A sokmilliárdnyi idegsejtünk magzati korban alakul ki, növekszik, érik, végső működési helyére vándorol és a világra jövetelt követően folyamatos kölcsönhatásba kerül a külvilággal. Működés közben a sokat használt kapcsolatok megerősödnek, az egymással nem kommunikáló idegsejtek között pedig megszűnik az összeköttetés.

Nem igényel sok magyarázatot az a tény, hogy ebben az életkorban, amelynek jellemzője az állandó fejlődés, az elszenvedett sérülések élethosszig tartó hatással bírnak. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között is a gyermek önmagát és a környezetét megismerni, és arra hatni képes, rugalmas személyiségű, önellátó felnőtté váljon, több figyelmet és támogatást igényel, mint kortársai.

Mivel ellátásuk kulcsa a szülők kezében van, ezért az ő széleskörű tájékoztatásuk és ösztönzésük, hogy merjenek utánajárni a lehetőségeiknek, az egészségügyben dolgozó mindannyiunk felelőssége. A mulasztást később már nehezebb helyrehozni.

A cikk célja a kora gyermekkorban elérhető fejlesztő és terápiás módszerekkel kapcsolatos fogalmak tisztázása, a terápiás javaslat felállításáig vezető út fontosabb állomásainak sorra vétele. Ezáltal próbálok a szülőknek támpontokat adni, hogy ebben az érzékeny periódusban, amikor akár hetek-hónapok is döntő jelentőséggel bírnak (a felnőttkori sztrókkal kapcsolatban emlegetni szokott “time is brain” elv-vagyis, hogy durva fordításban az idő agyszövettel egyenlő, itt is érvényes) a lehető legkorábban jussanak el gyermekeikkel együtt egyénre szabottan a legmegfelelőbb szakemberhez.

Kezdjük a legelején!

Mit jelentenek az alábbi fogalmak: eltérő fejlődésmenet, korai fejlesztés?

Korai fejlesztésre

akkor van szükség, ha a gyermek teljesítménye egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől.

Szakemberek által gyakran használt fogalom az ún. “eltérő fejlődésmenet”.

Normális/átlagos fejlődés esetén

a mozgás, értelem, hallás és látás, beszéd és nyelv, közösségbe való beilleszkedés, érzelmi élet és viselkedés szempontjából nagyjából egyenletes mértékben, azonos ütemben gyarapodnak a gyermek készségei. Az átmeneti elakadások fokozott odafigyelést, utánkövetést igényelnek. Tartós zavar esetén korai fejlesztés jön szóba.

A korai fejlesztés és gondozás

tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

A kora gyermekkori intervenció

(vagyis beavatkozás) egy szélesebb értelmű fogalom, magában foglalja nem csak az ellátást, hanem az arra jogosultak szűrését, a probléma felismerését és jelzését és a diagnosztikus munkát is. Emellett hangsúlyos a szülőknek, családnak a fejlesztésbe való bevonása, mozgósítása és megsegítése.

Korai fejlesztésben a gyermekek 0-tól 5 éves korukig vehetnek részt, amennyiben az időszakos szakértői felülvizsgálat ezt megerősíti. 3 évet betöltött gyermek akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

A kora gyermekkori intervenció célcsoportjai közül jelen cikk a fejlődési rizikóval született, sérült, megkésett/eltérő fejlődésű gyermekekre fókuszál.

Milyen intézményi háttér áll rendelkezésre a korai fejlesztés elősegítésére?

Először vegyük sorra, kik és milyen szakterületen vesznek részt a korai fejlesztésre és gondozásra szoruló gyermekek felismerésében és megfelelő szakemberhez juttatásában?

0. Elsődleges megelőzés:

Célja az egészségkárosodás és a megbetegedés megelőzése (várandós gondozás, szülészeti ellátás stb.).

1. Szűrés, felismerés:

Veszélyeztetett vagy már sérülést szenvedett csecsemőkkel legkorábban az Újszülött osztályon vagy Perinatális Intenzív Centrumokban dolgozók találkoznak. Később az otthon nevelkedő csecsemők esetén a védőnő, körzeti gyermekorvos, majd a kisgyermeknevelő jelezhet valamilyen fokú eltérést. Mindenek előtt pedig maga a szülő is kezdeményezheti a kivizsgálást, amennyiben problémát észlel.

2. Kivizsgálás:

Ahhoz, hogy a gyermek a lehető legkorábban, egyénre szabott, megfelelő ellátásban részesüljön, feltétlenül szükséges az alapos diagnosztikai munka, amelynek részletekbe menő tárgyalása egy további cikk tartalma lehet. A kóreredet és diagnózis felállítása szakorvosi feladat.

A kivizsgálás nem zárja ki a párhuzamosan megkezdett terápiát!
Részletes kivizsgálás hiányában viszont bármely terápia indítása ellenjavallt!

3. Szakértői Bizottsági felmérés:

Korai fejlesztésre minden életkorban a Szakértői Bizottság tesz javaslatot.

