Nem kell a babának külön főzni, és nem kell őt etetni sem. Az étkezés egy kellemes családi program lehet. Így kisebb eséllyel lesz válogatós, sokkal több élelmiszert és alapanyagot megismer, az új ételeket pedig bármikor bevezethetjük.

Kezdettől fogva darabos ételeket eszik, ami fejleszti a rágási és beszédfejlődési képességeket, de segíti a fogazat és a szájboltozat fejlődését is, valamint a szem-kéz koordinációt. Még a finommotorikus mozgásban is jobban teljesítenek a BLW-s babák.

De vajon milyen veszélyekkel járhat a darabos hozzátáplálás fulladás és félrenyelés tekintetében? Kiknek biztosan nem ajánlott? Mikor és hogyan érdemes elkezdeni? Többek között ezekről beszélgettünk Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal, aki ezt a hozzátáplálási formát követi 10 hónapos Hunor babájával.

Miről van szó? A BLW jelentése

A BLW a baby-led weaning rövidítése, ami nem más, mint a baba irányította hozzátáplálás. Sokan azt gondolják, hogy ez egyfajta új, modern megközelítése a hozzátáplálásnak, pedig ez tulajdonképpen már régóta működő hozzátáplálási forma. Sok étkezéssel összefüggő fizikai-pszichés betegség elkerülhető azzal, hogy a hozzátáplálás időszakában lefektetjük a megfelelő alapokat, és ennek egyik eszköze lehet a BLW is.

”A BLW során a kanállal etetés helyett a baba választja ki, fogja meg és emeli szájához, amit elé teszünk. A baba dönti el, hogy mit eszik és mennyit a felkínált ételekből, a szülő pedig azt, hogy mit készít a gyerekének” – mondja Pangl-Szarka Dorottya dietetikus. ”Én úgy álltam hozzá, hogy megpróbáljuk a darabosat, és ha elfogadja, tetszik neki, akkor ezt fogjuk csinálni. Hunor szerencsére nagyon élvezi, látom rajta, hogy már kifejezetten várja az étkezéseket. Csak előnyét látom annak, hogy emellett tettük le a voksunkat.”

A szakértő szerint 6 hónapos kor alatt az anyatej vagy ennek hiányában a tápszer a legideálisabb a baba számára. Ha pedig 10-11 hónapos korig nem eszik jelentősebb mennyiségeket a baba, de anyatejből vagy tápszerből igen, akkor nem kell megijedni. Ez az időszak arra való, hogy ismerkedjünk az ételekkel, formákkal, textúrákkal.

Ám ahogy mindent ez életben, ezt is lehet nagyon rosszul és nagyon jól is csinálni. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy ha emellett tennénk le a voksunkat, akkor előtte mindenképp konzultáljunk védőnővel, gyerekorvossal és legjobb esetben dietetikussal is.

Bízzuk a babára a döntést!

Ha tehetjük, akkor hagyjuk meg a babának a döntést. Nyugodtan tegyünk elé például egy kis párolt almát, és nézzük meg a reakcióit, hogy hogyan viszonyul hozzá.

A dietetikus azt javasolja, hogy ha egyszer elkezdtünk pürézni, akkor már ne váltogassunk a hozzátáplálási módok között, mert az nagyon veszélyes lehet.

”A pürét csak szívja és nyeli. Ha pedig nincs átmenet a püré és a darabos ételek között, akkor a darabosat is egyből megszívja és lenyeli, ami fulladásveszélyes. Érdemes tehát az elején eldönteni, hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat, ha pedig bizonytalanok vagyunk, akkor konzultáljunk szakemberrel.”

Nem ajánlott a BLW, ha:

• valamilyen fejlődési rendellenessége,
• nyelési nehézsége van a gyereknek,
• ha még nem mutatja az érettség minden jelét,
• táplálékallergia és/vagy -intolerancia merül fel a családban,
• a család nem áll készen arra, hogy az ő saját étrendjét a baba étrendjéhez igazítsa.

Mikor kezdjük el az igény szerinti etetést?

• Az első és legfontosabb a betöltött 6 hónapos kor.
• Fontos kritérium, hogy tudja tartani a fejét, törzsét, biztonságosan tudjon ülni - segítséggel.
• Mindenképp várjuk meg azt is, hogy eltűnjön a nyelvkilökő reflex.
• Ezeken kívül szempont lehet az is, hogy érdeklődjön az ételek iránt, képes legyen fogni és a szájához emelni tárgyakat.

”A BLW nagy hangsúlyt fektet a biztonságosságra azáltal, hogy kritériuma a stabil ülés. Gyakran tapasztalom, hogy a babát pihenőszékbe, szinte vízszintes helyzetbe teszik, mert úgy gondolják, hogy ha kanállal adnak pürét, akkor nem fog félrenyelni, pedig ez nem így van, ez nagyon veszélyes etetési mód” – árulja el a szakértő.

Hogyan kezdjük el?

A dietetikus azt mondja, hogy fontos szempont a könnyen emészthetőség. Ezért mindenképp gyümölcs- vagy zöldségféléket ajánl először.

”Lehet ugyanúgy almával, őszibarackkal vagy édesburgonyával is kezdeni (szezonalitástól függően), csak nem pürésítve, folyékony állagban, hanem egy puhább, de nem szétfőzött formában. Ha ugyanis szétfőzzük, akkor az már nem nevezhető BLW-nek.”

Azt javasolja, hogy a biztonságosság érdekében az ételt mindig megfelelő méretre és formára vágva adjuk gyerekünknek. Mint mondja, női mutatóujjnyi szélességű és hosszúságú darabokat érdemes a babának kínálni, például főtt sárgarépahasábok, hosszában harmadolt banán, kis rózsákra szedett brokkoli. Ha nem pároljuk a keményebb gyümölcsöket, például az almát, nektarint, akkor azt vékonyabb szeletekre vágjuk.

