Joghurtkészítés s.k.
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-07
Európába a joghurt a 16. században, 1. Ferenc francia király uralkodása idején került. A király állandó bélproblémákkal küszködött, de panaszait az udvari doktorok nem tudták megszüntetni. Ezért segítséget kértek a török szultántól, aki elküldte az egyik legügyesebb orvosát egy birkacsordával a francia királyhoz. Itt a birkák tejéből a királynak joghurtot készített, és ettől a király egészsége rendbe jött.
Ettől Franciaországban a joghurt egy időre igen népszerű ital lett, azonban nemsokára mégis feledésbe került, és mintegy 400 év kellett, hogy a nyugati civilizáció ismét felfedezze. A 20. század elején Párizsban, a Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilja Mecsnyikov az emberi élet meghosszabbítása céljából végzett kutatásokat, és azon törte a fejét, hogy a joghurtban található baktériumok hogyan járulhatnának hozzá mindehhez. Kiindulópontja egyrészt volt, hogy a bélben olyan káros baktériumok is lehetnek, melyek az emésztés során az ember számára mérgező anyagokat termelnek, másrészt meg felfigyelt arra, hogy a szülőföldjén, a kaukázusi hegyekben élő pásztorok igencsak sokáig élnek.
Barátságos bacik
Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára:, mert a benne lévő "barátságos" baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat előállító káros baktériumok elszaporodását. Mecsnyikovot 1908-ban munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt hevített tejből készül, de kellenek hozzá erjesztő mikroorganizmusok. A joghurt a közönséges aludttejtől csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 4–6% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik.
Otthon is készíthetünk joghurtot. Akkor biztosan tudjuk, mi van benne…Ám az első adaghoz szükséges baktériumokat egy pohár (bolti) joghurtban vihetjük haza. Melegítsünk egy liter tejet langyosra, adjunk hozzá egy evőkanál joghurtot, és tartsuk a folyadékot 3–4 órán át 35–40C fokon, majd hűtsük le. Két-három óra múlva fogyaszthatjuk. Ha jól lehűlt, mehetnek bele a finomságok, dióreszelék, gyümölcs, lekvár…
Éljen az élőflórás!
Figyelem! Csak élőflórás joghurt a jó, az utókezeltben már nincs élő, életképes joghurtgomba!
A kefír a joghurthoz hasonló módon készül, csak itt nem joghurt kultúrát használnak a beoltáshoz, hanem kefirgomba tenyészetet. A folyamat során mintegy 0,5 %-nyi alkohol is keletkezik.
A tej megfelelő hőmérsékleten tartását legegyszerűbben joghurtkészítő géppel biztosíthatjuk. Ez a nevével ellentétben nem valami komolyabb szerkezet, csak egy egyszerű, amit az elkészítési költségeihez képest meglehetősen borsos áron árulnak. Ugyanis az egész nem más, mint gyakorlatilag egy kicsit hőállóbb műanyagból készített doboz, benne egy megfelelő, kis teljesítményű elektromos fűtőszállal, ami kizárólag a szükséges mértékben melegíti fel a dobozt, így a műanyag hibátlan működés esetén nem olvadhat meg, vagy gyulladhat ki.
Barátságos bacik
Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára:, mert a benne lévő "barátságos" baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat előállító káros baktériumok elszaporodását. Mecsnyikovot 1908-ban munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt hevített tejből készül, de kellenek hozzá erjesztő mikroorganizmusok. A joghurt a közönséges aludttejtől csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik, majd kb. 95 oC-ról kb. 45 oC-ra hűtik, és 4–6% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Néhány órán át 45 oC körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik.
Otthon is készíthetünk joghurtot. Akkor biztosan tudjuk, mi van benne…Ám az első adaghoz szükséges baktériumokat egy pohár (bolti) joghurtban vihetjük haza. Melegítsünk egy liter tejet langyosra, adjunk hozzá egy evőkanál joghurtot, és tartsuk a folyadékot 3–4 órán át 35–40C fokon, majd hűtsük le. Két-három óra múlva fogyaszthatjuk. Ha jól lehűlt, mehetnek bele a finomságok, dióreszelék, gyümölcs, lekvár…
Éljen az élőflórás!
Figyelem! Csak élőflórás joghurt a jó, az utókezeltben már nincs élő, életképes joghurtgomba!
A kefír a joghurthoz hasonló módon készül, csak itt nem joghurt kultúrát használnak a beoltáshoz, hanem kefirgomba tenyészetet. A folyamat során mintegy 0,5 %-nyi alkohol is keletkezik.
A tej megfelelő hőmérsékleten tartását legegyszerűbben joghurtkészítő géppel biztosíthatjuk. Ez a nevével ellentétben nem valami komolyabb szerkezet, csak egy egyszerű, amit az elkészítési költségeihez képest meglehetősen borsos áron árulnak. Ugyanis az egész nem más, mint gyakorlatilag egy kicsit hőállóbb műanyagból készített doboz, benne egy megfelelő, kis teljesítményű elektromos fűtőszállal, ami kizárólag a szükséges mértékben melegíti fel a dobozt, így a műanyag hibátlan működés esetén nem olvadhat meg, vagy gyulladhat ki.
Következő hír
Egészítsük-e ki étrendünket?
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?
Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.












betöltés...