18 hónapnál fiatalabb korban a Szakértői Bizottság külön vizsgálat nélkül, mások mellett gyermekneurológus szakorvos által elkészített diagnosztikai véleménye és a terápiás javaslat alapján javasolhatja a korai fejlesztést.

18 hónapnál idősebb gyermeknél a Szakértő Bizottság által végzett ún. szakértői vizsgálat a korai fejlesztés és gondozás szempontjából kikerülhetetlen. A Szakértői Bizottság egy több területről érkező, különböző szakmai szemlélettel dolgozó szakemberekből álló csoport, amely komplex pszichológiai, gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálatot végez és az eredmények tükrében szakértői véleményt készít. A vizsgálatra a szülő kérésére, de mindig a szülő egyetértésével kerülhet csak sor, a pedagógiai szakszolgálatnál történő írásbeli formanyomtatványon (15/2013. EMMI rendelet 1- számú melléklete) történő kérelem benyújtásával.

A Járási Szakértői Bizottságok végzik a 3 éven felüli gyermekek teljes körű vizsgálatát (kiv. Sajátos nevelési igény gyanúja).

A Megyei (fővárosi kerületi) Szakértői bizottságok jogkörébe tartozik többek között a 3 éven aluli gyermekek kivizsgálása, valamint bármely életkorban a felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

Az Országos Szakértői Bizottságok mozgásszervi-, hallás-, látás- valamint beszédfogyatékosság gyanúja esetén végeznek kiegészítő vizsgálatokat, amit közvetlenül ezen intézményeknél is lehet kezdeményezni.

Itt következzék egy kis kitérő a Pedagógiai Szakszolgálat intézménye felé!

A Pedagógiai Szakszolgálat a szülők és a pedagógusok megsegítésére létrejött intézményrendszer. Biztosítja a szervezeti hátteret ahhoz a köznevelési törvényben rögzített joghoz, hogy minden gyermeknek jár az állapotának megfelelő, megkülönböztetett ellátás. Kötelezően tíz szakfeladatot lát el, ezek közé tartozik a korai fejlesztés, valamint a Szakértői Bizottsági tevékenység. A szakszolgálat szolgáltatásainak igénybevétele állampolgári jogon jár, ingyenes.

A szakértői bizottságok a megfelelő ellátó intézményt is kijelölik a gyermek számára.

4. Korai fejlesztés és gondozást ellátó intézmények:

Otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló-nevelőotthona, gyermekotthon, pedagógiai szakszolgálattal szerződést kötött speciális intézményekben (ún. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k), Korai Fejlesztő Központ), Egységes Konduktív Pedagógiai Intézmény (volt Pető Intézet).

Emellett egészségügyi intézményi keretek közt (klinikák, kórházak, szakrendelők) szervezett korai diagnosztika és terápia is folyik, de ez esetben is feltétlenül fontos, hogy a gyermek Szakértői Bizottsághoz kerüljön, ugyanis ez a kulcsa a szintén nélkülözhetetlen gyógypedagógiai fejlesztésnek (látássérültek, hallássérültek, értelmileg akadályozottak, mozgásban korlátozottak, autizmus spektrum betegség szempontjából veszélyeztetettek pedagógiája stb.).

Önköltséges formában is rendelkezésre állnak korai terápiás feladatkörű magánintézmények.

Cikkem végén szeretnék pár weboldal címmel segíteni a fejlesztő módszerek és ellátó intézmények közötti tájékozódást!

Bármerre induljunk és bármelyik fejlesztő/terápiás módszer mellé tesszük le a voksunkat, gyermekekről lévén szó, egyet sose felejtsük el:

“jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!”

Hasznos linkek (a teljesség igénye nélkül):

www.szentmargitkorhaz.hu/a-korhazrol/fekvobeteg-ellato-osztaly/fejlodesneurologiai-osztaly/
www.deveny.hu
www.bhrg.hu
www.semmelweis.hu/pak
www.gyoszi.elte.hu
www-fpsz.hu
www.dszit.hu
www.koraifejleszto.hu
www.heimpalkorhaz.hu

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Irodalom
Berényi Marianne-Katona Ferenc (2014): Fejlődésneurológia. Medicina, Budapest.
Berényi M.-Katona F. (2013): Fejlesztések és terápiák. Fogalomzavar, vagy vetélkedés a mindennapokért? In: Gyógypedagógiai Szemle, 41. évf. 3. sz., 174-186.
https://epa.oszk.hu/03000/03047/00061/pdf/EPA03047_gyosze_2013_3_174-186.pdf (letöltve 2019. június 25.)
Kereki J.-Lannert J. (2009) A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése (kutatási zárójelentés, készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megbízásából készült, a K-4206/08. számú szerződés alapján) (letöltve 2019.június 25.)
Kereki J. (2010) A koragyermekkori intervenció rendszerének anomáliái és jó gyakorlata. In: Gyógypedagógiai Szemle, 35. évf. 1.sz., 32-45.
https://epa.oszk.hu/EPA03047_gyosze_2010_1_032_045_32-45-pdf (letöltve 2019.június 25.)
 

Forrás: gyogyhirek.hu
Kép: Oksana Kuzmina / shutterstock