A statisztika szerint egytől tizennyolc éves korig a gyerekek életét leginkább veszélyeztető tényező a külső okok miatt bekövetkező baleset. Körülbelül ugyanannyi gyerek hal meg balesetekben, mint minden más betegségben. Az elszenvedett baleseteknek az egyharmada leginkább az áprilisi, májusi hónapokban éri a gyerekeket. Ebben az időszakban főként a szabadban végzett sporttevékenység közben jellemző a veszély, amikor például kerékpározni, gördeszkázni, görkorcsolyázni kezdenek a gyerekek. Ezek mellett az autóbalesetek is jellemzően ebben az időszakban történnek. Télen kedvezőtlenebbek az útviszonyok, csúszósabbak az utak, mégsem ez az időszak a legveszélyesebb a gyerekek szempontjából, mert ilyenkor a felnőttek jobban vigyáznak, hogy ne okozzanak balesetet.

„Az egyre melegebb időjárás a vízi baleseteket is szükségszerűen magával hozza. Gyakran előfordul sajnos, hogy az otthoni medencében történik tragédia. Pedig ez teljesen egyszerűen megelőzhető: a medencék körbekerítésével kiküszöbölhetjük, hogy az egy-kétéves, úszni nem tudó, és segélykiáltásra sem képes gyerek belefulladjon a vízbe.” - tette hozzá Dr. Krivácsy Péter, az Országos Mentőszolgálat Gyermeksürgősségi Módszertani Csoportvezetője, a K&H gyógyvarázs egészségügyi-program zsűritagja.

Számszerűsítve: öt-hat év alatt egy általános iskolányi gyereket veszítünk el. Évente három-négy általános iskolányi osztálynak megfelelő számú gyermek szenved halálos kimenetelű balesetet. Ezzel az európai országok rangsorában meglehetősen rossz helyen állunk. Közlekedésbiztonsági felmérésekből látható, hogy a fejlett országok az elmúlt húsz évben különböző baleset-megelőzési kampányok kapcsán 30%-kal csökkentették a gyerekeket ért balesetek arányát. Európai felmérések alapján Ausztriában 88%, Svédországban 97% azok aránya, akik például az autóban bekötik a gyermeküket a biztonsági ülésbe. Magyarországon ugyanez az arány csak 30%.

„A korábbi évekhez képest kevesebb gyerek él Magyarországon, de a balesetek száma abszolút értékben nem csökkent, inkább emelkedett. A halálos balesetek száma minimálisan, de szerencsére csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy ritkábban szenvednek életveszélyes vagy nagyon súlyos károsodásokat. Azonban így is évente kétszáz-kétszázötven gyereket ér olyan baleset, amelyben vagy meghalnak, vagy amelyből maradandó egészségkárosodásuk származik. Azt tapasztalom mind mentőorvosként, mind traumatológusként, hogy a gyerekeket ért balesetek jó része előre gondolkodással megelőzhető lenne.” - mondta Dr. Kassai Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermek-traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

A baleset megelőzésben alapvető feladata van a szülői figyelemnek. A szülők legfontosabb feladata, hogy ne engedjék a gyerekeket olyan helyzetbe kerülni, amikor tudható, hogy baleset érheti őket. Ezek azok az esetek, amikor például nem engedik meg azt, hogy a gyermek felmásszon a villanyvezetékre. Minden évben több olyan súlyosan, elektromosan égett, sérült gyermek kerül a sürgősségi osztályokra, aki felmászott a tízezer voltos vezetékekre, illetve az oszlopaikra, kíváncsiságból, a saját erejének kipróbálása céljából. Ezeket a helyzeteket egyértelműen ki kell védeni. Másrészt, ha nem is tudunk minden tragédiát megelőzni, kellően felkészülhetünk a veszélyt rejtő helyzetekre. Ilyen például a kerékpározás, a közlekedésben való részvétel. Bizonyos védőfelszerelések, például biztonsági gyerekülés, sisak, könyökvédő, térdvédő használatával elkerülhetjük a nagyobb sérülés veszélyét. Ez is a szülőkön múlik, hiszen az ő feladatuk, hogy megtanítsák, hogy muszáj használni a talán kényelmetlen, ám rendkívül hasznos felszereléseket.

„Nagyon fontos, hogy a gyerek felé mit közvetít a szülő. Mondhatunk a gyereknek bármit, elsősorban arra fog figyelni, hogy a szülő mit mutat. Ha a felnőttek is bekötik a biztonsági övet maguknak, a gyerek nem fog hadakozni, hiszen iránymutató példát lát maga előtt. Ha pedig a szülő sem köti be magát, akkor nyilvánvalóan ellenállást fog kiváltani a gyermekből.” - magyarázta Dr. Krivácsy Péter.

1. A gyermeket soha ne hagyjuk magára, még néhány másodpercre sem. Ha félrenézünk, bármelyik pillanatban megtörténhet a szerencsétlenség, a kicsi belefulladhat a kád vízbe, vagy leeshet a pelenkázó asztalról.
    
2. Ügyeljünk a megfelelő biztonsági eszközök használatára: az autóban mindig kössük be a gyermeket, mégpedig menetiránynak háttal, amíg lehet – ha nem így teszünk, a gyermek gyenge nyaka a fej súlyát nem lesz képes megtartani, és előrebillenéskor eltörik.  
    
3. Ha megtörtént a baleset, fontos, hogy higgadtan viselkedjünk, nézzük meg, milyen a sérülés, eszméleténél van-e a gyermek. Ha komoly vérzése vagy fájdalma van, esetleg a légzése is akadozik, azonnal hívjunk mentőt.
    
4. A mentőszolgálat telefonszáma 104. Ha hívjuk őket, figyeljünk arra, hogy megfelelő címet mondjunk és próbáljuk minél pontosabban leírni a sérülést.
    
5. Ha súlyos a baleset, ne vigyük be mi magunkkal a kórházba a gyermeket, mert a rögzítés nélküli, vagy nem megfelelően kezelt sérülések később komoly problémát okozhatnak. A mentőszolgálat szükség szerint megfelelő rögzítéssel, fájdalomcsillapítással, folyadékpótlással és a vérzés miatti egyéb szövődmények esélyét csökkentve szállítja a kórházba a gyereket.

Az információs anyag összeállítása a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ és az Országos Mentőszolgálat szakértői segítségével, valamint a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült. A K&H gyógyvarázs program minden évben jelentős összeget szán létfontosságú műszerek vásárlására a gyermek-egészségügyi intézmények számára. Az eszköztámogatás idén is pályázat útján érhető el.

Forrás: LWp Kommunikáció

Fotó: www.foter.com

betöltés...