Tisztelt Kérdező!

Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján  Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
Van-e más immun eredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
Meddőség, menzesz zavarok?
Csökkent libido
IBS
Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
Hajhullás?
Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
Ízületi gyulladás?
Hüvelygyulladás?
Vitiligo (bőrfestékhiány)?
Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „un. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 19:20:37

Tisztelt Edit!

A a laboratóriumi eredményekből mindent és annak az ellenkezőjét is ki lehet olvasni. Ezért joggal írják:

"Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészség-károsodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz,aki megvizsgálta."

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 10:02:47

Tisztelt Zsófia!

Valóban lehet szerzett, örökletes, ill. autoimmun eredetű. Fontos! Ne a TSH-t, hanem a beteg panaszait célszerű kezelni!
. Tudja-e Ön, hogy a pajzsmirigybetegség jelenlétére mikor kell gondolnia?

Ha túlsúlyos és nem tud fogyni minden fizikai erőfeszítés és diéta ellenére.
Ha meddőség vagy ismétel spontán vetélés nehezítette meg életét
Ha csökkent vagy alacsony a libidója
Ha memóriazavara van, ha depressziós tünetek alakultak ki
Ha nem vagy alig befolyásolható szívritmuszavarai vannak
Ha szülés után nagyon kimerült, haja hullik, gondja van a szoptatással
Ha hőhullámai, kipirulásai vannak
Ha pánik tünetei, izomgörcsei, hajhullás, székrekedése, izületi panaszai vannak, amelyeknek oka nem derült ki

2. Tudja-e, hogy milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni?
Gyakran hallhatja, hogy a „ pajzsmirigy teszt normális. Ezzel kész is!” Sok doktor a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) un. normális szintjével megelégedik. Jóllehet óriási viták vannak ezen értékek körül. Van ahol ez az érték 2.5 és 5.5, máshol 0.5 é4.7 között van. A legújabb adatok 0.5 és 2.4 között adják meg. A baj nemcsak e, hanem az, hogy a beteg vizsgálata nélkül kívánják a diagnózist megadni. Kevesen értik meg, hogy a pajzsmirigy többi hormonjának (FT3 , FT4) és főleg az immunológiai vizsgálatra is szükség van! A legfontosabb javaslat: a beteg kikérdezése, a pajzsmirigy tapintása (az ultrahang nem elég!), a TSH, FT3, FT4 és az antitestek vizsgálata feltétlen szükséges! Az izotópos vizsgálat a göbös pajzsmirigybetegség esetén lehet feltétlen szükséges.
3. Tudja-e hogy kihez forduljon pajzsmirigy problémájával?
Az orvosok egy része azt mondja „a pajzsmirigy betegségeinek diagnózisa és kezelés könnyű”, azonban nem számolna a realitásokkal. Gyakran kerülhetnek a kezelő orvosok a következő csapdába
A hagyományos, konvencionális endokrinológus azt gondolja, hogy a betegek tünetei nem fontosak, egyedül a TSH szükséges. Azt gondolják, hogy abban az esetben ha ez normális, akkor minden rendben van. Ezek az orvosok csak a tesztre koncentrálnak, de nem foglalkoznak a beteg tüneteivel, a kezelés eredményével,ill. eredménytelenségével.
A felismeréshez és a gyógyításhoz a holisztikus elvet, az összefüggéseket is látó endokrinológus, nőgyógyász, háziorvos szükséges.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 09:14:01

Tisztelt Rajkó Ágnes !

Elviekben nem, de ehhez természetesen ismerni kellene a beteget is!
Tévedés azt hinni, hogy a laboratóriumi leletekből diagnózis lehet, ill. szabad mondani.Éppen tegnap volt nálam egyik kedves beteg, akinek jelentős mennyiségű laboratóriumi lelete volt és nem tért el az un. referenciától,de megtapintva kiderül, hogy pajzsmirigy göbe van, amely rosszindulatúnak bizonyult.
A hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is.
- Melyek a leggyakoribb panaszok, milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz?
- A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
- A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
- Hogyan zajlik az első vizsgálat, a holisztikus szemlélet jegyében?
- A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 08:51:35

Tisztelt Kérdező!

CD4 es a CD8 csak a helper és suppressor sejtek arányát mutatja, funkcióját nem.
Az egyik, egyszerű módszer:a neopterin mérése. Ezzel egyértelmű eredményt értünk el.
A neopterint 1967-ben Sakurai és Goto izolálta először daganatos betegek vizeletéből [1]. 1983-ban Huber és munkatársai megvizsgálták, milyen stimuláló faktorok hatására termelődik a sejtekben a neopterin. T-, B-, ill. macrophag sejtekhez adtak allogén sejteket, módosított autológ sejteket ill. mitogéneket. Azt találták, hogy mindhárom esetben van a T-sejt aktiváció mértékével arányos neopterin termelés, de nem a T-sejtek termelik, hanem az azokból felszabaduló anyagok hatására valamelyik másik sejt [2]. 1984-ben szintén Huber és munkacsoportja további vizsgálatokkal bebizonyíották, hogy valamennyi perifériás vérsejt közül egyedül a macrophagok termelnek neopterint. Macrophag-tenyészethez különböző, T-lymphocyták által termelt és potenciális induktornak gondolt anyagot (zymosan, forbol-myristat-acetát, CSF, IFN-γ) adtak eltérő koncentrációban és különböző ideig hagyták hatni azokat. Kiderült, hogy egy igazán hatásos induktora van a neopterin elválasztásának ez pedig az aktivált T-sejtek által szekretált IFN-γ [3,4]. Ezt támasztja alá az, hogy IFN-γ ellenes antitest adása szupprimálta a neopterin termelődését [3]. Az IFN-γ hatására a macro-phagokban megnövekszik a GTP szint, ami fokozza a GTP-CH I. aktivitását, így neopterinszintézist indukál. Ezenkívül fokozza a macrophagok antimicrobialis aktivitását és oxidatív metabolizmusát [5].
A neopterin a pterin-azon belül pteridin – csoportba tartozó, biciklikus, nitrogéntartalmú gyűrűt tartalmazó vegyület, pyrazino (2,3,d) primidin. Szintézisének kiinduló vegyülete a GTP. Ebből a GTP-CH I. hatására, majd egy amadori-reakciónak nevezett lépésen át 7,8-NH2-TP keletkezik. (1.ábra) [6,7]. Ez a vegyület olyan sejtekben, melyek PBH4.S enzimet tartalmaznak, továbbalakul 5,6,7,8-BH4-é majd több lépésen át triptofánná és a dopamin, noradrenalin ill. szerotonin-szintézisben játszik szerepet. A humán macrophagokban ez az enzim hiányzik, így-valószínűleg nem enzimatikus úton – a 7,8 NH2-TP két lépésben neopterinné lakul. A termelődött neopterin felhalmozódik, exkrécióra kerül és a szérumban megjelenik, mértéke arányos a GTP-CH I. enzim aktiválódásával, ill. az aktivált T-lymphocyták által kibocsájtott IFN-γ mennyiségével (2. ábra). A neopterin katabolizmusa még pontosan nem tisztázott, de ami biztos, hogy eredeti formában is ürül vesén keresztül, így vizeletből is meghatározható – azonban emiatt a vesefunkciótól is függ az ürített mennyiség, ezért vizeletből történő meghatározás esetén figyelemben kell venni a clearance értékét [8,9].
Számos tanulmány bebizonyította, hogy egyes lymphocyta aktivációval kísért kórképek – pl. fertőző megbetegedések, SLE, rheumatoid arthritis, Crohn-betegség, BG-kór, Hashimoto thyreoditis esetén a neopterin koncentrációja a szérumban emelkedik, illetve jelzi a betegség aktivitását valamint utalhat a pajzsmirigybetegség malignus eredetére [10,11,12,13,14,15].

