Tisztelt Lendvainé Urbán Éva!

Igen, szedheti!
Ez annyiban igaz, hogy az anya-magzat egységben az esetleges anyai pajzsmirigyhormon (tiroxin) a magzatban elsősorban az élet első 12 hetében okozhat jelentős hiányt. A legújabb kutatások azt bizonyították, hogy a szelén is lényeges szerepet játszik a pajzsmirigy működésében. Két fő hatása van:
1. Befolyásolja a mirigy hormonjainak képződését és lebontását, mivel a szelén tartalmú enzimek (dejodinázok) döntőek a thyroxinnak (T4) trijódthyroninná (T3) történő átalakulásban, tehát az aktív hormon képzésében.
2. A pajzsmirigyben a hormonképzés során magas a szabad oxigén-gyökök szintje és a szelén, ill. a szelenoproteinek jelentős gyökfogó hatásuk miatt védik a szöveteket. A szelén bevitel csökkenése ezért több betegséggel, köztük a népbetegségnek számító pajzsmirigy betegségekkel is kapcsolatban van.
Hazánkban a nemzetközi felmérések mind a szelén alacsony szérum szintjét (59 ug/l), mind a pajzsmirigy betegségeinek magas prevalenciáját (1,5/000/év) igazolták. A szelénből a napi bevitel férfiak számára 70 ug/nap, nőknek 55 ug/nap, a terhesség alatt azonban a kívánt mennyiség növekedik és eléri 50-80 ug/nap mennyiséget is. Súlyos szelénhiány hazánkban nem gyakori és általában jól kiküszöbölhető megfelelő élelmiszerek fogyasztásával. A helyzet a jódhiányhoz hasonlóan terhességben változik, amikor is az igény megnövekszik. A szelénhiány nem csak a strúma létrejöttében játszhat szerepet, hanem a leggyakoribb pajzsmirigybetegség az autoimmun thyreoiditis (AT) létrejöttében is. A betegség kialakulásában és diagnosztikájában a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni-, kisebb mértékben a thyreoglobulin (Tg) elleni antitestek felelősek. Ezen antitestek meghatározóak a pajzsmirigy működésének csökkenésében, a hypothyreosis kialakulásában. Ennek sajátos formáját a szubklinikus hypothyreosis képezi, amikor a vérben mért hormonok értékei élettani tartományban vannak, de az autoantitestek szintje magas. Ezen nőkben gyakran figyeltek meg terméketlenséget, ismételt vetéléseket és sikeres kezelés után gyermekáldást. Az AT egy önálló formája a post-partum thyreoiditis (PPT), amely a szülést követő 1 éven belül kialakuló átmeneti vagy végleges pajzsmirigy károsodást okozó gyulladás. A PPT arra hajlamos betegekben alakul ki, a genetikailag meghatározott fogékonyságot bizonyos. A PPT egyébként egészséges nőkben 5-10%-os, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedőkben 25%-os, anti-TPO pozitív egyénekben 40%-os gyakorisággal alakul ki. A PPT kezdetén 1-2 hónapig tartó, klinikailag enyhe pajzsmirigy túlműködés okozhat panaszokat, a szülést követően átlagosan 6 hónappal fokozatosan csökkent működés (hypothyreosis) alakul ki, ami nemritkán súlyos klinikai tüneteket okoz. A betegségre a nyaki érzékenység, ismeretlen eredetű szívpanaszok, depresszóra való hajlam, a koleszterin szint emelkedése, a menstruációs zavarok kialakulása, a kevés étel fogyasztása után kialakuló hízás, a nagyfokú feledékenység, fázékonyság, fájdalmatlan pajzsmirigy megnagyobbodás, strúma hívhatja fel a figyelmet. A pajzsmirigy-hormonok a jól ismert módon tükrözik a funkcionális állapotot, az anti-TPO rendszerint pozitív. Ultrahang-vizsgálatkor az echoszegénység, a szcintigráfia során a kórosan alacsony felvétel jellemző. A PPT hosszú távú következményeit jelzik azok az adatok, melyek szerint a PPT lezajlása után 1 évvel a betegek 20-30%-ában, a szülést követő 7. évben pedig mintegy 50%-ban definitív hypothyreosis (csökkent működés) alakul ki, ráadásul a következő terhességek során a PPT 70%-os valószínűséggel ismétlődik. A betegség kialakulásában meghatározó antitestek képződésének befolyásolására eddig nem állott rendelkezésünkre hatásos gyógyszer. Csak az utóbbi évek kísérletei és klinikai tudományos munkái vetették fel annak lehetőségét, hogy a szelén előnyös lehet az az autoimmun pajzsmirigygyulladás terápiájában. Saját vizsgálataink közléseink és a nemzetközi irodalom (Balázs Cs és Fehér J CEMED, 3, 269-277, 2009, Negro R és mtsai J Clin Endocrinol Metab 92: 1263-1268, 2007, továbbá Lazarus J.) is azt igazolták, hogy a szelén kezelés alkalmas az AT-es betegek gyógyítására és szélesebb körű alkalmazásra, esetleg a betegség kialakulásának, kiújulásának megelőzésére is. A nemzetközi irodalom tanulmányainkkal összhangban tanácsolja a szelén bevitelét terheseknek 50-100 ug/nap mennyiségben.. Arra is meggyőző adatok utalnak, hogy a szoptatás idején is ajánlatos a szelén kezelést folytatni.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-03-28 12:57:25