Az emberi és egér baktérium tenyészeteken elvégzett vizsgálatok érdekessége, hogy nem csak a sebgyógyulás eddig fel nem fedezett folyamataiba enged betekintést, de egyben mikroszkópikus szintű magyarázatot is nyújt a higiénia hipotézis megértéséhez.

Az 1980-as évek végén felfedezett higiénia hipotézis szerint a kora gyermekkorban elszenvedett fertőzések hiányában az immunrendszer megfelelő érése nem következhet be, így az a későbbiekben kóros reakciót fejleszthet ki a baktériumokkal és vírusokkal szemben.
A hipotézis így választ ad arra a kérdésre is, hogy miért gyakoribbak szénanáthás és ekcémás megbetegedések a kiscsaládokban élő gyermekeknél, mint a nagy családokban felnövekvő gyermekek körében, akik feltehetően több fertőzésen estek át.

A bőr normál mikroflórájának, vagyis a bőr felszínén élő mikroszkópikus és rendszerint ártalmatlan baktériumoknak egyike a staphillococcus. A kutatás során egy olyan, korábban nem ismert folyamatra derült fény, melynek során a staphillococcus baktérium megakadályozta a bőr gyulladását. A folyamat a staphillococcus és a bőr leggyakoribb sejttípusaként ismert keratinociták együtthatása által valósul meg. A kutatók azt is felfedezték, hogy a bőr sérülése után jelentkező normál gyulladás kialakulásához a Toll-like receptor 3 (TLR3) aktivációja is szükséges
A keratinocitáknak erre a receptorra van szükségük ahhoz, hogy a normál gyulladásos folyamat kialakuljon. Ahhoz pedig, hogy ez a folyamat ne tolódjon el túlságosan agresszív irányba nélkülözhetetlen a staphillococcus baktérium jelenléte.