Betegek és módszerek

2005 januárja és 2011 márciusa között 137 BG-kórban, 25 Hashimoto thyreoditisben, 14 toxikus adenomában szenvedő nőbetegben határoztuk meg a szérum neopterin szinteket. A BG-kóros betegeket öt, az alábbiakban részletezett csoportba osztottuk. 47 beteg frissen felfedezett hyperthyreosisos, 36 beteg három-hat hónapja methimazol kezelésben részesülő euthyreosisos, 7 beteg hypothyreosisos volt. 34 beteg egyéves thyreostaticum kezelést követő második évben euthyreosisos volt, míg 13 beteg methimazol kezelés elhagyását követően recidív hyperthyreosisban szenvedett. A BG-kór diagnózisát az anamnézis, a klinikai tünetek, az ultrahanggal igazolt hypoechogén struma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitás, a diffúz radioizotóp felvétel biztosította. Hashimoto thyreoiditises betegeink szubsztitúcióval euthyreosisosak voltak, kis (10 ml alatti), echoszegény pajzsmirigy mellett Tg és/vagy TPO –elleni antitest pozitívak voltak. A 137 BG-kóros betegből 61 esetben alakultak ki a társuló Graves orbitopathia, (GO) tünetei. A GO súlyossági fokának megállapításakor a NOSPECS beosztást vettük alapul [16]. A GO-s betegeket súlyossági fokuktól függően 2 csoportra osztottuk, a 2b, c,, ill. ennél magasabb fokozatúakat az infiltratív csoportba, az 1, ill. 2a tüneteket mutatókat a nem infiltratív csoportba osztottuk.
A szabad pajzsmirigyhormonok és TSH meghatározása LIA-MAT kitekkel (Byk-Sangtec luminométer) történtek. A normáltartományok a következők voltak: fT4:7,72-23,1 pmol/l. fT3: 3,4-7,1 pmol/l, TSH: 0,3-3 mU/l.
A TSH –receptor elleni antitest méréséhez radioreceptor, módszert (DYNOtest TRAK human, Brahms) alkalmaztuk. Pozitívnak tekintettük az eredményt, ha 2 U/l felette értéket mértünk.
A thyreoglobulin-elleni és a pajzsmirigyperoxidáz-elleni antitestek meghatározása ELISA módszerrel történt [17]. Az eredményt ELISA indexben értékeltük, melyet úgy kaptunk, hogy a betegek savójának O.D. értékét osztottuk a kontroll O.D. értékkel. Pozitívnak tekintettük, ha az index meghaladta a kontroll +2 SD értékét.
A neopterin meghatározás ELISA módszerrel (Neopterin ELISA, Merck kit) történt. Mivel a neopterin fényérzékeny és hosszú ideig nem tárolható, a mintákat a mérésig 2-8 Celsius fokon sötét helyen tároltuk, és a méréseket is fénytől védett helyen végeztük. A kit tartalmazta az előre elkészített reagenseket, standard oldatokat és a Stop-oldatot.
A mérések során a mintákhoz adtuk a reagenseket, majd szobahőmérsékleten inkubáltuk 90 percig. Ezután mosás, majd még 10 perc inkubálás következett. A Stop-reagenssel leállítottuk a reakciót, mely végsősoron egy sárga színű mintát eredményezett. Ennek a mintának a 450 nm-en mért abszorbanciája arányos volt a benne lévő neopterin mennyiségével. Ezt az abszorbanciát ELX 800 ELISA reader (BI-TEK Instruments INC) készülék segítéségével olvastuk le.
A neopterin normál tartományának a kontrollcsoport értékeit vettük. Az intra-ill. interassay CV 8,9- ill14,9% volt. Kontrollként azonos korcsoportú jó vesefunkciójú 42 egészséges egyén szolgált, valamennyien nők, életkoruk 44,1+- 12,9 év volt. Mindannyian biokémiai paraméterekkel igazoltan euthyreosisosak, pajzsmirigy elleni antitest negatívak voltak, tapintható strumájuk nem volt. Lezajlott vagy éppen zajló vírusos betegségük a vérvételt megelőző hónapban nem volt.
A statisztikai számítást a Windows Microsoft Excel statisztikai programjával (kétmintás t-próba, korreláció számítás) végeztük. Az egyes csoportok értékeit átlag +- SD formában adtuk meg, statisztikai szignifikanciát p< 0,05 esetén állapítottunk meg.

