SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Anamnézis: az orvos-beteg kapcsolat első lépése

Családinet [cikkei] - 2014-10-30
Az orvos-beteg kapcsolat első lépése, mely kórházi zárójelentésben, az ún. orvosi "közbeszédben" gyakran fordul elő. Ez az anamnézis, magyarul a kórelőzmény nevű kifejezés. Mi ez közelebbről, hogyan készül az anamnézis felvétele, amely minden további orvosi vizsgálódás kiindulópontja - ezt mutatja be cikkünk.

Az anamnézis, a kórelőzmény felvételével indul minden orvos-beteg kapcsolat. Ezért fontos, kivéve az életet veszélyeztető sürgősségi helyzeteket, hogy ennek felvétele lehetőleg kellemes, barátságos körülmények között történjen, és ténylegesen kialakuljon az orvos és betege között a bizalmi kapcsolat.

Sokszor azért is fontos ez, mert a beteg esetleg nem érti pontosan, mit kérdeznek tőle, vagy bizonyos dolgokat elhallgat, szemérmesség, vagy egyéb szempontok miatt, tehát nagyon lényeges a tapintatos, megértő "kikérdezés" az orvos részéről.

A legfontosabb panasz

A probléma mindig onnan indul, miért is kereste fel az illető az orvost? Milyen panasza, tünete volt, amellyel úgy vélte, hogy orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a fő panasz mellett kerülnek rögzítésre a beteg főbb személyes adatai, előző (kórházi) kezelései, foglalkozása stb.
Az orvos kikérdezi, hogy a fő, vezető panasz mellett vannak-e egyéb panaszai, akár azzal összefüggésben, akár más jellegű bántalmak, tünetek.

Mi a mostani probléma?

Ilyenkor az orvos megkérdezi annak időbeli "kifutását", mikor jelentkezett először, éppen milyen körülmények között, a beteg milyen élethelyzetében. Esetleg nem volt-e mérgező, toxikus anyagoknak kitéve stb. Ha a tünet visszatérő, mikor, milyen körülmények között, milyen intenzitással jelentkezik. Érzi-e úgy, hogy munkáját, mindennapos tevékenységét ez a panasz gátolja, rontja, korlátozza. Áll-e jelenleg gyógyszeres kezelés alatt, ha igen, milyen betegségre, a gyógyszerelés pontos adatai.

Régebbi adatok: gyerekkor, betegségek, műtétek…

Korábbi betegségek felsorolása, a gyermekkortól kezdődően. Indul a tipikus gyermekbetegségekkel (kanyaró, bárányhimlő, mumpsz stb.), és a megkapott védőoltásokkal.
Jelentősebb felnőttkori betegségek: cukorbetegség, magas vérnyomás, infarktus, stroke, fertőző májgyulladás, tbc, kórházi tartózkodások a belgyógyászati betegségek miatt. Műtétek, mikor, melyik kórházban, milyen belszerven, vagy milyen sérülést, törést stb. követően.
Gyógyszerek: korábban és jelenleg kapott gyógyszerelés, a gyógyszerek nevei, melyiket, mióta szedi, milyen betegségekre rendelték, milyen napi dózisban. Ezen felül milyen egyéb, "házi” szereket, vénynélküli készítményeket, étrend-kiegészítőket, homeopátiás, egyéb terápiás szereket szed, kap.
Allergiák kikérdezése: ismert gyógyszerallergia, bármely egyéb allergiás állapot (szénanátha, asztma, ételallergiák, környezeti allergiák stb.)
Vérátömlesztés: volt-e, időpontja, oka, volt- e bármely reakció, rendellenesség
Érzelmi állapot: hangulati zavarok, korábban állt-e a beteg pszichiátriai kezelés alatt, annak részletei.
Nőbeteg esetén: szülések, szülészeti események (abortusz, koraszülés stb.), a gyermekekkel kapcsolatos főbb adatok.

Családi környezet, anamnézis

Ezt követi a szélesebb körű adatfelvétel, ami a beteg családját érinti. Az illető betegségében szenvedő rokonok. A közvetlen család etnikai hovatartozása, egészségi állapota, halálozások, oka, milyen életkorban következtek be.
A családban ismert fontosabb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, magas koleszterin szint, daganatos betegségek, tbc, stroke, epilepszia, cukorbetegség, köszvény, vesebetegségek, allergiák, reumatoid betegségek stb.
A házastárs és gyermekek életkora, egészségi állapota. Ha fennáll örökletes betegség, a vérrokonság feltérképezése (szülő, nagyszülő, oldalági rokonság).

Személyes és társadalmi tényezők, szociális helyzet

Végül pedig minden olyan adat, tényező, amely a beteg "társadalmi beágyazottságára” vonatkozik.
Személyes: születési hely, neveltetés, otthoni környezet, szülők (elválás, különélés), gazdasági háttér, iskolai végzettség, családban elfoglalt hely, elégedettség, stressz, érdeklődési kör.
Szokások: étrend, táplálkozás, alvás, testmozgás, "legális" drogok (kávé, nikotin, alkohol), kábítószer-fogyasztás részletei.
Szexualitás: "vágyak és gondok", teljesítőképesség, szexuális aktus gyakorisága, orgazmus, partnerváltások.
Otthon: lakáskörülmények, gazdasági helyzet, betegségbiztosítás, háziállatok stb.
Foglalkozás: alapképzettség, jelenlegi foglalkozás, van-e munkahelye, önálló vállalkozó, napi szellemi és fizikai munka, tevékenység, múltbeli hatások, ártalmak, foglalkozás körében elszenvedett mérgezések.
Környezeti hatások: utazás, trópusi országok, fertőzések
Vallási hovatartozás: csak és amennyiben adott vallás a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos speciális tiltásokat tartalmaz

Szerző: dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: en.wikipedia.org

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja