SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ösztönös mozdulatok a babáknál: a csecsemőkori primitív reflexek és hatásaik

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-01-03
Primitív reflexeknek azokat az automatikus mozgásmintákat nevezzük, amelyek az anyaméhben fejlődnek ki, születéskor és az első hónapokban jelen vannak, azonban egy idő után el kell tűnniük. Ne lepődj tehát meg, ha fiatal kisbabád ezeket a mozdulatokat teszi, azonban jelezd szakembernek, ha idősebb korában sem hagy fel velük:
Ösztönös mozdulatok a babáknál: a csecsemőkori primitív reflexek és hatásaik

A csecsemőkori primitív reflexek ösztönös, nem tudatosan irányított válaszreakciók különböző külső behatásokra. Az idegrendszer éretlensége váltja ki őket, ezért mindenképpen gondot jelent, ha későbbi életkorokban is megfigyelhetőek.


Lépegető reflex (6-10 hetes korig)

Az újszülött a hóna alatt függőlegesen tartva és lábait a talajhoz érintve lépegető mozdulatokat tesz. Ez a reflex már az anyaméhben érezhető – ezt csinálja, amikor úgy érezzük, rugdos -, és nagyon hamar eltűnik, hogy aztán a járás tanulásakor immár tudatosabb formában térjen vissza.


Moro reflex (2-4 hónapos korig)

Átkaroló reflexnek is nevezik. Ha a kisbaba megijed, erős hangot hall, vagy elveszti az egyensúlyát, karját és lábait széttárja, majd ölelő mozdulatot tesz. Az egyensúlyérzék kialakulásában van fontos szerepe.


Markoló reflex (3 hónapos korig)

A fogó- vagy markoló reflex során a kisbaba, ha ujjunkat a tenyerébe helyezzük, olyan erősen rászorít, hogy akár meg is tudjuk emelni. Később a tudatos fogás elsajátításában játszik szerepet.
Ha túl sokáig fennmarad, akadályozza a finommozgások fejlődését, és görcsös ceruzafogáshoz vezet.


Kereső és szopó reflex (3-4 hónapos korig)

A fiatal csecsemő, ha a szája szélét megérintjük, az ujjunk felé fordítja a fejét, és szopó mozdulatot tesz. Újszülöttkorban az önálló táplálkozás miatt fontos ez a reflex, később pedig a beszédtanulás során lesz fontos szerepe.
Ha túl sokáig fennmarad, rágási nehézségek, helytelen artikuláció, nehézkes beszédtanulás és nyálfolyás jelentkezhet.


Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (5-6 hónapos korig)

Ha a baba feje oldalra hajlik, az azonos oldalon lévő karját és lábát kinyújtja, az ellenkező oldalon lévőket pedig behajlítja. Ez a reflex már az anyaméhben megjelenik, és hozzájárul többek között ahhoz is, hogy az érett magzat az anyával együttműködve tudja a saját születését támogatni.
Ha a későbbiekben is fennmarad, megnehezíti a járástanulást, mivel az egyik oldalon megfeszülő, másik oldalon ellazuló végtagok miatt a gyermek hamar elveszíti az egyensúlyát. Iskoláskorban a ceruzatartás is gondot okozhat.


Galant vagy hátgerinc-csípő reflex (9 hónapos korig)

A magzat 20 hetes kora táján jelenik meg. Ha a hason fekvő baba gerince mentén végigsimítunk, azonnal felhúzza a lábait, és elfordítja a csípőjét. Mivel a reflex a hólyag és a belek működésével is összefüggésben áll, azok a gyerekek, akiknél ez sokáig fennmarad, az átlagnál később lesznek szobatiszták.


Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (6 hónapos kortól 11 hónapos korig)

A négykézláb álló baba fejét felemelve a sarkára ül le, és a két karjával támaszkodik. Ha a fejét lehajtja, a lába kiegyenesedik, a karja behajlik. Ez a mozdulatsor segít a talajtól való felemelkedésben, de megakadályozza a mászást, ezért 11 hónapos korig integrálódnia kell.


Babinski- vagy talpi reflex (10-24 hónapos korig)

Ha a csecsemő talpán tompa tárgyat húzunk végig, lábujjai kifelé szétnyílnak. A reflex járástanuláskor tűnik el végleg. Ha mégis fennmarad, egyensúlyproblémákat, nehézkes járást okoz.


Landau reflex (3 hónapos kortól 12-24 hónapos korig)

Ha a babát a mellkasánál megtámasztva vízszintesen felemeljük, hátgerincét megfeszíti, homorítja, fejét felemeli. Ha a fejét előrebillentjük, a feszítés megszűnik. A maga idejében ez erősíti a gerinc izomzatát, óvodás korig fennmaradva azonban már egyensúlyozási nehézségeket okoz.


Tónusos labirintus reflex (előre hajoláskor 3-6 hónapos korig, hátrahajoláskor 3 évig)

A fej előre hajtásakor a baba a karjait a törzse előtt behajlítja, lábait felhúzza. Hátrahajláskor a törzsét homorítja, végtagjait kinyújtja és széttárja. Mindez elősegíti a helyes izomtónus és izomműködés kialakítását, valamint a fej- és testtartás stabilizálását.
A későbbi életkorokban folyamatos lábujjhegyen járást okoz.

A sokáig fennmaradó primitív reflexek idősebb korban részképesség-zavarokhoz és tanulási nehézségekhez köthetőek, ezért ilyenkor érdemes még iskoláskor előtt megfelelő terápiát (Ayres-terápia, Alapozó-terápia, TSMT stb.) kezdeni.

Figyelem! A reflexek meglétének ellenőrzése orvosi feladat, óva intünk attól, hogy otthon magad próbáld reflexmozgásokra ösztökélni a picit! Szakszerűséget igényel egy ilyen törékeny apróság mozgatása, egy rossz mozdulattal bajt okozhatsz, ezért bízd a gyermekorvosra a feladatot! Soha ne feszítsd meg babád testét, ne tegyél a testrészeivel erőltetett mozdulatokat, ne állítsd lábra, ültesd fel idő előtt, mert komoly károkat okozhatsz! A fejlettségének megfelelő, megengedett mozdulatokról mindig kérd ki a védőnő, gyermekorvos véleményét.

Kapcsolódó cikkeink:

 

A cikket lektorálta:

Makay Zsuzsa

Makay Zsuzsa

 

Védőnő, családterapeuta

 
 

Kép: Oksana Kuzmina / shutterstock

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
Megugrott a szamárköhögéses esetek száma hazánkban

Megugrott a szamárköhögéses esetek száma hazánkban

Már a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján is kezeltek idén súlyosan beteg gyermeket szamárköhögéssel. Míg a korábbi években maximum egy-két megbetegedést tapasztaltak éves szinten Magyarországon, addig az idei első negyedévben már 12 esetet regisztráltak. A betegség ellen létezik védőoltás, amit a gyerekek kötelező oltásként kapnak meg, de a kisbabákra különösen veszélyes lehet, ha a védettség kialakulása előtt fertőződnek meg a kórral.
A szerkesztő ajánlja