Eredmények

Az egyes betegcsoportokat, a betegek átlagos életkorát, pajzsmirigyfunkciós paramétereit (fT4, fT3, TSH) és az egyes csoportokban az átlagos neopterin értékeket a 1. táblázatban tüntettük fel. A neopterin és TRAb szintek statisztikai jellemzőinek összehasonlítása a 2. táblázatban látható. Korrelációt találtunk az egészséges kontrollok életkora és a szérum neopterin szintje között (r = 0,61 p<0,001), tehát a neopterin szérumszintje az életkorral párhuzamosan emelkedett.
Szignifikánsan magasabb neopterin értékeket találtunk BG-kóros betegeinkben mind hyper-(9,87±2,08 vs. 7,77±2,65, p<0,01), mind euthyrosisban (9,76±3,75 vs 7,77±2,65 p<0,01) vagy thyreostaticum indukálta hypothyreosisban (9,56±2,2 vs.7,77 nmol/l, p<0,01), valamint recidív hyperthyreosisban (9,56±2,2 vs. 7,77±2,65 nmol/l, p<0,01). Hasonlóan statisztikailag magasabb neopterin értékek jellemezték Hashimoto thyreoiditises betegeinket (10,94±2,8 vs. 7,77±2,65 nmol/l, p<0,001). A gyógyultnak tartott, euthyreosisossá vált, már kezeletlen egyének és a hyperfunkciós, toxikus adenomás betegek neopterin értéke jelentősen nem tért el a kontrollcsoportétól (8,07±3,38 ill. 8,12±3,0 vs. 7,77±2,65 nmol/l).
Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség, ha BG-kóros betegeink szérum neopterin szintjeit a GO–s és nem GO-os betegekben hasonlítottuk össze. (9,63±1,98 vs.9,4±2,12nmol/l) Pozitív korreláció (r=0,58, ill. 0,65, p<0,05) volt megfigyelhető a neopterin és a Tg elleni, valamint a TPO elleni antitestek szintek között valamennyi betegcsoportban. Nem találtunk összefüggést a neopterin szintek változása és a pajzsmirigyhormonok, a TSH ill. a TRAb értékek között sem a kontroll, sem a betegcsoportokban.
Összehasonlítva a különböző betegcsoportokban mért neopterin és TRAK szintek esetében a szenzitivitást, a specificitást és a pozitív prediktiv értékeket arra az eredményre jutottunk, hogy a neopterin statisztikai jellemzői csak magas, 13 nmol/l feletti (az átlagot több, mint 2SD-vel meghaladó) koncentrációk esetén közelítenek a TRAK-éhoz (szenzitivitás 0,18 s. 1,0, specificitás 0,87 vs 0,94, pozitív prediktiv érték 0,64 vs. 0,96). Ilyen magas neopterin értékeket azonban a csoportokban 40% alatti gyakorisággal mértünk.


Megbeszélés

Számos tanulmány emelkedett neopterin exkréciót igazolt vírusinfekciók, egyes intracelluláris bakteriális és protozoon fertőzések, rheumatoid arthritis, SLE, akut graft kilökődés, HIV, Crohn-betegség és autoimmun pajzsmirigybetegségek esetén. Ezen kórképek többségében a neopterin szintjének emelkedése rendszerint megelőzte a klinikai manifesztációt, a betegség aktivitásával arányosan változott a szintje, vagyis bizonyos betegségekben az immunrendszer aktivitását hatásosan jelezte [11,12,18,19,20,21].
Korábbi vizsgálatainkban az találtuk, hogy a szolubilis IL-2 receptor (sIL-2R) és a szolubilis CD8 szint lényegesen emelkedett a BG-kóros betegekben és jelzője a betegség kiújulásának [22]. Jelen vizsgálatainkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy autoimmun pajzsmirigybetegekben a neopterin szintek összefüggenek-e a betegség klinikai stádiumaival, előre jelezheti-e a neopterin a betegség recidiváját, tehát alkalmas-e az immunológiai monitorozásra.Pozitív korrelációt találtunk az életkor és a szérum neopterin értéke között egészséges egyénekben, ami megegyezik az irodalmi adatokkal [23]. Magasabb átlagos neopterin értékeket találtunk BG-kóros és Hashimoto thyreoditises betegekben az egészséges kontrollokhoz viszonyítva. Ez jelenség háttérben zajló autoimmun folyamattal állhat összefüggésben. Ezt támasztja alá az is, hogy a neopterin értékek nem mutattak összefüggést a pajzsmirigyhormonok változásával, mivel toxikus adenomás betegekben nem volt magasabb a neopterin szint. Eredményeink alapján felmerült, hogy a magasabb neopterin szint jelezheti a betegség recidíváját, hiszen recidív hyperthyreosisban szignifikánsan magasabb érték volt mérhető, mely már nem korrelált sem az életkorral, sem a pajzsmirigyhormonok koncentrációjával, tehát az autoimmun folyamat fellángolását jelezte. Nem találtunk azonban összefüggést a neopterin és a TSH receptor elleni antitestek titere között, melynek emelkedett szintje elfogadottan előrejelzi a betegség recidíváját, ill. a betegség patofiziológiai alapját is jelenti. Az átlagos értéket több mint 2SD-vel meghaladó (13 nmol/l) feletti) neopterin érték mellett a statisztikai jellemzők közelítik ugyan a TRAb statisztikai információtartalmát, de a 13 nmol/l feletti neopterin koncentrációt egyik vizsgált csoportban sem mértünk 40%-os gyakoriság felett. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a TRAK nem csak a stimuláló, hanem a blokkoló típusú TSH- receptor elleni antitestek szintjét is jelzi. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a neopterin meghatározása fontos jelzője lehet az autoimmun pajzsmirigybetegségek recidivájának .
Irodalom

[1] Abbas, A.K., Lichtmann, A.H., Pober, J.S.: Cellular and molecular immunology. Fourth edition. W.B. saunders Company, 2000, 404-424
[2] Hueber, C., Fuchs, D., Hausen, A., et al.: Pteridines as a new marker to detect human T cell activated by allogenic or modified self major histocompability complex (MHC) determinants. J. Immunol., 1983,130, 1047-1050.
[3] Hueber, C., Batchelor, J,R., Fuchs, D., et al: Immune response associated production of neopterin. Release from macrophages primarily under control of interferon-gamma. J. Exp. Med., 1984, 160, 310-316.
[4] Nathan, C.F., Murray, H.W, Wiebe M.E, et al.: Identification of interferon gamma as the lymphokine that ectivates human acrophage oxidative metabolism and antimicrobal activity. J. Exp. Med., 1983,158,670-689.
[5] Roitt, I.: Essential immunology. Blackwelle Wissenschafts-Verlang GmbH. 1977,401-405.
[6] Duch, D.S., Bowers, S.W., Woelf, J.H., et al.: Biopterin csofactor biosyntethesis: GTP cyclohydrolase neopterin and biopterin in tissues and body fluids of mammalian species. Life Sci., 1984,35,1895-1901.
[7] Nicol, C.A., Smith, G., Duch, D.: Biosyntheses and metabolism of tetrahydrobiopterin adt molybdopterin, Annu. Rev. Biochem, 1986,54, 729-764.
[8] Schoedon, G., Troppmair, J., Fontana, A., et al.: Biosynthesis and metabolism of pterins in perpheral blood mononuclear cells and leukaemia lines of man and mouse. Eur. J. Biochem., 1987,166,303-310.
[9] Werner, E., Bichler, A.., Daxenbichler, G.,et al: Determination of neopterin in serum and urine. Clin. Chem. 1978, 33, 62-66.
[10] Murr, C., Neurauter, G., Wirleitner, B., et al.: Neopterin to predict prognosis of infection and neoplasia, International EUROGIN-EAST conference, Vilnius 8-10 september 2001, http://www.tmi.vu.lt/legacy/eurogin-east/neopterin.htm
[11] Lim, K.L., Muir, K., Powell, R.J.: Urine neopterin: a new parameter for serial monitoring of disease activity in patients with systemic lupus erythematosus. Ann Rheum Dis. 1994, 53, 743-748.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 08:40:42

Tisztelt Klára!

Az immunhiánynak több formája ismert, amelyeket külön kell vizsgálni:
Az immunrendszer felépítése, élettani és kóros működése

Az immunitás szó szerint védettséget jelent. Ennek az állapotnak az elérésére törekszik az immunrendszer, tehát mindent elkövet azért, hogy szervezetünk védett legyen az idegen anyagoktól, fertőzésektől. Működésének alapja tehát, hogy képes megkülönböztetni a szervezet anyagait az idegen anyagoktól, majd felismerés után képes az idegen anyagokat eltávolítani.
Miből áll az immunrendszer?
Immunsejtekből
Az immunsejtek által termelt anyagokból: citokinekból és antitestekből
Két fő formája van:
1. Öröklőtt
2. Szerzett
1. Az öröklött immunitás: védekezőképesség elsődleges vonala, azok a szervi adottságok, amik megakadályozzák, hogy a fertőzések bejussanak szervezetünkbe. Ide tartoznak azok a területei az immunrendszernek, amelyek találhatók a nyálkahártyákon (speciális immunglobulinok), a bőrben, bélben, szájban, hüvelyben stb. A faló sejtek minden bejutott anyagot bekebeleznek, lebontanak és az információt tovább adják, ezáltal segítik elő a specifikus immun- védelem létrejöttét és működését.

2. Szerzett immunitás
A bekebelezett anyagokról kapott információt a faló sejtek átadják a csecsemőmirigyből (timuszból) származó ún. T sejteknek. Ezek jelentik a specifikus sejtes védelem fő vonalát, az immunrendszer szabályozását. Működésüket anyagok (citokinek) révén fejtik ki. Szerepük van az ún. B sejtek működésében, amelyek viszont fehérjéket , antitesteket állítanak elő, s ezáltal az idegen anyagok felismerését, hatástalanítását és lebontását segítik elő.

Az immunrendszer kóros működésének két fő következménye van:
Immunhiány, ún. deficiencia: ennek következtében védtelen a szervezet a kórozókkal szemben. Ennek két fő típusa van:
Veleszületett formák (ezek gyermekkorban már felismerhetők
Szerzett formák: ezeket fertőzések (pl. AIDS, kanyaró), mérgező anyagok, gyógyszerek (pl. szteroidok), kóros helyzetek (pl. krónikus stressz), hormonális elváltozások (terhesség, menzesz, hormonális betegségek) okozzák.
Autoimmun betegségek: gyakorlatilag minden szervnek lehet ilyen típusú betegség. A lényeg az, hogy az immunrendszer idegennek ismerő fel a saját szövetét és olyan támadást indít ellen, mint egy betolakodó kórokozóval szemben.
Ilyen vizsgálatokat végzünk.
Tisztelettel és boldog új évet kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 08:33:17

Tisztelt Kérdező!

Több módszer is van a túlműködő göb megtalálására:
Mindenek előtt tisztázni kell, hogy valóban u.n primer folyamatról van-e szó. Vesebetegségekhez gyakran társul a PTH szint emelkedése. Egyébként a PET/CT sikeres lehet.
Ami a lényeget illeti:
Definíció és alapvető megállapítások, kórokok

A négy mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy lebenyei mögött (mellett) helyezkedik el. Ritkán egy ötödik is van, ami többnyire a mediastinumban, ritkábban a thymusban található.
A mellékpajzsmirigy-működése fokozott lehet elsődlegesen, másodlagosan vagy harmadlagosan.

Elsődleges, primer hyperparathyreosisról beszélünk akkor, ha egy (esetleg több) mellékpajzsmirigy autonóm módon működik fokozottan, termel több hormont, mint ami a normocalcaemia fenntartásához szükséges. Ebben az esetben tehát a visszacsatolási „feed-back” mechanizmus nem, vagy nem kielégítően müködik: a hypercalcaemia ellenére sem csökken a parathormon szekréció. (Újabb vizsgálatok szerint valamelyes visszacsatolás mégis van, inkább a kalcium-szenzor „set point-”jának magasabb szintre való eltolódásáról van szó).

A túlműködés oka lehet egy mellékpajzsmirigy adenomája (80–90%), hyperplasiája (5–10%) vagy carcinomája (4–8%). Ritkán több adenomás mirigy is található. Primer hyperplasia a MEN 1 szindróma része is lehet, ilyenkor mindegyik mirigy fokozottan működik. (MEN 1 szindrómában is előfordul egyetlen mirigy adenomája.)

A mellékpajzsmirigy-túlműködés mindig krónikus megbetegedés, de előfordulhat az ún. „viharos” forma (parathyreoid storm) is, ami igen jelentős hypercalcaemiával, hányással, kiszáradással, nemritkán akut hasat utánzó kórkép formájában jelenik meg. A szérum kalcium a primer hyperparathyreosis minden formájában a normálisnál nagyobb, a -foszfát gyakran kisebb, a -parathormon nagy, de lényegesen nagyobb érték csak carcinoma esetén található. nagyobb. (4 mmol/l feletti hypercalcaemia is carcinomára gyanús.) Az alkalikus foszfatáz enzim aktivitása nem gyakran növekedett.

Másodlagos, szekunder hyperparathyreosisról beszélünk akkor, ha a túlműködés oka valamilyen, a hypocalcaemia irányába ható inger, amit a mellékpajzsmirigy fokozott működéssel igyekszik kompenzálni. Veseelégtelenségben, valamint felszívódási zavarokban fordulhat elő. A szérum kalcium normális, illetve a normális alsó tartományában van. A szérumfoszfor az alapbetegségtől függ, veseelégtelenségben nagy, felszívódási zavarban kicsi. A szérum parathormon tartalma igen nagy, a normális sokszorosa (veseelégtelenségben az ún. alacsony csontturnoverű formákban a normális 2–4 szerese, a magas turnoverű formákban sokkal nagyobb).

Harmadlagos, tercier hyperparathyreosisról beszélünk akkor, ha a hosszú ideje fennálló másodlagos hyperparathyreosisban az egyik mellékpajzsmirigy autonommámég a kompenzáláshoz szükséges hormonnál is többet termel, és adenomásan átalakul. Ilyenkor a szérum kalcium a normálisnál magasabb, a szérumfoszfor (minthogy ez az állapot csaknem kizárólag krónikus veseelégtelenségben fordul elő) nagy, a -parathormon pedig igen nagy mértékben emelkedett.

Gyakoriság
A primer, adenomás hyperparathyreosis a diabetes mellitus és a pajzsmirigybetegségek után a leggyakoribb endokrinológiai betegség, nőknél 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál, becsült incidenciája 100–200/millió/év. Általában a negyvenes életkor után jelentkezik, illetve ekkor ismerjük fel, kivéve a már sokkal korábban mutatkozó MEN 1 szindrómás eseteket.


Hyperparathyreosis

Primer Szekunder Tercier

Szérumkalcium   
Szérumfoszfát   
Szérumparathormon   
Sz. alkalikus foszfatáz   
Vizeletkalcium   


Tünettan

A vezető klinikai tünetek attól függnek, hogy a hyperparathyreosis melyik formájáról van szó.

Primer hyperparathyreosis

Primer hyperparathyreosisban osseális, vesével összefüggő, idegrendszeri, emésztőszervi dominanciájú megbetegedésről beszélhetünk, vagy a nagyon gyakori, u.n. kémiai hyperparathyreosisról van szó.

Az osseális formában a csontelváltozások dominálnak. Leggyakoribb a diffúz mészszegénység, de találhatóak specifikus jelek is (bár sokkal ritkábban). Ezek közé tartoznak a csontciszták, a metacarpusok radiális oldalának kimélyülése, az acroosteolysis (például a claviculán), a gerincen, a csigolyákon a szklerotikus és mészszegény területek váltakozása (“rugger-jersey spine”). A koponyacsontokon általában nincs elváltozás, a körömpercek viszont gyakran felrostozódnak, ritkán felszívódnak. Ha valamennyi csontelváltozás megtalálható, akkor a ritka morbus von Recklinghausenról (az összes esetek kb. 4%-a) beszélünk.

A renalis formában leggyakoribb a vesekő: ez kétoldali és ismétlődő. Sokkal ritkább a vesefunkció romlását is eredményező nephrocalcinosis.

Az idegrendszeri formában a neurotikus tünetektől a valódi pszichózisig minden előfordulhat. Találhatunk autonóm vagy szenzoros neuropátiát vagy neuritist.

A ritka emésztőszervi formában nehezen gyógyuló fekélybetegséget, esetleg pancreatitist figyelhetünk meg.

Kémiai hyperparathyreosisban a betegnek nincs se tünete, se panasza. A betegség tényét csak a rutinvizsgálatok között elvégzett kalcium és foszfor kóros volta, illetve az ezt követő parathormon-meghatározás alapján mondjuk ki. A csontok mészszegénységéről természetesen csak annak pontos, oszteodenzitometriás meghatározása alapján nyilatkozhatunk.

A betegségnek vannak általános tünetei is: émelygés, hányinger, polyuria, polydipsia, rossz közérzet. A csontok – ha nem törnek el – nem fájdalmasak. Kémiai hyperparathyreosisban rendszerint ezek a tünetek is hiányoznak.


A betegség – a ritka viharos formától eltekintve – nem halálos, de előbb-utóbb az életminőséget, sőt az életet is veszélyeztető komplikáció kialakulásához vezet, ezért még a kémiai formában is megfontolandó a műtéti megoldás.

Diagnosztika

A diagnosztikáról két szempont alapján beszélhetünk. Az egyik magának a betegségnek a felismerése, a másik pedig az adenoma lokalizációja.

A felismerésben a már vázolt szérum kalcium, -foszfát és -parathormon, valamint a vizeletkalcium meghatározása a döntő. Javasolható a szérumkalcium rutinszerű meghatározása, de csontritkulásban vagy recidiváló vesekövességben ennek elvégzése kötelező. Ajánlatos néhány csontfelvétel készítése (a csöves csontokról, pl. a kézről és a medencéről). Kémiai hyperparathyreosis gyanujában, de a többi formában is lehetőleg végeztessünk oszteodenzitometriát.

Diagnosztikus protokoll

- Szérum- és vizeletkalcium, valamint -foszfor meghatározása
- Szérumkreatinin és -albumin meghatározása (a szekunder betegség kizárására)
- Szérumparathormon (intakt vagy N-terminális) meghatározása (normális érték: 10–65 ng/ml)
- Csont-röntgen vizsgálatok és oszteodenzitometria
- Vesekövesség kizárása (UH, röntgen)
- Differenciáldiagnosztika a hypercalcaemia egyéb okainak kizárására (Egyéb hypercalcaemiákban a szérum parathormon szintje általában alacsony)

Lokalizációs diagnosztika

- A pajzsmirigy (mellékpajzsmirigy) ultrahangvizsgálata minden esetben elvégzendő, találati biztonsága 40–70%.
- A mellékpajzsmirigy MIBI 99Tc-mal jelzett izotóppal, a spect technikával összekötve 90% körüli találati biztonságú.
- CT-, illetve MRI-vizsgálat szinte kizárólag mediastinalis lokalizáció gyanúja vagy reoperáció előtt indokolt.

Terápia

A kémiai hyperparathyreosist kivéve minden esetben műtéti megoldás ajánlott, ha nagyon jelentős ellenjavallat nincs. A műtéti megoldás lehet hagyományos (mind a négy mellékpajzsmirigy felkeresése és az adenoma eltávolítása), vagy célzott mikrokirurgia. Ez utóbbi esetén tanácsos a műtét közben a szérumparathormon koncentrációjának gyors meghatározása (sikeres esetben a szérumparathormon szintje legalább 50%-kal csökken).

Kémiai hyperparathyreosis esetén a várakozás megengedett, de a statust rögzíteni kell (különösen a csontok és a vese állapotát). Rosszabbodás esetén műtét ajánlott.



Jó egészséget kívánok,tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-24 08:27:07

Tisztelt Kérdező!

Előzetes vizsgálat után lehet mód a radiofrekvenciás ablációra.
e-mai: info@endokrinkozpont.hu
Közép-Kelet Európában egyelőre kizárólag Magyarországon végzik a pajzsmirigy jóindulatú göbjeinek (strúma) RÁDIÓFREKVENCIÁS ABLÁCIÓVAL történő, nyitott műtét nélküli kezelését. Hatalmas előrelépés a medicinában, hogy a pajzsmirigy jóindulatú göbjei is kezelhetők altatás, és a nyaki terület felnyitása nélkül, ambulánsan. Nem csak belföldről, hanem a régióból is egyre több beteg veszi igénybe a módszert, amely kiválthatja a hagyományos műtéti technikákat. A szakemberek szerint az eljárás hamar el fog terjedni a hazai egészségügyben, akárcsak a nyugat-európai országokban.

A jóindulatú pajzsmirigy göb kezelésének - nemrég még az egyetlen - módja, melyet ma is a leggyakrabban alkalmaznak, a nyitott nyaki műtét volt. Az orvostudomány és az orvos technológia fejlődésével azonban lehetővé vált - a külföldön már népszerűnek számító, hazánkban még új eljárás - a pajzsmirigy göb rádiófrekvenciás ablációval (RFA) végzett kezelése. Az metódus során vékony kezelőtűvel megszúrják az elváltozást, felmelegítik, és a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket, ami sok pajzsmirigybetegnek nyújt a hagyományos műtétnél egyszerűbb, kíméletesebb és ambuláns megoldást.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-22 18:30:36

Tisztelt Kérdező!

Kezdjük az elején:
1. mindenek előtt tisztázni kellene, hogy mi okozta az "enyhe" pajzsmirigy" működését? A pajzsmirigy csökkent működése gyakran társulhat az emelkedett prolactin szinttel.
2. Szed-e hormonális fogamzásgátlót ,ill. más gyógyszert?
3. Van-e tartós stresszhatásnak kitéve?
Miért?
A prolaktin hormon magas szintje (hyperprolactinaemia) az egyik leggyakrabban előforduló endokrin megbetegedés. A prolaktin 198 aminosavat tartalmazó molekula, amelyet főként az agyalapi mirigy (hypophysis) ún. laktotrop sejtjei választanak el. Az elmúlt évtizedben egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a prolaktin szintézis nem korlátozódik az agyalapi mirigyre, hanem számos más helye ún. extra-hypophysealis szövetben, mint például a központi ideg-rendszerben és az immunrendszer sejtjeiben, de a méhlepényben is termelődik .A hormonelválasztása nem egyenletes, hanem napi ritmust mutat, legmagasabb szintje az alvás gyors szemmozgással járó REM („rapid eye movement”) fázisában észlelhető. A prolaktin elnevezés, ahogy az a legtöbb tankönyvben is szerepel, egyetlen, évtizedekkel ezelőtt is jól ismert funkcióra, a tejelválasztás megindítására és fenntartására utal, azonban biológiai szerepe nem korlátozódik a reprodukció egyetlen „kitüntetett” szakaszára, nevezetesen a szoptatásra, az ivadékgondozás időszakára. Ezért nem meglepő, hogy a prolaktin sok más működésért felelős. Fontos szerepe van többek között az immunregulációban (immunstimuláns hatás), a hasnyálmirigy működésében (inzulin-szintézis), és a zsírszövet képződésében is.
A prolaktin fokozott termelésében szerepet játszó okok két fő csoportra oszthatók:
• Nem daganatokra
o Élettani fokozott termelés: terhesség alatt, szoptatás idején
o Stressz hatására
o Csökkent pajzsmirigyműködésben (hypothyreosisban)
o PCOS-ban (Policisztás ovárium szindrómában)
• Daganatokra (az agyalapi daganatok többségét teszik ki!)(3. ábra)
o Mikroadenoma (átmérője <10 mm)
o Macroadenoma (átmérője ≥10 mm).
A prolaktin fokozott termelődés tünetei:
Nőknél:
• A klasszikus tünetek a különböző súlyosságú menstruációs zavarok, a menzesz hiánya esetleg szabálytalan menzesz
• Meddőség
• Tejcsorgás
Fontos, hogy a gyógyszerek jelentős mértékben képesek a prolaktin szint növelésére, ezért tünetek kiváltására (a teljesség igénye nélkül):
• Depresszióban alkalmazott készítmények:”szelektív szerotonin „reuptake” gátló antidepresszánsok”, triciklikus antidepresszánsok
• Feszültségoldó készítmények pl: benzodiazepin.
• Hányáscsillapítók, gyomorpanaszok esetén alkalmazott készítmények: metoclopramid (pl. Cerucal)
• Altatók
• Vérnyomáscsökkentők: Dopegyt, Verapamil.
• Allergia elleni szerek: az ún. antihisztaminok.
• A gyomorsav működését gátló, ún. H2-receptor-blokkolók, protonpumpa gátlók
• Epilepszia elleni készítmények
• Hormonok: női hormonok (ösztrogének, antiandrogének.)
Fontos: egyetlen prolactinszint meghatározása nem jelent diagnózist, ne a leletet kezeljük, hanem az okok megtalálása után a beteget.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-22 11:33:19

Tisztelt Linda!

A pajzsmirigy és az elhízás közötti kapcsolat ismert. Napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv. Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigy-betegség. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki. Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
Mit tehetünk a leptin rezisztencia ellen?
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett tehát a leptin rezisztencia csökkentésére, ill. megszüntetésére kellene törekednünk.
Kétségtelen viszont az is, hogy az elhízás hátterében gyakran áll a csökkent étvágy ellenére is kialakuló elhízás. Ennek aktualitását az adta, hogy napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. A szerzők 12 csökkent pajzsmirigy működésű beteget vizsgált 1 éven át és a testsúlyuk mellett meghatározták a testtömeg indexet (BMI-t), a szövetek összetételét, az egyének fizikai aktivitását. Azt találták, hogy a vizsgált egyének átlagos testsúlya 83.7 kg-ról 79.4 kg-ra csökkent, ezzel egyidejűleg növekedett fizikai és szellemi aktivitásuk. A testsúly csökkenését elsősorban az ún. megkötött „rejtett” víz kiürülésére vezették vissza. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. Ez a megkötött víz (mixödéma) nem ritkán látható is a pajzsmirigybetegek szeme körül és lábán egyaránt. Mi is azt figyeltük meg, hogy ez a mixödéma a megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus és egyre többféle fogyókúrák előtt feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy csökkent működésére. Amennyiben ez fennáll, akkor megfelelő orvosi kontroll segítségével történő kezelés hatására a megfelelő kalória bevitel mellett fokozatos fogyás érhető el.
A rossz hír azonban az, hogy egyetlen lelet (pl. a TSH értéke) nem ad feltétlen támpontot a diagnózishoz és a kezeléshez.
Miért?
Azt már régóta sejtettük, hogy az egyes stressz reakciók és a szervezet hormonális változásai, immunreakciói között összefüggés van. Azt azonban csak az utóbbi időszak kutatásai bizonyították, hogy a stressz és a nassolás között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Az elmúlt év végén publikálták a kutatók az erre vonatkozó bizonyítékokat, Daryl B. és munkatársai ugyanis azt vizsgálták, hogy a nassolás és a stressz között van-e összefüggés . (Published online: 11 December 2014 The Society of Behavioral Medicine 2014:Randomized Test of an Implementation Intention-Based Tool to Reduce Stress-Induced Eating). A nagy számú betegben tett megfigyelésük lényeges az volt, hogy már 7 nap múlva lényeges változás mutatható ki az ételfelvétel gyakorisága és a stressz között. Vizsgálták az alacsony, közepes és magas motivációval járó, fokozott stressz hatás és a nassolás közötti összefüggést. Egyértelmű, hogy a magas stressz hatás többszörösére emelte az ételfogyasztás gyakoriságát. Ezekben az esetekben felmerül az inzulin rezisztencia kérdése, amely szintén további komplex endokrin vizsgálatot és egyénre szóló kezelést igényel.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-22 11:22:54

Tisztelt Kérdező!

Mindenek előtt az Euthyrox és a Syntroxine nem az autoimmun pajzsmirigy működésre hat.
A kérdéseire csak előzetes vizsgálat után lehet szakszerű választ adni. Ezért írja be már minden magára valamit is adó laboratórimu a következőt: " Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-21 11:56:38

Tisztelt Kérdező!

Sajnos története nagyon tipikus és azért írok részletesebben, mert reményeim szerint ezzel Önnek és másoknak is segíthetek.
A legvalószínűbb, hogy Önnek a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztják alá a szépen, pontosan leírt tünetek. Ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják. A lényeg: megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után a betegség kezelhető és a szoptatást nem kell abbahagynia! Mi is ez a betegség? Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 3-1 %-ban! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás. A betegséget már a Mátyás király korából származó könyvekben is ábrázolták, de csak az utóbbi időben vált ismertté és kezelhetővé.
Ismételten utalok arra, hogy nem a túlműködést, ill. a TSH-t kellene kezelni, hanem a beteget.
Konkrét kérdésre konkrét válasz (ha eddig nem adtak!): A Metothyrin kis dózisban (10 mg/nap) szedheti E vitaminnal együtt.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-18 16:49:06

Tisztelt Ildikó!

Levele már úgy hangzott, mint egy vészkiáltás! Ismételten mondom, hogy ne a TSH-t igyekezzenek az orvosi "beállítani, hanem a beteget kezelni".
Pajzsmirigy-betegségek: a TSH érték önmagában kevés a diagnózishoz
Miért?
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében?
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.

Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak

Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára. A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (un. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek . Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Fontos megjegyeznem, hogy az un. normális TSH nem zárja ki a pajzsmirigy más betegségét, éppen ezt tapasztaltam a múlt héten, amikor a beteget az "ép TSH-ra" hivatkozva nem vizsálták tovább és kiderült, hogy rosszindulatú folyamata van....
A másik gond az, hogy a pajzsmirigybetegség gyakran társul más betegséggel és ebbe az irányba nem feltétlen gondolkoznak.
Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok!!!!!!?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában.
Ebből következően integratív, holisztikus megközelítést javaslok.
Mi ennek a lényege?
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezinteg-rációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja.
Jó egészséget és teljes felépülést kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-18 16:44:41

