Pajzsmirigy-betegségek: a TSH érték önmagában kevés a diagnózishoz
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus túlműködéséről beszélünk, ez alatt túlműködésről. Szubklinikus alulműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, alulműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára. A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek . Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
www.endokrinkozpont.hu

Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Családinet hozzászólások:
Engedje meg, hogy leírjam történetemet.
Problémáim 1990-ben kezdődtek.Hasfájásaim voltak és székelési problémáim. A belgyógyász a nőgyógyászhoz, nőgyógyász a belgyógyászhoz küldött, de senki nem talált semmit.1990 decemberében sürgősségivel megműtöttek, mert majdnem perforált a vakbelem. S amikor felnyitották a hasam derült ki, hogy a belem, a petefészkeim stb. be volt gyulladva, s ezektől begyulladt a vakbelem is. Ettől a gennytömegtől akkor (több napi kivezetéssel) megszabadultam.
De a problémáim, mint hasfájás, székelési probléma (székrekedés) továbbra is fennálltak.
1992-ben béltükrözés semmilyen eltérést nem állapított meg.
Még ugyanebben az évben izzadás, gyors szívritmus keserítette mindennapjaimat, mire a körzeti orvosom vizsgálat után csak annyit mondott: Strumicije van. Majd nem történt semmi.
Eltelt megint 3 év, de nem lettem jobban, sőt gombócérzésem egyre nőtt, úgy hogy megint elmentem a körzeti orvosomhoz. Ő elküldött az akkori területileg illetékes pajzsmirigy szakambulanciára, a János kórházba. Ott megállapították, hogy strummám van. Akkor derült ki számomra, hogy a strumici valószínűleg ezt jelentette.
1995 júniusában pajzsmirigyem jobb lebenyét eltávolították 3 cm göb miatt. TSH értéket akkor nem néztek, a többi (T3-U, T4 RIA, Free-T4, Free-T3) értékem normál tartományban volt. A műtét után nem kaptam semmiféle tájékoztatást, hogy ellenőriztetnem kéne magam időnként.
Jó pár évig nem is volt semmi bajom, leszámítva székrekedési-, többletsúly- és bőrproblémáimat.
2004-ben állapotos lettem, hosszú várakozás után. A 6. hónapban ellenőrizték a pajzsmirigy értékeimet, akkor TSH 0.386, T4 13.70, T3 8.43 volt.
Gyermekem egészségesen megszületett.

2006-ban szédüléses betegség lett úrrá rajtam, amivel nem tudtak mit kezdeni az orvosok.
2006 és 2013 között ezzel a szédüléssel teltek mindennapjaim, hol jobban éreztem magam, hol rosszabbul.
2012 év végén sokat fogytam, és 2013 áprilisában annyira rosszul lettem, hogy nem tudtam dolgozni menni. Egy éjszakai fejfájással kezdődött, iszonyatos migrénem lett arra ébredtem éjjel, és onnantól semmi nem volt jó. Csengett-zúgott a fülem, megállapította a fülészet, hogy méréssel igazolhatóan valóban cseng a fülem. A neurológus megállapította, hogy szemtekerezgésem van, kaptam értágító kezelést, de nem javult az állapotom.
MR eredményem alapján születésemtől fogva a baloldali nyaki fő artériám nem megfelelő helyen megy fel a fejembe, ezért benyomódás látható rajta.
2013 szemptemberében a TSH értékem: 0.19 volt, szabad T4 értékem: 11.23.
Ekkor küldtek el endokrinológushoz.
2013 októberében TSH értékem 0.12, szabad T4 értékem 10.92, TSH rec.elleni at. 1.7 volt.
Ekkor Metothyrin tablettát kaptam, melynek hatására TSh értékem 2013 decemberében 2.19, azaz normális lett.
De 2014 februárjában TSh értékem 0.34, szabad T4 értékem 13.04, szabad T3 értékem 4.81 volt. Megint elkezdődtek rosszulléteim. 2014 áprilisában 0.96 volt TSH értékem.
Az endokrinológusom szerint agyalapimirigy problémám van.
A fentiek alapján kérem segítségét, mert nem teljesen értem mi is a problémám.
Illetve milyen vizsgálatokat végeztessek még el esetleg, hogy pontosítani tudjam betegségemet.
Köszönettel: Marika
Közösségi hozzászólások: