerülő, a dependens és a kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar.

Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar

• Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny
• Önértékelési zavarok: feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép
• Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet
• Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés
• Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet
• Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi

Dependens személyiségzavar

• Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye
• Túlzottan alázatos viselkedés
• Önmgát nem képes ellátni, fél attól, hogy magára hagyják
• Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is
• Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír
• Félelem a vitáktól, konfliktusoktól
• Elviseli a bántalmazást, még akkor is, ha nem lenne szükségszerű
• Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt

Kényszeres személyiségzavar (OCD, obszesszív-kompulzív viselkedés)

• Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele
• Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül. (Pl. azért nem tud egy projektet befejezni, mert saját, magas elvárásainak nem tett eleget…)
• Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni
• Elhanyagolja a barátait és az örömszerző tevékenységeket, mert annyira csak a munkájának él…
• Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól
• Merevség, konokság
• Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság
• Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt

Milyen okok állhatnak a személyiségzavarok hátterében?

• Személyiségünk a gondolatok, érzelmek és viselkedések együttese, ez tesz valamennyiünket egyedivé. Ez befolyásolja, hogyan vélekedünk, hogyan értjük meg, és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, de azt is, hogyan látjuk magunkat, milyen az önképünk. A személyiség születésünktől kezdődően formálódik, két fő tényező alakítja:
• Génjeink: az örökletesség főleg a temperamentumra hat, hogy valaki intenzívebb, csendesen, melankolikusabb stb.
• Környezeti hatások: minden, ami velünk történt, családunkkal, barátainkkal, iskola- és munkatársainkkal az évek során.
• A személyiségzavarok általában a genetikai és környezeti hatások kombinációjából adódva alakulhatnak ki. A gének hajlamosítanak, érzékennyé tesznek egyes dolgokra, a környezeti hatások pedig provokálhatják a zavar kialakulását.

Kockázati tényezők

• Családi halmozódás, akár a személyiségzavar, akár más mentális betegség tekintetében
• Alacsony iskolázottság, rossz szociális és gazdasági körülmények
• Gyermekkori bántalmazás (szóban, veréssel, szexuális visszaélés stb.)
• Zűrzavaros családi helyzet, amit gyerekként átélt az illető
• (Diagnosztizált) gyermekkori fejlődési zavar
• Agyi biokémiai zavarok, anatómiai eltérések

A 2. részben: diagnózis - kezelés - amit magunk is megtehetünk

Szerző: Dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: amayaeguizabal/Pixabay.com

betöltés...