Tisztelt Kérdező!
Vizsgálat nélkül értelemszerűen a műtét kérdéséről nem nyilatkozhatok, az t azonban meg kell jegyeznem, hogy a pajzsmirigy göbös betegsége nem feltétlen jelent műtétet. Sőt az elmúlt évtől kezdve mód van (egyelőre jóindulatú göbök esetében) a műtét nélküli un. radiofrekvenciás beavatkozásra is.
Tudhatja, hogy hasonló kérdést gyakran kapok kedves Olvasóktól. A pajzsmirigyükben göböt észleltek és azt írják, hogy ezen a területen az orvosok körében is sok a tanácstalanság. Ezért egy rövid összefoglalót mellékelek, amelyben egyúttal bemutatok egy általam végzett viszonylag egyszerű, nem műtéti megoldást ezeknek a betegeknek a gyógyítására.A pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható(!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Az ún. hideg göböknek két fő csoportja van:
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része un. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta. Ezek kialakulásának sok oka lehet. Ma már tudjuk, hogy vannak több cisztával járó betegségek („policisztás pajzsmirigyek”), amelyek részben örökletesek, részben autoimmun folyamat következményei. Ezek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. Az 2. ábrán látható fiatal hölgy nyakán gyorsan növekvő göb jelent meg. Műtétre jegyezték elő, amikor felkeresett panaszaival. A tapintáskor rugalmas nagy, almányi göböt észleltem. Az elvégzett ultrahang vizsgálat ciszta lehetőségét vetette fel. Gyanúm beigazolódott, amikor elvégeztem a vékony tű biopsziát és 30 ml, csokoládészerű anyagot . A szövettani vizsgálat is gyulladásos folyamatot bizonyított és rosszindulatú elváltozást kizárt. A göb a leszívás azonnal eltűnt, de a ciszta azonban újra telítődött és ezért un. szklerotizációs kezelést végeztem, amelynek lényege, hogy a leszívott váladék helyére speciális anyagot fecskendeztem. A kezelés megismétlése után a ciszta nem telítődött. Az eljárás csak a jóindulatú göbök esetén alkalmazható, de ezeknek a betegeknek ez az eljárás feltétlen előnyös, mert elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.
Ma már ennél korszerűbb módszer is van, ez a régióban elsőként Magyarországon alkalmazott a vágás nélküli „pajzsmirigyműtét”!
Közép-Kelet Európában kizárólag hazánkban végzümk rádiófrekvenciás strúmagöb eltávolítást
Mi is ez?
Ez a RÁDIÓFREKVENCIÁS ABLÁCIÓVAL történő, nyitott műtét nélküli kezelését hatalmas előrelépés a medicinában, hogy a pajzsmirigy jóindulatú göbjei is kezelhetők altatás, és a nyaki terület felnyitása nélkül, ambulánsan. Nem csak belföldről, hanem a régióból is egyre több beteg veszi igénybe a módszert, amely kiválthatja a hagyományos műtéti technikákat. A szakemberek szerint az eljárás hamar el fog terjedni a hazai egészségügyben, akárcsak a nyugat-európai országokban.
Mi is ez?
A jóindulatú pajzsmirigy göb kezelésének - nemrég még az egyetlen - módja, melyet ma is a leggyakrabban alkalmaznak, a nyitott nyaki műtét volt. Az orvostudomány és az orvos technológia fejlődésével azonban lehetővé vált - a külföldön már népszerűnek számító, hazánkban még új eljárás - a pajzsmirigy göb rádiófrekvenciás ablációval (RFA) végzett kezelése
További immuno-endokrin vizsgálat, sz.. un. citológiai vizsgálat válhat szükségessé. Annál is inkább, mert itt ellentmondást látok az izotóp és az UH vizsgálattal leírtak között.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-18 16:29:34

Tisztelt Éva!

A fogamzásgátló kiürülése egyénektől függően eltérő idő után következik be. Addig is lehet természetesen segíteni.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-14 12:38:57

Tisztelt H. Noémi!

Valóban hallottam erről. Addig a Letrox50-ből 1/2 tbl-t szedjen.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-14 12:37:23

Tisztelt Pinki!

Nagyon fontos gondra hívta fel a figyelmet. Sajnos az" izomgyúrók" nagy része is hormonokat és más az endokrin, ill. az immunrendszer működésére káros anyagokat visz be magának.
Mint minden szokatlan tünet, vagy fájdalom esetében, ne az legyen az első megoldás, hogy egy pirulával akarjuk megszüntetni a panaszokat. Így sokszor csak a tünetet fedjük el, de a valódi probléma kezeletlen marad. A libidó kedvezőtlen alakulása gondos endokrin kivizsgálást igényel, amelynek része a tünetek, előzmények megbeszélése, a hormonok meghatározása és a kezelés elindítása, ellenőrzése. A fizikális vizsgálat mellett a legfontosabb hormonális és immunológiai tesztek elvégzése, emellett a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy vizsgálata lehet indokolt.
Megfelelő kezeléssel a nemi vágy is visszatér!
Az esetek egy részében a kezelés hatására a hiányzó hormonok bevitelével néhány héten belül kedvező hatás érhető el. Amerikai kutatók a libidó teljes visszatérését észlelték azokban a betegekben, akiknél a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése állt. Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy a libidó rendkívül összetett biológiai folyamat, amelynek csak egyes típusai vezethetők vissza a pajzsmirigy megbetegedéseire. Érdekes és fontos, hogy a nők libidójának létrejöttében a férfi hormonnak (tesztoszteron), a mellékvese hormonjának (dehidroepiandoszteron) meghatározó szerepük van. Jól tudjuk, hogy a tesztoszteron szint férfiakban magasabb, ez a hormon felel többek közt a férfias jelleg – izomzat, fokozott szőrösödés – kialakulásáért. A tesztoszteron szint nők esetében lényegesen alacsonyabb, külső forrásból, ellenőrizetlenül történő bevitele ezért előre nem látható következményekkel járhat.

Külön ki kell térnem arra, hogy a kezelés (pl. a Nebido) harására a tesztoszteron szint megemelkedik, de a spermium képzés, működés csökkenthet és meddőség alakulhat ki!!!. Tehát tisztázni kell, hogy az agyalapi hormon szint is kedvezőtlen módon károsodott-e. Ebben az esetben is a kivizsgálás után van oki gyógyszeres megoldás.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-14 12:36:03

Tisztelt L. Boglárka!

A meddőségnek sok oka lehet.Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50-ában már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! Mi lehet az oka?- teszik fel joggal a kérdést. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.
A legfontosabbak a következők:

A peteérés zavarai, policisztás petefészek (PCOS) 20%
A petekürt átjárhatóságának zavara 10 %
A spermium-ondó betegségei 30%
Hormonális zavarok (pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségei, mellékvese) 20%
Gyulladásos- immunológiai okok (pl.pajzsmirigygyulladás) 15%
Nem ismert okok (genetikai tényezők) 5%

A leírtak alapján valóban további endokrin, ill. immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-12 11:01:05

Tisztelt Judit!

A leleteiből diagnózis mondani nem szakszerű.
Kétségtelen, hogy a göb "hideg" jellegének eldöntéséhez 99m Tc scan szükséges.
Az inzulin rezisztencia nagy valószínűséggel fennáll.
Kérdése, hogy a pajzsmirigybetegsége további kezelést igényel-e.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-12 10:57:09

Tisztelt Cs. Dóra!

Mindenek előtt célszerű volna megvizsgálni a pajzsmirigyét, mivel ez a TSH csak egy laboratórium adat, amelyhez ma már szabályszerűen hozzáteszik a laboratóriumok a következőket:
Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk. Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-12 10:50:08