A bélmikrobiota jelentősége

A bélmikrobiota a bélrendszerünkben élő nagyszámú élőlények (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűeknél kisebb élőlények) zárt közössége, ami alapvetően befolyásolja egészségi állapotunkat. Többek között kulcsszerepet tölt be a hatékony emésztésben, gátolja a kórokozók megtelepedését, ártalmatlanítja a toxikus anyagcseretermékeket, és támogatja az immun- és idegrendszer fejlődését – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy minél nagyobb a diverzitása a bélmikrobiotának, annál erősebb és egészségesebb. A bélben lévő mikroorganizmusok közösségét a genetikai és környezeti tényezők együttese határozza meg, és egészségének szempontjából óriási jelentősége van a méhen belüli életnek, a születés és a korai táplálás módjának, valamint az első három életévnek.

A bélmikrobiota kialakulásának első állomásai

Már a méhen belüli élet során megjelennek az első baktériumtelepek a magzat bélrendszerében. Sőt az is megfigyelhető, hogy a fejlődő magzatot ért hatások (pl. az anyai stressz, antibiotikus kezelés) változást okozhatnak a bélmikrobiota összetételében. Dr. Pászthory Erzsébet szerint a születés módja is döntő jelentőségű lehet:

„Kutatások igazolták, hogy a hüvelyi úton és a császármetszéssel világra jött gyermekek bélmikrobiotája eltér egymástól. Ennek az az oka, hogy a hüvelyi szülés során, amikor a magzat végighalad a szülőcsatornán, találkozik az édesanya hasznos hüvely- és bél- mikroorganizmusaival, ami befolyásolja saját bélmikrobiotáját. De ugyanilyen fontos az „aranyóra” is, mivel az anyával történő azonnali bőr-bőr kontaktus révén a baba bélrendszere hasznos baktériumokkal kolonizálódik”.

A császármetszéssel született gyermekek esetében azonban ez a találkozás kimarad, így bélrendszerükben kevésbé kedvező baktériumtörzsek (pl. Staphylococcusok, Clostridium törzsek) fognak megtelepedni. A császármetszések egyre növekvő aránya (jelenleg minden 100 gyermekből 40 műtéti úton segítenek világra) mindenképpen elgondolkodtató a gyermek későbbi egészségére nézve.

A szoptatás jelentősége a bélmikrobiota szempontjából

A korai táplálás módja jelentősen befolyásolja a bélmikrobiota összetételét. A szoptatásról tudható, hogy jótékony hatással van az anya és a gyermek testi-lelki-mentális egészségére, és erősíti a kettejük közti különleges kapcsolatot. Az anyatej tápanyagösszetételének köszönhetően a legideálisabb táplálék a baba számára. Számos kutatás bizonyította, hogy védelmet nyújt a babának a fertőző betegségekkel szemben, csökkenti a felnőttkori asztma, az elhízás, a cukorbetegség és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát is. Ennek a magyarázata – mondja Pászthory doktornő, hogy az anyatej saját mikrobaközösséget tartalmaz, ami hozzájárul a szoptatott baba bélmikrobiotájának kialakításához. Ráadásul a természet arról is gondoskodott, hogy az anyatejben található 200 különböző típusú oligoszacharid (prebiotikumok) révén tápanyaggal lássa el ezeket a jótékony baktériumokat. Érdekes adalék, hogy úgy tűnik, a szoptatás időtartama és kizárólagossága is beleszólhat ebbe a folyamatba. Megfigyelték azt is, hogy azok a csecsemők, akik cumisüvegből kapták az anyatejet, eltérő mikrobiotával rendelkeznek, mint azok, akiket közvetlenül a mellből tápláltak.

„Hároméves korra alakul ki a mikrobiota egyéni mintázata, melynek összetételében a hozzátáplálás is nagy változást hoz. A gyermek bélrendszerének egészségét elsősorban a nyugodt, stresszmentes várandóssággal, a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatással és a szoptatás mellett elkezdett, tudatosan megtervezett hozzátáplálással segíthetjük elő"

– hangsúlyozza a gasztroenterológus szakember. 

Forrás: Gasztroenterológiai Központ (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos