Tisztelt Judit!

A gluténmentes étrend önmagában nem gyógyító hatású ebben a kórképben, de ma már ismert mechanizmus révén 2-3 hónapos alkalmazása előnyös lehet. Tudni kellene, hogy milyen típusú anti-TPO-ról van szó. IgG4?. Erről korábbi cikkemben részletesen írtam. Jeleztem előző kedves Olvasómnak is, hogy az autoimmun betegségek egymáshoz tásulhatnak és ennek a gyakorlatban is jelentsége van.
Van-e kapcsolat a pajzsmirigy autoimmun betegségei és a lisztérzékenység között.. A válaszom igen. Miért?
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely  többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A  betegség kialakulásának oka:  gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes  jelleg mellet szól, hogy  a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre  való fokozott hajlamot. A legújabb  nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98)  bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért.  A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és  súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget  csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy  jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek  közé sorolható.  Az arra hajlamos egyénekben  immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy  antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és  a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása  és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek  fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt  szükséges. A  legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és  munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
A transglutamináz II enzim  (TGase II) elleni antitestek  kimutatása  segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag  időigényes módszer (ELISA) helyett  az „immunszenzor  vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja  a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a  felismerés, hogy  a pajzsmirigyben is  van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység.  Ezt mutatja, hogy az autoimmun  pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest  és a TGase II fehérje elleni antitestek  egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell  pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.

Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-02-27 17:55:02