Túlsúly = alacsonyabb önértékelés?

Brit és ausztrál egyetemi kutatások szerint nagyon fontos lenne az elhízás és a gyakori mentális problémák közti kétirányú összefüggések és kockázatok ismerete, ez ugyanis kulcsot jelenthet a hatékony kezeléshez és a prevencióhoz. Bár ez a terület még meglehetősen felfedezetlen, a kutatásoknak ki kell terjedniük az életmódbeli, a pszichológiai és a szociológiai tényezőkre is, hogy feltárhassák ezt az összetett kapcsolatot.

A kövér emberek – különösen azok, akik elhízottnak is tekintik magukat – gyakran tapasztalják a súlyukhoz kapcsolódó előítéleteket és diszkriminációt, és ez döntően alacsony önbecsüléshez, önértékeléshez és bűnösség érzéshez vezet. A kövérség ráadásul összekapcsolódik a társadalmi-gazdasági hátránnyal és a fizikai aktivitás alacsony szintjével is, amelyek viszont szoros összefüggést mutatnak a depresszió megjelenésével.

Az elhízás tartós stresszt jelent

Közismert, hogy az elhízás valóban egészségügyi kockázatok sokaságát is magával vonzza (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség), és ezek jelentős részével maguk az érintettek is tisztában vannak, így tulajdonképpen betegként kezelik magukat. Sokan tudat alatt alacsonyabb életkort is várnak maguktól. A nőket különösen érzékenyen érinti ez a probléma, hiszen ők fokozottan ki vannak téve a média sugallta, irreális elvárásoknak, így a nyomás szinte állandósul rajtuk.
Emiatt az elhízás megalapoz egyfajta állandósult stresszes állapotot, ami gyakran okoz jelentős pszichológiai diszfunkciókat, vagyis depresszív hangulatot és ehhez kapcsolódó tüneteket. A kutatások szerint a kevés mozgás és a túlzásba vitt evés – főleg a zsírban és cukorban gazdag gyorsételeké – elterjedt szokás a depressziós és ideges páciensek közt.

A hit hegyeket (is) mozgat

Holisztikus szemlélettel kell közelítenünk a betegek felé, elsősorban az egészséges életmódra koncentrálva. Már kutatási eredményekkel is bizonyítható, hogy a fizikai aktivitás enyhíti a depresszió és a kimerültség tüneteit. Emögött az áll, hogy ha rendszeresen sportolunk, hatékonyabbnak érezhetjük magunkat és megerősödhet a hitünk abban, hogy elérhetjük a céljainkat, ahogy fizikailag, úgy lelki szinten is irányíthatjuk az életünket. A saját hatékonyságunkba és erőnkbe vetett hit már olyan egyszerű gyakorlatokkal is megszilárdulhat, ha elhisszük, hogy képesek vagyunk néhány emeletet lépcsőzni vagy elfutni az utca végéig – és meg is tesszük. Ezek a tulajdonságok pedig csökkentik a depresszió és a kimerültség rizikóját még a krónikus betegséggel küzdőknél is.

Az életmód program testi-lelki megoldást jelenthet

Mivel az elhízás és a depresszió összefüggései szinte ördögi körként jelentkeznek, az elhízott személynél különösen fontos, hogy megtalálják a megfelelő életmódot, és mozgásformákat, amelyek hatékonyak és az esetlegesen meglévő betegségeikhez is illeszthetők. Mindezen kérdésekre a komplex életmód felmérés során kaphatunk választ, amely nem csak az adott fizikális, fittségi állapotot térképezi fel, de eszközös egészségi állapotfelmérésre és családi, életvezetési anamnézisre is alapozza a szakértő állásfoglalást. Egy-egy nyolchetes életmód program után már mérhető és látható is a változás. A rendszeres testmozgás pedig nem csak a fogyást segítik elő, de a hangulatra és az önértékelésre is pozitívan hatnak – így tehát a depressziós tüneteket is csökkentik. Vagyis minél inkább sikerül felépítenünk egy optimális életmódot, annál nagyobb eséllyel szabadulhatunk meg a túlsúlytól és a depressziótól. 

www.oxygenmedical.hu

Kép: David Castillo Dominici, fredigitalphotos.net