”Ha valami kerek, például egy szőlőszem vagy koktélparadicsom, akkor mindenképp félbe vagy negyedekbe kell vágni. Ha pedig valami nagyon sűrű, ragadós, mint a mogyoróvaj vagy a kesudióvaj, akkor figyelni kell arra, hogy ezek megtapadhatnak a baba szájpadlásán, így fulladásveszélyesek.”

Mindig függőleges helyzetben és felügyelet mellett egyen a gyerek! (ez a pürés hozzátáplálásra is igaz).

Ha a baba valamilyen ételt nem fogad el, akkor próbáljuk meg másféle formában, textúrában kínálni, vagy akár az ételbe belekeverve.

A BLW előnyei a dietetikus szerint

• Meghagyjuk a baba ösztöneit. A BLW egy természetes bizalmon alapuló módszer, nem tömjük meg a babát.
• Míg a pürés hozzátáplálás során is érdemes egyalapanyag-rendszert alkalmazni, a hozzátáplálási táblázatok sokszor ellentmondanak ennek. Itt azonban a babának bármikor bevezethetünk új ételt.
• Nem kell etetni a babát és az étkezés egy élvezetes családi program lehet.
• Könnyebb megoldani az étkezést egy utazás alatt is, nem kell külön pakolni a babának és azon gondolkozni, hogy hogyan oldjuk meg az étkezéseit.
• Sokkal több élelmiszert, alapanyagot megismerhet a pici.
• Fejleszti a rágási-, beszédfejlődési képességeket, valamint a fogazat és a szájboltozat fejlődését.
• Elősegíti a szem-kéz koordinációt, de a finommotorikus mozgásban is jobban teljesítenek a BLW-s babák.
• Megreformálhatjuk a saját étkezésünket is, valamint csökkenhet az ételpazarlás is. Az üveges bébiétel ugyanis nagyobb eséllyel landol a kukában.
• A BLW-s gyerek kisebb eséllyel lesz válogatós.
• Különböző állagokat, textúrákat ismerhet meg.
• Az étvágy kontrollálását is könnyebben meg tudja tanulni. Hiszen ha nem tömjük meg, hanem hagyjuk, hogy annyit és úgy egyen, amennyit szeretne, akkor sokkal jobb kapcsolata alakul ki az étellel.
   

Ugyanazt eszi, de nem bármit

Tévhit, hogy ha ugyanazt eszi a baba, mint mi, akkor bármit ehet. Ez ugyanis nem jelenti azt, hogy bármilyen étellel megkínálhatjuk. Ha a szülők eddig például chipsen és cukros üdítőn éltek, akkor nyilvánvalóan nem.

”A csípős fűszereket jó, ha egy ideig hanyagolja a család, és sómentesen kell főzni. Utána a saját adagunkat nyugodtan megsózhatjuk. A gyerekeknek viszont nincs vagy csak nagyon minimális sóra van szükségük. Ugyanígy érdemes odafigyelni a hozzáadott cukorfogyasztásra is, ez sem ajánlott 2 éves korig.”

Hozzáteszi, hogy ha natúr állapotban már megismerkedett a baba az ételekkel, elkezdhetünk fűszerezni: használjunk először zöldfűszereket - oregánót, bazsalikomot, majorannát, petrezselymet vagy kaprot.

Ha pedig a gyerek nem fogadja el az ételt, érdemes egy kicsit változtatni a fűszerezésen.

Allergének

A klasszikus ajánlásban szerepel, hogy melyik allergént mikor vezethetjük be - a BLW-nél ellenben azt mondják, hogy bármikor bármit bevezethetünk. Pangl-Szarka Dorottya dietetikus szerint azonban érdemes figyelembe venni a szakmai ajánlásokat.

”Én szakemberként nem tudok egyik hozzátáplálási formának sem a pártjára állni. Valahogy a kettő között látom a megoldást. Hiszen az ajánlásokat nem véletlenül hozták létre: mindenképpen fontos az allergének bevezetése után várni és megfigyelni a baba reakcióit.

A BLW ellenben nem veszi figyelembe, hogy mikor adjunk új ételt a babának, azt mondja, hogy bármikor, szünetet sem kell tartani a bevezetések között.”

Nem gyakoribb a félrenyelés és fulladás BLW-s babáknál

Nem nagy elemszámú kutatás alapján az mondható el, hogy BLW mellett nem gyakoribb a félrenyelés és fulladás kockázata.

”Nálunk nem volt baleset, egyszer-kétszer volt öklendezés, úgyhogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat.”

A szakértő szerint fontos különbséget tenni öklendezés és fulladás között. Az előbbi ugyanis természetes folyamat, egy reflex. Ilyenkor nem javasolja, hogy közbeavatkozzunk, a visszaöklendezett ételt ugyanis letolhatjuk a torkán, fulladást okozva. A fulladásra az jellemző, hogy nem ad hangot a gyerek, csak vörösödik, majd fehéredik, nem kap levegőt. Ebben az esetben azonnal tárcsázni kell a 104-es vagy a 112-es segélyhívót, amíg pedig kiérkeznek a mentők, addig a babát hassal lefele fektessük a tenyerünkbe, nagyobb gyermeket a térdünkre és így próbáljunk meg pici ütéseket gyakorolni a lapockái közé. Ezeken túl pedig mindenképp biztassuk köhögésre gyermekünket!

Félrenyelésről, fulladásról, légúti idegentestről bővebben: Így mentheted meg az életét, ha félrenyelt és fullad

Olvasd el ezt is: Mi az a BLW? - A védőnő tanácsai az igény szerinti hozzátáplálásról

Fotók: Pangl-Szarka Dorottya